A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
Egyre sósabb a Maros vize a parajdi sóbánya katasztrófája miatt. Annyira, hogy az innen kivett öntözővíz sótartalmának határértékeit is feljebb tolták, bár nem verték nagy dobra.
Az egyik birtok, amelyről szó van, korábban Simicska Lajosé volt.
Vajon tudtuk volna pótolni a hazai talajok katasztrofálisan alacsony víztartalmát a súlyos aszály után a Dunán lefolyó hatalmas mennyiségű vízzel? Miért nem, és mi kellene hozzá, hogy meg tudjuk tenni? Hogyan kezdjünk hozzá, hogy itt tartsuk a vizet, és elkerüljük az elsivatagosodást? Ungvári Gábor közgazdásszal, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vízgazdasági elemzőjénél kerestük a válaszokat. Egyet már most elárulhatunk: sokkal bonyolultabb lesz, mint amihez szokva vagyunk.
Tartósan vízhiányos időszakot hirdettek a múlt péntektől kezdődően az egész országban. A lépés a mezőgazdasági termelők számára teszi lehetővé, hogy egyszerűbben és olcsóbban tudják öntözni veteményüket.
A felvásárlási árak itt a legalacsonyabbak az unióban, a termelési költségek viszont a legmagasabbak – magyarázza Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége főtitkárhelyettese, hogy az agráriumból eltűnt a nyereség.
Mészáros Lőrinc Fejér megyei cége, a Búzakalász 66 Felcsút Kft. a térség másik nagybirtokosa, Antalffy György Agroavena Kft.-jével fogott össze.
A lassan kiapadó tó miatt tönkre fognak menni a környék termelői is, hiszen nem lesz mivel öntözniük földjeiket.
Környezetvédők és gazdák marakodnak egy nemzeti park apadó vizéért Andalúziában, ahol a korai hőhullám és az eső hiánya máris aszályt váltott ki. Spanyolország szinte egész területén drámai a vízhiány. Már Brüsszelt is elérték a spanyol politikai viták.
A világ rengeteg településén, az osztrák fővárosban is gondot okoz, hogy a nyári hőségben nem jutnak elég vízhez a városi fák. A bécsi városvezetés szerint erre jelenthet megoldást a szivacstégla, amely a fák gyökeréhez vezeti az esővizet. Az intelligens vezérléssel és szeleppel ellátott, napelemes betonkocka könnyedén beépíthető a favermet körülvevő szegélybe és jól kombinálható a szivacsváros megoldással is.
A korábban becsültnél jóval kevesebbe, de így is bő 5 milliárd forintba kerül idén az államnak, hogy a kormány ingyenessé teszi az öntözővizet a gazdáknak, vagyis kifizeti helyettük. Ez a részletes szabálytervezet szerint szerződésmódosítással és a már befizetett vízdíj visszatérítésével jár.
Kánaánról igazából persze nincs szó, de a fúrt kutakat illegálisan használó, eddig sem fizetőket a regisztráció felé tolhatja az ingyenesség, a nagyobb földbirtokot öntözők pedig jó sokat spórolhatnak. Víz pedig kell majd, mert egyelőre nem túl rózsás a helyzet annak ellenére, hogy mostanában legalább esik az eső.
A kutak bejelentési kötelezettsége a háztartásokat is érinti, de a mezőgazdasági termelőket súlyosabban érintheti, hogy lejár a legalizálásra adott türelmi idő, és hét éve nem sikerült új szabályozást hozni. A regisztráció több százezer forint, és pár héten belül rendelkeznie kellene vele a gazdáknak, a hatóságok arra biztatják őket, hogy majd megoldják okosban.
A füzesabonyi rendőrök nyomoznak a tavalyi nagy aszály idején történt ügyben, amikor egy borászat öntözésre szivattyúzott ki vizet az éppen elapadó Tarnából.
Eddig az volt a Fidesz baja, hogy Karácsony Gergely hagyja kiszáradni a budapesti parkokat, most meg amiatt álltak bele, hogy túl sokat locsolnak.
Makónál mindössze 20-30 hektáron próbáltak hagymát termeszteni, a termés tetemes részét elvitte az aszály. Ha nem lesz öntözés, a magyar hagymának nincs jövője az Országos Hagyma Terméktanács elnöke szerint.
A hazai szántóföldek közel felét érinti a mostani aszály, miközben a területeknek csak néhány százalékát öntözik. A megoldás azonban nem feltétlenül ez: "ha nem vesszük figyelembe a természetes folyamatokat, a szakadék felé megyünk" – érvel Sirkó Zoltán kertészmérnök. Videó.
A csatornának a víz elterelésében lesz szerepe, hogy azokon a területeken is lehessen öntözni, ahol ez csak nehezen megoldható.
Negatív rekordot döntenek vízállásban a hazai folyók, a kisebb vízfolyások közül több ki is száradt a súlyos csapadékhiány, illetve az aszályhajlamot fokozó hőhullámok miatt. A vízhiány konkrét konfliktushoz is vezetett a Tarna-mentén, ahol dühös aktivisták estek neki egy, a szőlőoltványait az elapadó folyóból öntöző borászat berendezéseinek. Az aktivisták természetrombolásról beszélnek, az érintett cég szerint viszont az aszályért nem ők a felelősek.
Az érintett településeken tilos ivóvízzel locsolni, medencét tölteni és kocsit mosni.
