Már 20 000 éve is készítettek bálnacsont-eszközöket az ősemberek
Mintegy húszezer évesek lehetnek az első bálnacsontból készített eszközök – állapította meg egy kutatócsoport, mely 83 csontszerű tárgyat vizsgált a megállapításokhoz.
Mintegy húszezer évesek lehetnek az első bálnacsontból készített eszközök – állapította meg egy kutatócsoport, mely 83 csontszerű tárgyat vizsgált a megállapításokhoz.
Amerikai kutatók úgy vélik, hogy az ember őse nem szándékosan készített éles kőszerszámokat, hanem véletlenül talált ilyeneket.
A megkövesedett csontvázak alapján eddig is sejtették a tudósok, hogy az emberi ősök együtt élhettek, ám eddig erre közvetlen bizonyítékot nem találtak.
A széles körben elterjedt vélekedéssel ellentétben a több tízezer évvel ezelőtt élt, ma még vitatott besorolású Neander-völgyiek igen ügyesek, ravaszok és alkalmazkodóképesek voltak – derül ki egy kutatásból.
A 40 ezer évvel ezelőtt kihalt neandervölgyieknek más volt ugyan a koponyája, mint a mai embereknek, de a most 3D-ben rekonstruált arc elég sok hasonlóságot mutat.
Délkelet-Törökországban talált csontvázak szája és füle körül talált kődíszek bizonyítják, hogy az emberek már az őskor óta díszekkel ékesítik testüket, és már akkor foglalkoztak azzal, hogy milyen a megjelenésük – közölték a térségben ásatásokat végző régészek.
Óriási evolúciós lépés volt a két lábon járásra történő átállás, és a kutatók még mindig nem tudják pontosan, hogyan is történt ez. Korábban a végtagokra, a vállra, a medencére és a gerinccsontokra összpontosítottak ezzel kapcsolatban, most viszont kiderült, sokkal árulkodóbb lehet a belső fül.
Egy ukrajnai ásatáson felfedezett ősi kőeszközök lehetnek a legkorábbi bizonyítékai az ember megjelenésének Európában.
Amerikai kutatók egy kísérlet során rájöttek, hogy azok, akiknek ADHD-ra jellemző, figyelemzavaros tüneteik vannak, sokkal több élelmet tudnak gyűjteni, mint azok, akiknél nincs jelen ilyen fejlődési rendellenesség.
A legismertebb festett őskőkori barlang, a spanyolországi Altamira falfestményeinek világát mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum január 23-án nyíló régészeti kiállítása – fényképekkel.
Eszközként szolgálhatott az ősi emberfélének az a kőgömb, melyet a legfrissebb kutatások szerint ő maga munkált meg. Hogy pontosan mire használta, az rejtély.
Egy Homo sapiens csecsemő csontját azonosítottak tudósok egy franciaországi barlangban, amelyben a feltételezések szerint kizárólag neandervölgyiek éltek. A több mint 40 ezer éves lelet révén új szempontok tárulnak fel a Nyugat-Európában élő első modern emberek és eltűnt ősi rokonaik közötti kapcsolatokról.
Több szempontból is különleges az a kéthegyű, fa fegyver, amellyel a korai ember vadászhatott – akár közepes méretű vadakat is el lehetett ejteni vele.
Az emberek 27 ezer évvel ezelőtt, a korábban véltnél több ezer évvel hamarabb telepedhettek le az amerikai kontinensen – állítják kutatók, akik szerint ezt egy már kihalt állat, az óriáslajhárok csontjából készült díszek is bizonyítják.
Őskori Homo sapiens koponyatöredékére bukkantak az olaszországi Pó folyó medrében – jelentette az olasz sajtó.
Olyan leletekre bukkantak a Laosz északi részén található Tam Pà Ling barlangban, ami új megvilágításba helyezi az ősember vándorlásával kapcsolatos ismereteket.
Egy régi, sok vitát kiváltó csontváz koponyáját és több digitális megoldást felhasználva brazil kutatók összeállították, hogyan nézhetett ki Zuzu, a 9600 évvel ezelőtt élt ember.
Kérdéseket vet fel egy újonnan feltárt őskőkorszaki pattintott kőeszközkészlet azzal kapcsolatban, hogy pontosan melyik emberelőd-nemzetség találhatta fel ezeket a típusú szerszámokat.
Régészek egy vélhetően vadászszentélyként használt barlangban több állat koponyáját találták meg, és számos érdekes megállapítást tettek a kőkorszaki vadászok szokásairól.
Egy friss kutatás szerint már 780 ezer évvel ezelőtt is megfőzte a zsákmányt az ember őse. Eddig úgy gondolták, ez valamikor 180 ezer évvel ezelőtt kezdődhetett.