Valami egészen furcsa dolog történt 42 000 éve a Földdel, és ma is érdemes észben tartani
Amerikai és német kutatók olyan bizonyítékokat találtak, amelyek azt mutatják, az ősemberek és a neandervölgyiek képesek voltak alkalmazkodni a Laschamp-eseményként elhíresült kozmikus változáshoz. A tudósok szerint könnyen előfordulhat, hogy lesz még hasonló jelenség.
HVG
Valamikor az utolsó jégkorszak végén, 42 200–41 500 évvel ezelőtt ment végbe a Laschamp-esemény, egy geomágneses kilengés, amikor a Föld mágneses mezeje rövid időre megfordult. Mindez azt jelenti, hogy a földi élet egy időre kevésbé volt védett a kozmikus sugárzástól, ami abból a szempontból különösen érdekes, hogy akkor már bőven az ősemberek kora zajlott.
A világ legalaposabban tanulmányozott geomágneses kilengését most amerikai és német kutatók vizsgálták meg újra. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy miként vészelték át ezt az időszakot az ősemberek, a vizsgálatuk pedig meglepő eredményre jutott.
A Science Advances című tudományos lapban megjelent publikációban azt írják, a Laschamp-eseményhez meglepő módon alkalmazkodtak az emberek: megváltoztatták életmódjukat, menedékhelyüket, sőt még a bőrük védelmének módját is.
A világ legrégebbi teljes emberi ujjlenyomatát találták meg spanyol tudósok, akik alaposan ki is elemezték a leletet.
Az említett időszakban a Föld mágneses mezeje a szokásos erejének töredékére gyengült, lehetővé téve, hogy több káros napsugárzás érje el a felszínt. Ez az eltolódás veszélyesebbé tehette a napfényt, és furcsán színessé az eget, miközben a sarki fény a világ számos pontján megjelent.
A tanulmányt végző tudósok egy egyszerű, de fontos kérdést tettek fel: mi történik az élettel a Földön, amikor a mágneses mező szinte teljesen eltűnik? A kérdés megválaszolásához a tanulmány szerzői klímamodelleket és régészeti bizonyítékokat kombináltak. A Laschamp-esemény során a Föld mágneses mezeje a szokásos szerkezete helyett – amely egy óriási, északi és déli pólusú rúdmágneshez hasonlított – több gyenge pólusra tört szét, amelyek szétszóródtak a Földön.
A leggyengébb ponton az erőssége a mai szint 10 százaléka alá esett, vagyis a Föld ki volt téve a veszélyes kozmikus sugárzásnak és a napszélnek. A magnetoszféra általában védőbuborékként működik, megvédve a bolygót a Nap káros ultraibolya (UV) sugaraitól és töltött részecskéitől.
Az esemény hatására azonban a sarki fény az egész bolygón megjelenhetett, a káros UV-sugárzás pedig sokkal erősebben és mélyebben hatolhatott a bolygó felszínére. Ez azért probléma, mert leégéshez, szemkárosodáshoz, születési rendellenességekhez és bőrbetegségekhez vezethetett, így adta magát a kérdés: vajon az ősemberek képesek voltak-e ehhez alkalmazkodni? A régészeti leletek ebből a szempontból izgalmas felfedezéshez vezettek.
A kutatók azt találták, hogy az esemény időszakában védettebb barlangokat használtak, a bőrükre okker alapú pigmentet vittek fel, a védőruházatuk pedig vastagabbá vált azoknak az európai ősembereknek, akik a kontinens azon részén éltek, ahol a legerősebben érződött a hatás.
Egy Homo sapiens csecsemő csontját azonosítottak tudósok egy franciaországi barlangban, amelyben a feltételezések szerint kizárólag neandervölgyiek éltek. A több mint 40 ezer éves lelet révén új szempontok tárulnak fel a Nyugat-Európában élő első modern emberek és eltűnt ősi rokonaik közötti kapcsolatokról.
Ezek a módszerek segíthettek megvédeni a Homo sapienst és a neandervölgyi embereket is a napsugárzással kapcsolatos hirtelen változástól. A kutatók szerint azonban az nem bizonyítható, hogy az esemény hatására haltak ki a neandervölgyiek, ahogy az akkori jelentős evolúciós változások sem írhatók egyértelműen az esemény számlájára.
A kutatók úgy vélik, a vizsgálatuk segíthet megmutatni, hogy egy jövőbeni hasonló eseménynél milyen lehetőségei lennének az embernek a túlélésre. A Föld mágneses mezeje folyamatosan változott az évmilliók során, így könnyen előfordulhat, hogy lesz még egy Laschamp-eseményhez hasonló változás. Márpedig a modern technológiára épülő infrastruktúra miatt ez sokkal súlyosabb csapás lehet a társadalmak számára, mint eddig bármilyen geomágneses vihar a történelemben.
Swingerbulik, ahol a teherbeeséstől sem kell félni: a 60 év felettiek szexuális ébredése is hozzájárult, hogy jelenősen növekszik a nemi betegek száma ebben a korosztályban is. Megnéztük, hogyan alakul a magyar helyzet a többi európai országgal összevetve.