A kutatás szerint az Ukrajna nyugati részén, Kárpátalján található Korolevo (Királyháza) régészeti lelőhelyen feltárt kőeszközök az azokat körülvevő üledékes kőzetrétegek kormeghatározása alapján mintegy 1,4 millió évesek.
A tudósok korábban a spanyolországi Atapuercát tartották a legkorábbi lakott helynek Európa térségében. De a legújabb tanulmány fényében Atapuercában Korolevóhoz képest 200–300 ezer évvel később éltek emberek.
A nemzetközi kutatócsoport a kozmikus sugárzáson alapuló kormeghatározási módszerrel elemezte a Korolevóban az 1970-es években feltárt ősi kőeszközök körüli üledékrétegeket.
https://hvg.hu/tudomany/20230210_koeszkoz_emberelod_tanulmany_kokorszak_pattintott_koeszkoz
Roman Garba, a Cseh Tudományos Akadémia (CAS) Nukleáris Fizikai Intézetének tudósa, a tanulmány vezető szerzője elmondta: a Homo erectus volt az első hominida, aki mintegy kétmillió éve Afrikából Közel-Kelet, Kelet-Ázsia és Európa felé vándorolt.
Garba hozzátette: Korolevóban csak kőeszközök kerültek elő, csontmaradványokat nem találtak. A lelőhely kora alapján azonban a Homo erectus készíthette a kőeszközöket, mert az volt az egyetlen lehetséges emberi faj abban a korszakban. A tudós szerint az egykori emberek a ragadozók által elejtett és hátrahagyott húst ehették, és valószínűleg tüzet is tudtak gyújtani.
A Nature folyóiratban közölt tanulmányból kiderül, hogy a pattintott kőeszközeik, amelyek az úgynevezett oldovai kultúrára jellemzőek, vulkanikus kőzetből készült, nagyon egyszerű szerszámok az emberi technológia hajnalából.
https://hvg.hu/tudomany/20190914_izrael_eloember_pattintott_kopenge_hasznalata
A kutatás jelentőségével kapcsolatban Garba elmondta, hogy a korolevói régészeti helyszín kormeghatározásával egyfelől a grúziai dmanisi és a spanyol atapuercai lelőhelyek közötti térbeli és időbeli szakadékot sikerült áthidalni, másfelől azt a hipotézist is meg tudták erősíteni, hogy az első hominidák kelet vagy délkelet felől érkeztek a térségbe.
A kutatás arra utal, hogy a korai hominidák a felmelegedési periódusokban már jóval a középső pleisztocén földtörténeti korszak előtt magasabb szélességi körök felé vándoroltak.
Korolevo a legészakibb előőrse lehet a vélhetően a Homo erectushoz tartozó embernek – fűzi hozzá John Jansen, a Cseh Tudományos Akadémia geotudósa, a tanulmány társszerzője.
https://hvg.hu/tudomany/20230322_koszerszam_leletek_makako_majmok_thaifold
Garba szerint már csak az a kérdés, hogy mikor fedeznek fel a korolevói lelethez hasonló vagy még korábbi leleteket más ukrajnai, romániai, bulgáriai vagy szerbiai helyszíneken.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
