A Waterlooi Egyetem kutatói úgy látják, a többnejűségnek az szabott gátat, hogy a férfiak túl sok nemi betegséget terjesztettek a közösségen belül. "A kutatásunk jól mutatja, hogy a társadalmi normákat hogyan hívhatja életre egy-egy természetes jelenség, mint például a betegségek terjedése" – írja az Origo. "Ez jól bizonyítja, hogy a matematikai modellezés nemcsak a jövőbeli események jóslására, de a múlt megértésére is alkalmas."

AFP / Patrick Kovarik

A poligám berendezkedés az ősemberek esetében logikus volt: alacsony létszámú, kis közösségben éltek, a cél pedig a minél nagyobb népszaporulat volt. A kutatók szerint nagyjából a háromszáz fős létszám lehetett a kritikus határ, amelynél elkezdtek terjedni a nemi betegségek.

A tudósok az elmúlt harmincezer évet modellezték matematikai módszerekkel, figyelembe véve a társadalmi csoportok számának növekedését és a nemi betegségek terjedésének valószínűségét. A statisztikák megmutatták, hogy amikor a vadászó-gyűjtögető, nagyjából harmincfős csoportokat kinőttük, a szociális normák megváltoztak, és az lett a sikeresebb, aki monogám kapcsolatra állt át, így csökkentve az esélyét a nemi betegségek terjedésének.

A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a fejletlenebb társadalmakban, ahol ekkor még nem voltak antibiotikumok és gumióvszerek, a szifilisz, a chlamydia és a tripper például rengeteg esetben okozott meddőséget. A populáció jelentősen visszaesett.

A legújabb felmérések és a hazai szakértők tapasztalatai szerint az említett "ősi" nemi betegségek ismét felütötték a fejüket, és egyre csak terjednek. A témáról itt írtunk korábban.