Élve találták meg az őserdőben öt napja eltűnt hatéves kisfiút
A kisfiú leveleken, vadon termő gyümölcsökön és patakvízen élt túl. A rendőrség szerint csoda, hogy élve találták meg.
A kisfiú leveleken, vadon termő gyümölcsökön és patakvízen élt túl. A rendőrség szerint csoda, hogy élve találták meg.
Ritkán látható videó készült az amazonasi Mashco Piro őslakos törzs tagjairól, akik élelem után kutatva elhagyták rejtett esőerdei otthonukat a perui Amazonas vidékén, nem sokkal az után, hogy a fakitermelők munkához láttak az érintetlen törzs területén.
40 napig barangolt az amazonasi dzsungelben négy testvér – a legidősebb 13, a legfiatalabb éppen egy éves –, miután lezuhant a kisrepülőgép, amivel az őserdő mélyén fekvő kis falujukból egy közeli városba igyekeztek. A balesetben elvesztették az édesanyjukat, két hét volt, mire a kolumbiai hadsereg különleges egységei egyáltalán megtalálták a gép roncsait. Ők és helyi őslakos törzsek tagjai együtt kutattak a gyerekek után, akik szintén őslakos közösségből származnak, így a legidősebb tudta, mely növények ehetők a dzsungelben, és melyek nem. Csodával határos túlélésük részletei egyelőre nem világosak, de mi az, amit tudunk?
Csodával határos módon mind a négyen túlélték a repülőgép-szerencsétlenséget és a majd öt hétnyi egyedüllétet.
Egy környezetvédő szervezet panaszolta be a Cargillt, amiért a világ legnagyobb gabonakereskedője olyan szóját is árusít, melyet Brazíliában termesztettek, ahol a földeket részben az őserdő felégetésével szerzik az Amazonas völgyében és másutt. Most először fordul elő az Egyesült Államok történetében, hogy ilyen panasszal fordulnak bírósághoz, amikor a termelési lánc eleje külföldön található.
A világ talán legősibb „szupersztrádája” kötötte össze a csaknem ezer ősi maja települést, amelyet a csúcstechnológia segítségével térképeztek fel Guatemala északi, és Mexikó déli részének őserdei térségében.
Tavaly is a korábbi években tapasztaltakhoz hasonló méretű, 11,1 millió hektár trópusi esőerdő, ezen belül 3,75 millió hektárnyi érintetlen őserdő pusztult el a világon.
Évszázadok helyett akár két évtized is elegendő, hogy egy kipusztított őserdő magától helyreálljon. Erre a meglepő felfedezésre jutottak francia és elefántcsontparti kutatók, amikor az afrikai ország középső részén egy kisebb, ma már védett területet vizsgáltak.
Súlyos következményekkel járhat, hogy a lengyel–fehérorosz határra tervezett vasfüggönyt átvezetik Európa utolsó őserdőjén is. A világszerte szaporodó határzárak jelentősen rontják az ökoszisztémák életesélyeit.
Több mint ötödével nőtt a letarolt erdők területének nagysága az előző évhez képest.
A legjelentősebb pusztítást az Amazonas-őserdő szenvedte el Brazília, Kolumbia, Peru, Bolívia, Venezuela és Guyana területén
Csak 2016-ban és 2017-ben pusztult el a tavalyinál több érintetlen erdőség.
A nő és a gyerekek 34 napon át bolyongtak az erdőben, ezalatt bogyókat ettek.
Az ENSZ biodiverzitásért felelős vezetője is megkongatta a vészharangot.
A térség országai tesznek egy kísérletet, hogy összehangolják az őserdő védelmét.
Befejezte a munkát az őserdőt is figyelő brazil intézet igazgatója, miután összeveszett az elnökkel.
Jair Bolsonaro brazil elnök ismét bírálta vasárnap az Amazonas őserdeit figyelő nemzeti űrkutatási ügynökséget, kijelentve, hogy legutóbbi jelentésük az erdőirtások ütemének gyorsulásáról árt Brazília hírnevének, miközben a tengerentúlon "betegesen rettegnek" Dél-Amerika legnagyobb országának környezetvédelmi állapotai miatt.