40 napig barangolt az amazonasi dzsungelben négy testvér – a legidősebb 13, a legfiatalabb éppen egy éves –, miután lezuhant a kisrepülőgép, amivel az őserdő mélyén fekvő kis falujukból egy közeli városba igyekeztek. A balesetben elvesztették az édesanyjukat, két hét volt, mire a kolumbiai hadsereg különleges egységei egyáltalán megtalálták a gép roncsait. Ők és helyi őslakos törzsek tagjai együtt kutattak a gyerekek után, akik szintén őslakos közösségből származnak, így a legidősebb tudta, mely növények ehetők a dzsungelben, és melyek nem. Csodával határos túlélésük részletei egyelőre nem világosak, de mi az, amit tudunk?
Május 1-én egy édesanya, négy gyermeke, és két férfi beszálltak egy kisrepülőgépbe az amazonasi dzsungelben, Kolumbiában.
Az amazonasi őserdő akkora, mint az indiai szubkontinens, a kis falu pedig, ahonnan a kisrepülőgép utasai indultak, ennek a hatalmas dzsungelnek a mélyén fekszik. Az ilyen falvakban élőknek, ha a legközelebbi városba szeretnének eljutni, jóformán az ilyen a kisrepülőgépek jelentik az egyetlen közlekedési eszközt, feltéve, hogy nem akarnak hetekig gyalogolni a dzsungelben.
Az 1982-ben gyártott, Cessna 206 típusú repülőgép azonban már az indulás után nem sokkal technikai problémát jelzett. „Mayday! Mayday! A hajtőmű már megint szarban hagyott!” – jelentette a pilóta a repülésirányítóknak. Nem sokkal később a gép eltűnt a radarról. Mint utóbb kiderült, a pilóta megpróbált egy folyóban landolni, de a Cessna fának csapódott.
Lehetetlen küldetés
A mentőakció sikerében nem sokan bíztak. Két hétbe telt, mire egy kolumbiai különleges egység egyáltalán megtalálta a repülőgép roncsait. A Cessna körül ott volt a gép három felnőtt utasának holtteste, a gyerekek sehol. A négy testvér közül a legidősebb, Lesly mindössze 13, húga 11, öccse 5 éves, és velük volt még 12 hónapos kisöccsük.
A roncsokból úgy tűnt, hogy a gép orra olyan erővel csapódott a földbe, hogy felfogta az ütést, így a hátul ülő gyerekek túlélték a zuhanást. Később a mentőakció résztvevői további nyomokat – például lábnyomokat a sárban – találtak, amelyek arra utaltak, hogy a gyerekek életben lehetnek. A kutatás hamar médiaszenzáció lett, amelyet milliók követtek nyomon az interneten és a tv-ben.
A gyerekeknek már azelőtt sem volt könnyű az élete, hogy beszálltak volna abba a bizonyos Cessnába másfél hónappal ezelőtt. Édesapjuk elmondása szerint a falut, ahol éltek, helyi bandák tartották rettegésben. Kolumbia egyes részeit a mai napig lázadó milíciák és drogkartellek ellenőrzik, sok helyen semmilyen formában nincs jelen az állam, a rendőrség.
A gyermekek édesapja saját elmondása szerint az év elején éppen a bandák miatt hagyta el a falut – állítólag halálos fenyegetéseket kapott –, a család többi részének a kisrepülővel kellett volna utánamennie.
A gyermekek keresésébe becsatlakozott a hadsereg, és helyi őslakos törzsek tagjai is – utóbbiak helyismeretére nagy szükség volt. Összesen 150-en kutattak a testvérek után, keresőkutyákkal, helikopterrel. Újra és újra rábukkantak a gyerekek által hátrahagyott nyomokra: használt pelenkákra, hajgumikra, egy ollóra, gallyakból és levelekből épített kunyhókra. Azonban az átláthatatlan, és átjárhatatlan dzsungel mélyén roppant nehéznek bizonyult a keresés.
„Egy csoda! Egy csoda! Egy csoda!”
És mégis, 40 nap keresés után, június 9-én a fenti üzenettel jelentkezett a keresőcsapat egyik tagja. A gyerekek meglettek, dehidratáltan, rettenetesen legyengülve, rovarok által szétcsípve, de életben. „Éhes vagyok” – ennyit mondott a katonáknak a legidősebb testvér, karjaiban a csecsemővel.
A gyerekek mindössze öt kilométerre voltak a repülőgép roncsaitól. Pedro Sánchez tábornok, a mentés vezetője elmondta, korábban többször jártak a környéken, alig 20-50 méterre a gyerekektől, de nem látták őket. A dzsungel már csak ilyen.
A gyerekeket először a közeli San José del Guaviare-be, onnan pedig a fővárosba, Bogotába szállították, ahol még két hétig ápolják őket. "Öröm az egész országnak" – írta a Twitteren kolumbia elnöke, Gustavo Petro.
Hogy hogyan éltek túl majdnem másfél hónapon keresztül az amazonasi őserdőben, egyelőre nem teljesen világos, a gyermekeknek idő kell, hogy egyáltalán meg tudjanak szólalni, de néhány részletet már ismerünk.
A mentőcsapat előzetes feltételezéseivel ellentétben a gyermekek édesanyja nem halt meg azonnal, mikor lezuhant a repülőgép. Apjuk most arról beszélt, hogy a legidősebb lány elmondta neki: anyjuk még négy napig életben volt a szerencsétlenség után. „Mielőtt meghalt, talán azt mondta nekik: menjetek!” – mondta Manuel Ranoque egy tv-interjúban.
Ahhoz, hogy a gyermekek túléljenek, kellett az is, hogy őslakos közösségből származnak. A huitoto törzsben, amelyhez a testvérek is tartoznak, korán megtanítják a gyerekeknek, hogyan kell vadászni, halászni és gyűjtögetni.
Nagyanyjuk elmondása szerint a legidősebb lány, a 13 éves Lesly és 9 éves húga tisztában voltak azzal, mely növények ehetők a dzsungelben, és melyek nem. Ők látták el két fiatalabb testvérüket, magvakat gyűjtöttek, az utánuk kutató katonák találtak megevett gyümölcsöket, maracuját, mangót, kókuszt és a Kolumbiában őshonos avichurét:
El avichure pertenece a la familia Apocynaceae al igual que otras frutas que he reseñado en esta cuenta como el savilón, el leche miel y el ucuye. pic.twitter.com/QLyIPZAHiv
— Frutas de Colombia (@FrutasColombia) April 30, 2022
A hadsereg pedig több mint száz adag ételt dobott le repülővel azon a vidéken, ahol a gyermekeket sejtették, ezek közül néhányat a jelek szerint megtaláltak. A balesetet követő első napokban pedig azt a három kiló maniókalisztet ették, amit magukkal vittek a repülőre.
A gyermekek adottságai, és az a szerencsés körülmény, hogy a dzsungelben a legtöbb ehető gyümölcs ez idő tájt érik, segítette őket a túlélésben, de így is az éhhalál szélén találták meg őket.
Ráadásul nem csak az élelem hiányával, hanem a dzsungel egyéb veszélyeivel is meg kellett küzdeniük. Az őserdőben kígyók, jaguárok és egyéb ragadozók élnek, egy alkalommal állítólag egy vad kutyával szemben kellett megvédeniük magukat a gyerekeknek. Mindezen felül többször is intenzíven esett abban a régióban, ahol bolyongtak, és a környéken aktív illegális fegyveres erőket is el kellett kerülniük. A gyerekek féltek, a keresőcsapat vezetője szerint azért is volt ilyen nehéz megtalálni őket, mert bujkáltak, főként a fegyveresek elől, akik korábban édesapjukat halálosan megfenyegették.
Az ország elnöke, Gustavo Petro külön kiemelte az őslakos közösségek és a katonaság együttműködésének fontosságát, szerinte a gyerekek beírták magukat a történelemkönyvekbe, "a dzsungel gyermekei, és most már Kolumbia gyermekei is”.
A négy testvér egyik nagybátyja csak annyit mondott: „Ez isteni csoda!” A BBC-nek nyilatkozó őslakos szakértő szerint a történet inkább a gyerekeknek „a természethez való spirituális kapcsolódásáról” szól, ez a kapcsolódás segíthette őket életben maradni.
A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.
Az Oroszország-szakértő szerint köze lehetett a palágykomoróci templom elleni támadáshoz az Orbán-kormánynak.
Az indulásról, az érkezésről és az űrben végzett kísérletekről is beszélt az űrből nemrég visszatért magyar asztronauta.
Azt állította, nem volt verésnyom a férfin.
A lezárásért felelős szervezet azt ígérte, hogy nem adják fel.
A gyakorlógépekkel van a hiba.
Hadházy Ákos megint számolt. Napi luxi: A kormányfő lányának papucsa és a blúza hasonló árban, 300 ezer forint körül lehetett – egyenként.
A Tisza szigetek volt koordinátora az Irány a Jövő Párt elnöke.
Egyre inkább úgy érződik, hogy a magyar kormánypárt nem csak az online világban kerül vesztes helyzetbe.
Elszállók, összeukránozás, levelibéka, választalan, repülőember.
