Horvát fejlesztésű, csapkodó szárnyű drón forradalmasíthatja a Mars kutatását
Teljesen új repülési mód alkalmazásával repülhetnek a jövő drónjai a Marson.
Teljesen új repülési mód alkalmazásával repülhetnek a jövő drónjai a Marson.
A mikrobák fontosak az ember egészsége szempontjából. A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) számuk nagyon korlátozott, ami sebezhetőbbé teszi az űrhajósokat.
Az amerikai Firefly Aerospace szondája, a Blue Ghost nemrég landolt a Holdon, azóta pedig már komoly munkába is kezdett a NASA eszközeivel.
Pályára állt, és rövidesen a tudományos munkát is megkezdi a NASA legújabb űrteleszkópja, mely fontos adatokkal segítheti az űrkutatást.
Az Európai Űrügynökség (ESA) május 31-én Strauss-koncertet sugároz Bécsből a Földtől már 25 milliárd kilométerre járó Voyager-1 űrszondának a zeneszerző születésének 200. és az űrhivatal alapításának 50. évfordulója alkalmából.
Tíz nap helyett csak egyet tudott üzemelni az Athena szonda, amely egy magyar műszert is vitt a Holdra.
A NASA számítása szerint a Voyager–1 és a Voyager–2 űrszonda egy-egy műszerének kikapcsolásával legalább egy évvel lehet kitolni a szerkezetek élettartamát – már ami az energiaellátást illeti.
A Puli Space Technologies aprócska eszköze fontos feladatot kapott.
Elvesztette a kapcsolatot az AstroForge az Odin nevű űreszközével, mely egy aszteroida felé tartott volna. Úgy tűnik, a küldetés véget ért.
Nem a tökéletes szögben, de landolt a Holdon egy amerikai magáncég űreszköze, melynek fedélzetén a magyar Puli Space Technologies „vízszimatolója” is ott van.
Több kamera is rögzítette a Blue Ghost landolását a Holdon, melyet most nyilvánosságra is hozott az amerikai cég.
Az amerikai Intuitive Machines űripari magáncég szerdán elindította második holdküldetését, amely keretében a NASA tudományos berendezéseit juttatja el a Holdra.
A kínai Csu-zsung marsjáró adatait elemezve arra jutottak a szakemberek, hogy valószínűleg az egykori óceán partján járt a szonda, amikor a vonatkozó adatait rögzítette.
Lehet, hogy még sincs hátra öt éve az ISS-nek, miután Elon Musk az űrállomás mihamarabbi deorbitálását szorgalmazza. Konkrétan két éven belül megsemmisítené.
Kétévesre tervezett küldetése során mintegy 450 millió galaxist és a Tejútrendszer 100 millió csillagát fogja megfigyelni a SPHEREx űrtávcső.
Látványos égi jelenségek nemcsak a Földön vannak; a NASA Curiosity marsjárója épp most csípett el egyet a vörös bolygón is, méghozzá napnyugta után.
A Quipu nevű struktúra a közeli univerzum legnagyobb struktúrája, ami rengeteg galaxishalmazból áll. A létezése segíthet megtalálni az univerzum gyorsuló tágulásának titkát is.
Miközben Suni Williams és Butch Wilmore a Nemzetközi Űrállomáson kívül dolgoztak, az Oxfordi Egyetem tudósa, Charline Giroud a Földről örökítette meg őket.
Amerikai kutatóknak sikerül megfejteniük a Vallis Schrödinger és a Vallis Planck, vagyis két holdbéli kanyon keletkezésének titkát.
Egy romos épület alapjának látszódik az a képződmény, amiről a NASA űrszondája készített fényképet, miközben a Mars felszínét pásztázta.