Látványos égi jelenségek nemcsak a Földön vannak; a NASA Curiosity marsjárója épp most csípett el egyet a vörös bolygón is, méghozzá napnyugta után.
HVG
A rover által még 2023 januárjában készített, toll formájú felhőt ábrázoló felvételt (lásd nyitóképünkön) egy idén januárban végzett vizsgálat során emelték ki, melynek témája a marsi égbolt volt. Ennek során a Curiosity 16 percen át készített képeket, melyeken vöröses, zöldes felhőket látni a „marsi alkonyatban”.
Ezek éjszakai világító felhők (melyek egyébként a Földön is léteznek), és a Marson az idézi elő, ahogyan a Nap fénye szóródik a poros légkörben. Mint a NASA közleménye kiemeli, a felhők a Marson vízjégből, vagy száraz szén-dioxidból (szárazjégből) állhatnak. A fotón látható felhő utóbbi csoportba sorolható; ezek magasabban, és alacsonyabb hőmérsékleten fordulnak elő – részletezi a Gizmodo.
Rendkívül költséges lehet a marsi minták Földre küldése, ezért a NASA több megoldáson is gondolkodik, amelyek csökkenthetik a projekt árát.
Marsi környezetben az éjszakai világító felhők a felszín felett 60–80 kilométerrel fordulnak elő, ha ennél lejjebb sodródnak, akkor az emelkedő hőmérséklet miatt nemes egyszerűséggel elpárolognak.
Mint a Gizmodo kiemeli, a Földön rakétaindítások is hozzájárulhatnak az éjszakai világító felhők kialakulásához. De a Marsra visszatérve, a vörös bolygón is különféle formájú és méretű felhők vannak. 2022-ben például az Európai Űrügynökség (ESA) tudósai olyan felhőkre bukkantak a Mars egén, melyek nem tértek el a földi társaiktól.
A marsi felhők vonulásáról egy videót is közreadott a NASA, de az sajnos nem beágyazható – ide kattintva tekintheti meg.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.