A napokban végre hazatérhet a június óta a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó két amerikai űrhajós, Barry E. Wilmore és Sunita Williams. A két asztronauta az eredeti tervek szerint június 14-én tért volna vissza a Földre a Boeing Starliner űrhajó fedélzetén, azonban a küldetés közben több műszaki problémával is szembesültek. Emiatt a NASA egy alapos vizsgálat után úgy döntött, hogy elhalasztja az űrhajósok hazahozását, ezzel hosszas várakozásra ítélve őket az űrállomás fedélzetén. A két űrhajós így végül 9 hónap után, a SpaceX Dragon űrhajójának fedélzetén tér vissza, a tervek szerint már kedden elindulhatnak a Földre, ha a körülmények megfelelőek lesznek.

Barry E. Wilmore és Sunita Williams az indulás előtt

Miguel J. Rodriguez Carrillo / AFP

Nem ez az első eset, amikor egy előre nem látható probléma miatt meghosszabbodik egy űrmisszió: 1996-ban az STS-80 küldetést teljesítő Columbia űrrepülőgép visszatérését a kedvezőtlen időjárás miatt kellet elhalasztani, igaz, hogy ott csak két napig rekedtek Föld körüli pályán az űrhajósok.

Másfél évig élt az űrben

Az egyhuzamban az űrben töltött idő rekordját máig egy orosz orvos-űrhajós, Valerij Vlagyimirovics Poljakov tartja: ő 1994 januárja és 1995 márciusa között összesen 437 napot, 17 órát és 58 percet töltött a Mir űrállomás fedélzetén. Ez idő alatt Poljakov rendszeresen sportolt az űrállomáson, és egészen a landolásig megtartotta a jó kondícióját. Olyannyira, hogy amikor 14 és fél hónap után visszatért, a saját lábán sétált el az érte érkezett járműig.

Valerij Poljakov a Mir ablakából figyeli a Discovery űrrepülőgépet 1995 február 6-án

Nasa

Poljakov rekordja óta több hosszú űrutazás is történt, ezek közül talán az amerikai Scott Kelly és az orosz Mihail Kornyijenko 2015 márciusa és 2016 márciusa között zajló küldetése volt a legjelentősebb. A 340 napig tartó küldetésben Kelly ikertestvére, a szintén űrhajós Mark Kelly is részt vett, ő azonban a Földön maradt, így a kutatók összehasonlíthatták az ikerpár két tagjának biometrikus adatait. A kísérletsorozat célja az volt, hogy felmérjék, milyen hosszútávú hatást gyakorol a súlytalanság az emberi szervezetre, ezzel megalapozva a jövő hosszabb űrutazásait.

Az összesen az űrben töltött idő rekordját jelenleg egy türkmén származású orosz űrhajós, Oleg Kononyenko tartja, aki ötször járta meg a Nemzetközi Űrállomást, és összesen 1 110 napot töltött a világűrben.

Fontos a hangulat

Bár a média előszeretettel tálalta Wilmore és Williams történetét úgy, mintha számkivetettként rekedtek volna az űrben – még Trump elnök is utalt arra, hogy a Biden-adminisztráció magukra hagyta őket –, a két űrhajós többször is hangsúlyozta, hogy elfogadták a helyzetüket, és nem érzik, hogy megfeledkezett volna róluk az űrügynökség. A jó hangulatukban szerepet játszhat az is, hogy mindketten tapasztalt űrhajósok, ráadásul mindketten jártak már az űrállomáson is, így ismerős számukra a környezet. Williams jelenleg az ISS parancsnokságát is ellátja, és mindketten részt vettek az állomáson zajló tudományos munkában.

Sunita Williams videóhíváson keresztül köszönti a Diwali, a hindu fények ünnepének alkalmából rendezett fogadás résztvevőit a Fehér Házban 2024 október 28-án

Mandel NGAN / AFP

Jóval kevésbé volt vidám az első japán űrhajós, Akijama Tojohiro, pedig az ő űrutazása még 8 napig sem tartott. Az eredetileg televíziós újságíróként dolgozó Akijama útját az egyik akkori vezető japán médiavállalat, a TBS állta, Akijama feladata pedig az volt, hogy élő bejelentkezésekben számoljon be az űrben szerzett élményeiről. Ő azonban borzalmasan érezte magát: erősen megszenvedte az „űrbetegség” nevű, tengeribetegséghez hasonló tünetegyüttest, aminek következtében rengeteg hányt, ráadásul mivel erős dohányos is volt, a bejelentkezéseiben többször szóvá tette, hogy mennyire hiányzik neki a cigaretta. A közvetítések nézettsége sem alakult jól, az emberek ugyanis rövid időn belül megunták a folyamatosan panaszkodó űrriportert, aki visszatérése után azt nyilatkozta, hogy jobban élvezte a landolás utáni első cigarettát, mint az egész űrutazást.

Akijama Tojohiro

Wikipedia / Nasa History Office X

Az űrhajósok jólétét tehát sok minden befolyásolja, az űrügynökségek pedig törekednek arra, hogy a feladataik elvégzése és a sportolás mellett – ami a súlytalanságban elengedhetetlen az izmok megtartásához – szabadidejük is legyen. A Nemzetközi Űrállomás személyzetét alkotó űrhajósok körülbelül féléves váltásokban követik egymást.