Új elmélet született a Naprendszer rejtélyes „kilencedik bolygójáról”
Vajon létezik a Neptunusznál is nagyobb planéta, amely olyan elképesztő távolságban kering a Nap körül, hogy eddig senki nem vette észre?
Vajon létezik a Neptunusznál is nagyobb planéta, amely olyan elképesztő távolságban kering a Nap körül, hogy eddig senki nem vette észre?
Magyarország nevét hallva senkinek nem az űrkutatás jut eszébe. Éppen ezért is érdemes számba venni, hogy az elmúlt évtizedek során hogyan jelent meg hazánk az űripar palettáján, mi hungarikum most odafönn, és mikkel erősödhet a magyar vonal a közeljövőben.
Sebessége és haladásának nyomai alapján is egy csigára emlékeztet a Curiosity, amiről most a NASA egy másik műszere készített képet.
Hajtóműhiba miatt sok évtizeddel ezelőtt nem tudott elindulni a Vénusz felé, így Föld körüli pályán ragadt egy szovjet űrszonda. A nagyobb darabjai épségben maradtak, és hamarosan becsapódnak a Földbe.
Hogyan kell élelmezni egy holdbázis lakóit, vagy miben kell jártasnak lennie egy űrdiplomatának? Ilyen kérdésekre is választ kaphatnak azok, akik beiratkoznak a magyar űripari képzések valamelyikére. A programot a világon egyedülálló módon 21 hazai egyetem konzorciuma szervezi.
Egy Kína és Franciaország által közösen kifejlesztett csillagászati műhold 13 milliárd évvel ezelőtti gammasugár-kitörést (GRB) észlelt, betekintést nyújtva az univerzum kezdeti korszakába.
Egy 3D-nyomtatott rakétahajtóművel, a készülő eredeti másával teszteli a NASA azt, hogy milyen lesz landolni a Holdon a jövőbeni emberes küldetésekkel. Ebben ugyanis van némi kockázat.
Európának talán érdemes leválnia az amerikai űrprogramokról. Az oroszok lemaradtak, most az USA és Kína versenyez a Hold és a Mars meghódításáért. Még kérdés, marad-e az elmúlt évtizedekben megszokott, békés űrkutatás, vagy gyarmatosítás, kalózkodás lesz belőle.
A Barnard-csillag alig 6 fényévre található a Földtől, és eddig szinte semmit nem lehetett tudni a környezetéről.
Amerikai kutatók szerint három–öt helyett csupán egy–kétmillió év kellhet ahhoz, hogy egy Jupiterhez hasonló gázóriás bolygó kialakuljon.
A K2-18b nevű exobolygó légkörében olyan kémiai anyagot találtak a Cambridge-i Egyetem tudósai, amit a Földön csak az óceánban lévő mikroorganizmusok termelnek meg.
A NASA tudósai egy speciális szimuláció elvégzése után arra jutottak, hogy a napszélnek döntő szerep jut a Holdon a víz létrejöttében.
Már több mint 70 alkalommal közelítette meg a Jupitert a NASA Juno űrszondája, most azonban kétszer is beütött a baj: az eszköz váratlanul biztonsági módba lépett két alkalommal is.
A James Webb űrteleszkóp segítségével is sikerült megfigyelni a ZTF SLRN-2020 nevű csillagot, amely a jelek szerint nem úgy pusztította el a bolygóját, ahogy korábban sejteni lehetett.
Már 1964 óta nem üzemel az a Vanguard-1 nevű műhold, amit most visszahoznának a Földre a szakemberek. Ez azonban sokkal nehezebb, mint elsőre tűnik.
Hatalmas krátert üthet a Holdon az 2024 YR4 aszteroida, ráadásul a Földről is látható lenne az ütközés.
A Szaturnusz Titan nevű holdján, mélyen a felszín alatt lehet ugyan folyékony óceán, ám könnyen lehet, hogy az élethez szükséges szerves anyagok nem tudnak eljutni a vízig. Vagy ha igen, akkor csak minimális mennyiség.
Kína két, egyenként 10 ezer műholdból álló hálózat kiépítését tervezi a Föld körül, ami a szakemberek szerint óriási mértékben növeli majd az űrszemét mennyiségét a bolygónál.
Állítólag az amerikai űrhaderőt is aggasztja három orosz műhold mozgása, melyek közül egy egy titkos objektumot is elengedett a közelmúltban.
Miközben a Fram2 küldetés űrhajósai 28 000 km/h sebességgel száguldottak a Föld körül, a legénység röntgenfelvételeket készített. Kiderült, a technológiát tökéletesen lehet alkalmazni az űrben is.