Páratlan kép jött a Marsról: sikerült a magasból lefotózni az éppen költözködő Curiosityt
Sebessége és haladásának nyomai alapján is egy csigára emlékeztet a Curiosity, amiről most a NASA egy másik műszere készített képet.
Sebessége és haladásának nyomai alapján is egy csigára emlékeztet a Curiosity, amiről most a NASA egy másik műszere készített képet.
Hajtóműhiba miatt sok évtizeddel ezelőtt nem tudott elindulni a Vénusz felé, így Föld körüli pályán ragadt egy szovjet űrszonda. A nagyobb darabjai épségben maradtak, és hamarosan becsapódnak a Földbe.
Hogyan kell élelmezni egy holdbázis lakóit, vagy miben kell jártasnak lennie egy űrdiplomatának? Ilyen kérdésekre is választ kaphatnak azok, akik beiratkoznak a magyar űripari képzések valamelyikére. A programot a világon egyedülálló módon 21 hazai egyetem konzorciuma szervezi.
Egy Kína és Franciaország által közösen kifejlesztett csillagászati műhold 13 milliárd évvel ezelőtti gammasugár-kitörést (GRB) észlelt, betekintést nyújtva az univerzum kezdeti korszakába.
Egy 3D-nyomtatott rakétahajtóművel, a készülő eredeti másával teszteli a NASA azt, hogy milyen lesz landolni a Holdon a jövőbeni emberes küldetésekkel. Ebben ugyanis van némi kockázat.
Európának talán érdemes leválnia az amerikai űrprogramokról. Az oroszok lemaradtak, most az USA és Kína versenyez a Hold és a Mars meghódításáért. Még kérdés, marad-e az elmúlt évtizedekben megszokott, békés űrkutatás, vagy gyarmatosítás, kalózkodás lesz belőle.
A Barnard-csillag alig 6 fényévre található a Földtől, és eddig szinte semmit nem lehetett tudni a környezetéről.
Amerikai kutatók szerint három–öt helyett csupán egy–kétmillió év kellhet ahhoz, hogy egy Jupiterhez hasonló gázóriás bolygó kialakuljon.
A K2-18b nevű exobolygó légkörében olyan kémiai anyagot találtak a Cambridge-i Egyetem tudósai, amit a Földön csak az óceánban lévő mikroorganizmusok termelnek meg.
A NASA tudósai egy speciális szimuláció elvégzése után arra jutottak, hogy a napszélnek döntő szerep jut a Holdon a víz létrejöttében.
Már több mint 70 alkalommal közelítette meg a Jupitert a NASA Juno űrszondája, most azonban kétszer is beütött a baj: az eszköz váratlanul biztonsági módba lépett két alkalommal is.
A James Webb űrteleszkóp segítségével is sikerült megfigyelni a ZTF SLRN-2020 nevű csillagot, amely a jelek szerint nem úgy pusztította el a bolygóját, ahogy korábban sejteni lehetett.
Már 1964 óta nem üzemel az a Vanguard-1 nevű műhold, amit most visszahoznának a Földre a szakemberek. Ez azonban sokkal nehezebb, mint elsőre tűnik.
Hatalmas krátert üthet a Holdon az 2024 YR4 aszteroida, ráadásul a Földről is látható lenne az ütközés.
A Szaturnusz Titan nevű holdján, mélyen a felszín alatt lehet ugyan folyékony óceán, ám könnyen lehet, hogy az élethez szükséges szerves anyagok nem tudnak eljutni a vízig. Vagy ha igen, akkor csak minimális mennyiség.
Kína két, egyenként 10 ezer műholdból álló hálózat kiépítését tervezi a Föld körül, ami a szakemberek szerint óriási mértékben növeli majd az űrszemét mennyiségét a bolygónál.
Állítólag az amerikai űrhaderőt is aggasztja három orosz műhold mozgása, melyek közül egy egy titkos objektumot is elengedett a közelmúltban.
Miközben a Fram2 küldetés űrhajósai 28 000 km/h sebességgel száguldottak a Föld körül, a legénység röntgenfelvételeket készített. Kiderült, a technológiát tökéletesen lehet alkalmazni az űrben is.
Az állandó emberi jelenlét a Holdon számos leküzdendő akadályt rejt, de az egyiket épp most küzdhette le egy brit cég: egy mikrohullámú szerkezettel tisztítják meg a holdi jeget, a végeredmény pedig iható víz.
A kísérletek mellett elképesztő felvételeket is készítenek a Fram2 küldetés során.