A kínai űrkutatás keretében végez első ízben tudományos vizsgálatokat a Holdon Franciaország – jelentette be Jean-Yves Le Gall, a francia űrkutatási hivatal (CNES) elnöke.
A Szaturnusz gyűrűi között keringő miniholdakról a Cassini űrszonda által szerzett információkat először mutatta be a NASA.
A súlytalanság élettani hatásait vizsgálják a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóinak részvételével Kölnben. Az egy évig tartó program különlegessége, hogy azt is tanulmányozzák, mennyire használható a súlytalanság hatásának ellensúlyozására a centrifugával létrehozott mesterséges gravitáció.
Egy teherhajó érkezése miatt volt a korrekcióra szükség.
Mézeskalács-figura, hóember, deformálódott krumpli, palacsinta vagy hamburger? Egyre viccesebb jelzőket aggatnak az Ultima Thule aszteroidára.
A NASA tudósai január 6-án fedezték fel, hogy az OSIRIS-REx űrszondával megközelített aszteroida aktív.
Nem csak a felszínt kapargatná meg a Hajabusza-2 a Ryugu aszteroidán, a belsejére is kíváncsiak a kutatók. Úgyhogy robbantanak.
Vízre utaló hidratált ásványokat talált a Hajabusza-2 japán űrszonda a Ryugu kisbolygón – közölték a projektben részt vevő kutatók.
Az űrkutatás a kormány szerint is kiemelt jelentőséggel bíró ágazat.
Az oroszországi Cseljabinszk fölött hat évvel ezelőtt felrobbant meteorit óta a legnagyobb űrszikla égett el a közelmúltban a Bering-tenger fölött Kamcsatka félszigete közelében.
Az űr mikrogravitációs környezete serkenti az indukált pluripotens őssejtek (iPS-sejtek) átalakulását más típusú sejtekké, a jelenséget a kínai Tiencsou-1 űrmisszió során végzett egérkísérletekben figyelték meg a kutatók. Eredményeik új perspektívákat nyitnak az űrutazások területén.
Megmérte a Tejútrendszer tömegét a Hubble és a Gaia űrteleszkóp: több misszió eredményeként szerzett információk szerint a Földnek otthont adó galaxis becsült tömege 1,5 ezer milliárd Napénak felel meg.
A magyar űrszektor lehetőséget kapott, hogy felzárkózzon.
Több mint beszédes fotót közölt a Nemzetközi Űrállomáshoz vasárnap megérkezett SpaceX Crew Dragon űrhajóról a NASA egyik űrhajósa. A felvétel nem csak egy újabb űrfotó: mint a kép készítője is írta, a pillanat egyúttal új időszámítás kezdete is az űrkutatásban.
Egy exobolygó felfedezése után hosszú idő, mire a tudósok megbizonyosodnak arról, valóban ilyen planétát találtak. Most közel 10 évnyi munka után derült ki egy érdekesség a Kepler-1658b-ről.
A japán Hajabusza-2 már korábban is küldött haza fotókat és videót a Földtől 340 millió kilométerre lévő Ryugu aszteroidáról, ezúttal pedig a történelmi landolásról tettek közzé a felvételt.
Kína továbbra is úgy érzi, az űrkutatás terén az amerikaiak és az oroszok mögött kullog, ezért újabb küldetésre vállalkoznak.
Az európai és amerikai űrszondák által készített felvételeken lévő kráterek arról tanúskodnak, hogy egykoron felszín alatti tórendszer lehetett a Marson.
A Naprendszer titokzatos kilencedik bolygója ötször-tízszer nagyobb lehet a Földnél, ez derült ki egy új kutatásból.
Nem sokáig kering már bolygónk körül a Kozmosz-482, egy évtizedekkel ezelőtt meghibásodott szovjet űrszonda. Ez a kisebbik gond. A nagyobb, hogy a leszállóegysége egyben maradt, az pedig 495 kilót nyom.