Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Mikor lesz kóros az ételek iránti sóvárgás? Mi történik bennünk testileg és lelkileg, amikor az evésbe menekülünk? Miért bukik el annyi diéta vagy életmódváltás? És egyáltalán, hol van innen a kiút? Ezekről a témákról is szó esett a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában.
Nem túlzás azt feltételezni, hogy akinek kertje van, az év közben szeretné meglepni magát és családját egészséges, „íze van” zöldségekkel és zamatos gyümölcsökkel. Ennek egyik kulcsát sokan – nagyon helyesen – talajaink minőségében, a talaj-előkészítésben látják. Hogyan tesztelhetjük a kerti talajt egy egyszerű és okos alkalmazás segítségével, és mi a teendő, ha azt találjuk, hogy kimerült?
Napjainkban sokszor már az is bonyolult, hogy az ember számontartsa a társadalom különféle generációit, az X-től a milleniumi nemzedéken át a Z-, illetve az alfa-generációig. Az eltérő korosztályoknak sok mindenről határozott – és erősen különböző – véleménye van, nem kivétel ez alól az elektromos autózás sem. De vajon mire vágynak a mostani ötvenes-hatvanasok, negyvenes-ötvenesek és a húszas-harmincasok?
A kapitány kiment mosdóba, a másodpilóta pedig elvesztette eszméletét, így a több mint 200 utast szállító járat perceken keresztül irányítás nélkül maradt.
A törökök elleni Nemzetek Ligája-osztályozón a magyar szurkolók rasszista rigmusokat skandáltak, pirotechnikai eszközöket használtak és tárgyakat dobáltak a pályára. Az MLSZ-nek 30 millió forintot kell fizetnie.
Verekedős, csibész gyerekből lett klasszis kézilabdázó az olimpiai ezüst- és bronzérmes Kökény Beatrix, akiben az edzői hamar felismerték a tehetséget, majd rájöttek arra is, hogy két-három labdaérintéssel korábban látja, mi történik majd a pályán. Csapatkapitányként a nyugalmat képviselte – máskülönben a társai is idegesek lettek –, és nem volt véletlen, hogy irányító lett: a magánéletben is ilyen típus. Jó ideje az utánpótlás-képzésért felelős sportvezetőként dolgozik a Ferencvárosnál, így jól látja, hogyan alakult át a sportolók és az edzők kapcsolata az elmúlt évtizedekben, és hogy mennyire mások hozzájuk képest a mai fiatalok. Szilágyi Áronnak és Kenyeres Andrásnak azt is elárulta a Penge podcastban, hogy ugyan nem riad fel éjszakánként, amiért „minden idők legerősebb női válogatottjával” nem sikerült Sydney-ből hazahozniuk az aranyérmet, de az olimpiák idején van benne emiatt egy nyomasztó érzés.