Divatba jött az egészséges életmód, és az ezzel kapcsolatos szakmák is, így például a dietetikusi pálya is. Képzett szakemberekből nincs hiány, országosan körülbelül 1800 dietetikus van, sokan maradtak azonban munka nélkül a kórházi leépítések miatt – ennek ellenére vonzó szakmának számít. "Sokat árt a dietetikusoknak, akik felsőoktatási képzésben szerzik meg diplomájukat és tudásukat, hogy ma már az is életmódtanácsadónak vagy táplálkozási szakembernek nevezi magát, aki elolvasott egy ezzel kapcsolatos könyvet" – kesereg Antal Emese, a dietetikusok országos szövetségének elnöke.

Ugyanakkor sok az ellentmondásos téma is, így nagy a versengés a szakértők között. A legfőbb cél természetesen a megfelelő minőségű munkával kivívott szakmai hírnév és ismertség, a jól működő szakmai kapcsolatok kiépítése. Megfelelő referenciák birtokában ugyanis már sokkal könnyebb jól fizető lehetőségeket megkaparintani.

Antal szerint míg régebben egy dietetikus főleg betegekkel foglalkozott, ma már a megelőzés területén is sokan keresik őket, ennek ellenére még sok a "fehér folt", ahol nincsenek jelen, pedig nagy szükség lenne rájuk. "Tudok olyan kórházról, ahol 300 ágyra jut egy dietetikus, míg iskolákban, háziorvos mellett még ennyi sincs" – mondja Antal. Majd hozzáteszi: mindannyian tisztában vagyunk például azzal, hogy sürgős reformra szorulna a közétkeztetés, hogy ne csak az ár domináljon, hanem például figyeljenek arra is, hogy a korcsoporti ajánlások szerint táplálkozási szakember állítsa össze az étrendet. És akkor talán azon a döbbenetes statisztikán is lehetne változtatni, miszerint  a megfőzött ételek 40 százaléka elfogyasztás nélkül kerül vissza konyhára. Szintén megoldásra váró feladat, még egy példát említve, hogy a háziorvos vagy más egészségügyi szakember a diétára szoruló pácienseket dietetikushoz küldje.

Kik és miért választják ezt a szakmát?

"Gyermekeim születése körüli időszakban kezdtem el tudatosan foglalkozni az egészséges táplálkozással, akkor kezdett a nagyközönség előtt is ismert lenni a dietetikusi szakma, különböző főzőműsorok, riportok kapcsán figyeltem fel rá" – idézi fel a kezdeteket Dánielné Rózsa Ágnes dietetikus, hozzátéve: ott derült ki számára, milyen sok területen tudna dietetikusként elhelyezkedni.

Henter Izabella szintén ismert név a szakmában. "Noha érdekelt az egészségügy, nem akartam orvos lenni, nem tudtam volna felvállalni az élet-halál ura felelősséget, és azt a terhet, ha nem sikerül segítenem, vagy megmentenem valakit" – mondta el megkeresésünkre a dietetikus. Akinek 1977-ben új és érdekes lehetőségnek ígérkezett  a dietetikus képzés. "Szeretek emberekkel foglalkozni, a táplálkozási tanácsadás pedig sokszínű hivatás. Henter szerint a táplálkozás ma valóban üzlet (is) lett, de megygőződése, hogy akik ezt választják, elsősorban nem a pénz miatt teszik. Másrészt, valóban sokan vesznek részt ilyen képzésekben, de többségük továbblép, és nem ezen a területen hasnosítja tudását.

Hol van szükség dietetikusra?

"Vállalkozó dietetikusként igyekszem a szakterület minél több részterületébe belekóstolni. Leginkább a közétkeztetés javítását célzó munkákba folyok bele, miközben folyamatosan gyakorlom a tanácsadói munkát is" – árulja el Dánielné.

De, hogy mi mindennel mivel foglalkozhat egy dietetikus? Igyekszünk néhány jellemző példát kiemelni a számos lehetőség közül, a teljesség igénye nélkül. Egyéni és csoportos tanácsadást – az egyéni foglalkozás ára körülbelül 10 ezer forintról indul, a csoportos ennél kedvezőbb –, mintaétrendeket tervezhetnek és szakvéleményezhetnek, táplálkozási naplókat elemezhetnek és részt vehetnek különféle táplálkozási vizsgálatokban. Előfordul, hogy napilapok, magazinok, internetes portálok kérnek fel dietetikus(oka)t szakértőnek, illetve az olvasói kérdések megválaszolására. De munkához juthatnak diétás és/vagy receptkönyvek és -füzetek kiadásával is, többnyire szakorvosokkal közösen. Az is általános tendencia, hogy egyre több konditerem, wellneszhotel és szépségszalon foglalkoztat dietetikust, bár ezek a megbízások inkább csak alkalmi munkákat jelentenek.

Szakrendelőkben, orvosok mellett is helyett kaphat a dietetikus, főleg a cukorbetegség és a különböző táplálékallergiák esetében igaz ez. Ahogy a magánklinikákon is találkozhatunk ott praktizáló táplálkozási szakemberrel, de a járóbeteg-ellátás mellett a mesterséges táplálásban jártas dietetikusok az otthoni betegápolásban is segíthetnek.

Nem ritka ma már az sem, hogy egy ételkiszállító cég saját dietetikussal dolgozik, aki a diétás és egyéni étrendek összeállításán túl tanácsadással is foglalkozik. Ehhez hasonló, bár még nem annyira elterjedt, hogy egy élelmiszerbolt-hálózat kér fel állandó tanácsadónak dietetikust, aki tájékoztatja a vásárlókat az évszaknak megfelelő táplálkozási hírekről, tudnivalókról. Élelmiszer-ipari cégek tanácsadójaként is közreműködhet dietetikus, aki az egészséges táplálkozásba illő termék táplálkozás-élettani fontosságára hívja fel a lakosság figyelmét. Alkalmi munkalehetőségként szakmai rendezvényeken vagy a lakosságnak szóló egészségnapokon – előadások megtartásával – is részt vehetnek. 

Fontos kérdés természetesen az is, hogy mennyit is lehet keresni. A diploma élelmezésvezetői, illetve terápiás dietetikusi végzettséget ad, amellyel akár a vendéglátás, akár az egészségügy területén lehet dolgozni. Sokan vállalkozóként egészítik ki a keresetüket, de, akinek már ismerik a nevét a szakmában, magánpraxisából is jól meg tud élni. Ahogy Antal Emese magyarázza, a jövedelmi lehetőségek változóak: az egészségügy területén kevésbé – közalkalmazottként, kezdő diplomásként nettó 90 ezer körüli fizetéssel kell számolni –, de magánrendelőkben, klinikákon jobban fizetnek, míg a legjövedelmezőbb az élelmezés területe; egy jól mennő élelmiszeripari cégnél a nettó 500-600 ezer forintot is meg lehet keresni. Dánielné szerint kellőképpen aktív, kezdeményező vállalkozóként is versenyképes jövedelemmel lehet kalkulálni.