Szeptember 11-én, 97 éves korában meghalt Fahidi Éva holokauszttúlélő Budapesten – közölte a Nemzetközi Auschwitz Bizottság.

Fahidi Éva 1925-ben született Debrecenben. 18 éves korában deportálták Auschwitzba, majd az allendorfi kényszermunkatáborba került, ahol egy hadiüzemben dolgoztatták – ezt később a második születésnapjának tartotta: ha nem kerül ide, esélye sem lett volna a túlélésre. Ötvenfős családjából egyedüliként tért vissza Budapestre 1945-ben.

Bízott az emlékezés erejében, úgy tartotta: az a feladata, hogy beszéljen.

90 fölött is igazi aktivista volt, előadásokat tartott, könyvet írt, a közösségi oldalán posztolt, táncosként szerepelt a saját életét feldolgozó Sóvirág - avagy a létezés eufóriája című darabban. Eről készült egy dokumentumfilm is, amelyről itt írtunk korábban:

Csak hálásak lehetünk azért, hogy van egy Fahidi Évánk

Fahidi Évát mindenkinek látnia kell. Ebből következik, hogy az év egyik legjobb magyar dokumentumfilmje, A létezés eufóriája is kihagyhatatlan.

Ahogy egy, a HVG-nek adott interjúban fogalmazott: „Felismertem, hogy azért maradtam életben, mert hihetően el tudom mondani, meg tudom írni és most már el is tudom táncolni, amit átéltem."

Rendszeresen vállalt nyilvános szerepléseket is, és többször figyelmeztetett a szélsőjobboldal erősödésének veszélyeire. Mint mondta:

Azt kellene hangsúlyozniuk a politikusoknak, a tanároknak, hogy bennünk, emberekben sokkal több a hasonlóság, mint a különbség. Nem kell engem szeretni, de ne találjanak okot arra, hogy gyűlöljenek!

Németországtól 2012-ben megkapta a Szövetségi Érdemkereszt kitüntetést, 2020-ban Weimar város díszpolgára lett. Erzsébetváros 2022-ben avatta díszpolgárává.

Fahidi Éva korábbi portréinterjújában arra a kérdésre, hogy hogyan képes arra, hogy a múltban történtekért ne hibáztasson senkit, azt mondta: ha már él, a világért sem akar boldogtalan lenni. „És azt sem, hogy gyűlölet szennyezze be a lelkemet, mert ha valaki, én tudom, hogy az a legalantasabb indulat. De soha nem leszek túl a 11 éves húgom gázkamrába küldésén", mondta.

Fahidi Éva: "Ha már élek, a világért sem akarok boldogtalan lenni."

Egy holokauszt-túlélő, aki a politikusoknak és a tanároknak is tudna tanácsot adni, hogyan lehet küzdeni az antiszemitizmus ellen. 94 évesen is igazi aktivista, előadásokat tart, könyvet ír, a közösségi oldalán posztol, és a Vígszínház színpadán táncol. Portréinterjú Fahidi Évával.

Egy másik interjúban identitásának fontosságáról is beszélt. „Magyar zsidó vagyok. Rettenetesen fontos számomra ennek a zsidó identitásnak a sugárzása éppen azért, mert az apám kikeresztelkedett." A külföldre emigrálás gondolatát elvetette: „Felismertem, hogy nagyon mélyek a gyökereim, a ragaszkodásom emberekhez."

„Ha megkérdezik tőlem, mi történt velem az életben, azt felelem, hogy egy dolog történt: visszajöttem Auschwitz-Birkenauból, és ebben benne van az, hogy ott voltam, végigcsináltam", összegezte a hvg.hu-nak 2019-ben.