Elkezdődött Budapest legújabb templomának építése, de felszentelése után csak hívek látogathatják

Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza (közismertebb nevén mormonok) magyarországi temploma hosszú keresgélés után Óbuda külső részén kapott helyet. Az építkezés három év múlva fejeződhet be, a költségeket teljes egészében az egyház állta, a magyar állami költségvetésből nem fogadnak el támogatást.

Elkezdődött Budapest legújabb templomának építése, de felszentelése után csak hívek látogathatják

Öt évvel a bejelentés után az úgynevezett – szó szerinti – kapavágási ünnepséggel megkezdődött Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza (közismertebb nevén mormonok) első magyarországi templomának építése az óbudai Harsánylejtőn, a Kocsis Sándor utca és a Borsikafű utca sarkán.

Az ünnepségen, melyen körülbelül ötszáz egyháztag vett részt, beszédet mondott az argentin Rubén V. Alliaud, Európa Középső Területének elnöke is, aki az egyház szervezetén belül 37 országért, köztük Magyarországért felel.

Rubén V. Alliaud a kapavágási ünnepségen
Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza

Bár a területen még csak most kezdődik az építkezés, a látványterveket már korábban bemutatták. (Címlapképünkön.) A tervek szerint a templom 1600 négyzetméteres lesz, a családi házas övezetben helyet kapott telekre pedig egy 1000 négyzetméteres zarándokház és parkoló is épül.  

A területet 2023-ban vásárolta meg az egyház a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt-től. Ha minden jól megy, három év múlva készülnek el az építkezéssel.

Csak egyháztagoknak lesz nyitva

Azt nem lehet mondhatni, hogy elsiették az építkezést: a budapesti templom építését, hét másikkal együtt még 2019-ben jelentette be Salt Lake Cityben Russell M. Nelson, Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza elnöke. Az új templomok építésével az egyház templomainak száma Európában 15-re, világszerte 209-re emelkedik.

Elsőre talán furcsának tűnhet, de a Salt Lake Cityben tett bejelentésnek óriási jelentősége van az egyház történetében. A világszerte közel 17,5 millió tagot számláló egyházban a vasárnapi istentiszteleteket nem a templomokban, hanem gyülekezeti házakban tartják, ilyenekből hazánkban is több van, Budapesten például a zuglói Tihany téren és a XII. kerületi Hajnóczy József utcában. A templomnak azonban egészen más a szerepe: itt tartanak különböző szertartásokat, például házasságkötéseket, ami pedig még fontosabb: az épületbe csak egyháztagok léphetnek be. Így lesz ez Budapesten is, ahol a felszentelés előtti nyílt napokon látogatható lesz a templom néhány hétig, utána viszont csak egyháztagoknak lesz nyitva a kapuja. Ők Magyarországon jelenleg 5200-an vannak.

Kapavágási ünnepség Óbudán
Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza

Nem kaptak rá pénzt

A telekvásárlás és az építkezés költségét az egyház állta (a hívek egyébként tizedet fizetnek), az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza nem fogad el támogatást a magyar állami költségvetésből.

Annak, hogy miért pont Magyarországot választották következő helyszínnek, racionális és kevésbé racionális oka is van. Hazánkban jelenleg körülbelül 5200 tagja van az egyháznak, ők jellemzően a fontos eseményekre a németországi Freiberg templomát keresik fel. Az egyház vezetői folyamatosan figyelik, hogyan fejlődnek a gyülekezetek, ez alapján mérik fel, hol van szükség újabb templomra, de a templomépítések egyébként is megszaporodtak az utóbbi időben, mert így is közelebb akarják vinni azokat a gyülekezethez. A világszerte működő 197 templom mellett jelenleg 185 templomot építenek vagy újítanak fel. A budapesti lesz Európa 16. temploma.

A budapesti templom nem csak a magyarok számára lesz fontos, a környező országokból is ide fognak járni a tagok, mindenki, akinek a magyar főváros közelebb van, mint a templommal már rendelkező Freiberg, Bern, Róma, Párizs vagy Kijev.

Az egyház vezetői 2023 szeptember végén találkoztak Novák Katalin köztársasági elnökkel az amerikai Salt Lake Cityben, ahol a Magyarországon épülő templomról is tárgyalta.

Utah államtól Budapestig
 
Magyarországra az egyház első misszionáriusai 1885-ben érkeztek, az első magyarországi tag pedig Markov Mihály, bánáti bolgár volt, akit 1887-ben kereszteltek meg Konstantinápolyban. Az egyház első magyarországi születésű tagja Marjalaki Mihály, egy debreceni református nemesi család sarja volt, ő 1873-ban költözött az Egyesült Államokba, ahonnan misszionáriusként érkezett vissza Debrecenbe. Az egyházat először 1911 novemberében ismerték el hazánkban, 1914-ben, az I. világháború kitörésekor azonban minden misszionáriust kivontak Európából. Ekkor mindössze 40 tag maradt, a többség kivándorolt Utah-ba.

Az egyház magyarországi tevékenysége ezután egészen a 80-as évek végéig szünetelt. Magyarországot 1987. április 19-én nyitotta meg újra a misszionáriusi munkára Russell M. Nelson apostol, a Gellérthegy oldalában tartott szertartáson. Az egyház működését hivatalosan 1988. június 1-jén engedélyezte az Állami Egyházügyi Hivatal, és még abban az évben megérkeztek az első misszionáriusok.
 
Dr. Reiserként írtak bele a Stranger Thingsbe – Paul Reiser a HVG-nek

Dr. Reiserként írtak bele a Stranger Thingsbe – Paul Reiser a HVG-nek

Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.