Az idei június volt a legszárazabb az 1901 óta tartó mérések alapján Magyarországon – figyelmeztetnek az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói, akik a Másfélfok oldalán tették közzé tanulmányukat.
Azt írják, hogy
az aszályos időszakok egyre gyakoribbá válása miatt hosszú távon alapjaiban változhat meg hazánk növényvilága.
A pesszimista klímamodellek szerint a század végére a sztyepp, vagyis a füves puszta éghajlati viszonyai uralhatják Magyarország területének több mint 40 százalékát, miközben a bükkösök teljesen eltűnhetnek.
Az elemzés három forgatókönyvet vizsgált. Azonnali kibocsátáscsökkentés esetén nagyjából megmaradnának a jelenlegi erdőtípusok, későbbi beavatkozásnál azonban az Alföld nagy részén az erdős sztyepp terjedhet el, míg kibocsátáscsökkentés nélkül a gyertyános-tölgyesek területe is drasztikusan visszaeshet. Ebben az esetben a sztyepp válna meghatározóvá, és a legcsapadékigényesebb erdőtársulások, kezdve a bükkösökkel, teljesen kiszorulnának az országból.
A kutatók emlékeztetnek: idén eddig csak a március hozott átlag feletti csapadékot, a nyár nagy részét pedig aszály sújtotta. Bár a júliusi zivatarok átmenetileg enyhítettek a helyzeten, az Alföld középső és déli részein, valamint Békésben ismét súlyos a vízhiány.
A nyitóképen a Bükki Nemzeti Park. Forrás: Michal Fludra / NurPhoto / NurPhoto via AFP
