Választás 2022
Működik-e a sokadik ellenzéki összefogás-recept? Meggyőző tud-e lenni Márki-Zay Péter? Vagy marad minden a régiben, és győz a Fidesz, legfeljebb kétharmada nem lesz? Vagy akár az is? Egyáltalán: le lehet győzni ma Magyarországon Orbán Viktort? Belelendült a választási kampány, mi pedig minden pillanatát követjük. Tartsanak velünk!
Gerő András történész
HVG: Ön szerint mi múlik azon, hogy az ellenzék vagy a Fidesz győz?
Gerő András: A mostani választások tétjét február 24-e, a háború kitörése óta kicsit másként látom. Ugyan a többi, megszokott tét sem tűnt el, de ami most igazán fontos, hogy ki kezeli jobban a háborús helyzetet, illetve, hogy az ennek következtében előálló gazdasági és társadalmi kihívásoknak ki tud jobban megfelelni. Szerintem a társadalom többsége most úgy látja, hogy erre a jelenlegi kormány képes. Az ellenzék minden formális egység megnyilvánulása ellenére rendkívül széttagolt, a mostani kormányfőnek viszont több mint 30 éves tapasztalata van a politikában, és minden jel szerint képes irányítani az országot, védeni a nemzeti érdeket. Válságkezelés közepette az emberek mindenképpen egy kipróbált vezetőt szeretnének látni.
Ebben az új európai helyzetben az embereknek most nem változásra, hanem stabilitásra van szükségük.
HVG: Miért fontos most, hogy minél többen elmenjenek szavazni, amikor a nemzetközi politikában sok minden a fejünk felett történik?
G. A. : Aki demokratikus elkötelezettségű ember, az úgy gondolja, hogy annál legitimebb egy demokratikus hatalom, minél többen vesznek részt a megválasztásában. Az, hogy minél többen szavazzunk, nem kampánykérdés, nem pártpropagandához kötődik. A demokrácia ereje és a választott kormány erős legitimitása miatt fontos.
HVG: A háború változtatott-e valamit a politikai felálláson?
G. A. : Eddig abba a vonulatba illeszkedett a politikai élet, hogy az egyik oldalon láttunk egy Orbán-hívő választói tömböt, illetve egy másik választói tömböt, amelynek egyetlenegy cementező ereje van, nevezetesen, hogy Orbán bukjon meg. Az Orbánban bízók tábora eszmei karakterét tekintve leginkább nacionalista és antikommunista, a másik tábor egy önbevallás szerint a fasisztáktól a kommunistákig terjedő, negatív identitásuk által meghatározott „népfront”. Az emberek viszont szoronganak ebben a háborús helyzetben, nagyon bizonytalan jövő vár rájuk, ezért leértékelődik az eszmei karakter, és felértékelődik az, hogy kire bíznák az országot, ki kormányképes, ki mutat erőt. Ez a helyzet egyértelműen a biztonságos stabilitás ígéretét hangoztató kormánynak kedvez. Kit érdekel a korrupció, ha a mindennapi élet biztonsága van veszélyben?
HVG: Mi történik, ha a Fidesz győz újra? Mi történik, ha az ellenzék? A társadalomban ez milyen folyamatokat fog elindítani? A szekértábor logika felbomlik-e valaha?
G. A. : Nem látok a jövőbe, de egyet biztosan tudok: aki kormányozni fog, nagyon nehéz kihívásokkal néz szembe. Egész Európában árrobbanások várhatóak az élelmiszer- és energiapiacon.
A megszokott jóléti politika nagyon nehezen lesz fenntartható.
Nemrég Magyarországon nagy osztogatás volt, de most Magyarország és az EU is olyan kihívással szembesül, aminek senki nem láthatja a pontos következményeit. Nem a megmaradó szekértábor logika lesz a legnagyobb gond, hanem a gazdasági problémák társadalmi következményei. Mi lesz a nagyszámú és politikailag mindent eldöntő magyar kispolgársággal, amely hónapról hónapra él, és kevés tartaléka van? Ugyan ezeréves történelmünk során nagy tragédiákat is kibírtunk, de egy leendő kormány, bármelyik oldalról is érkezzen, könnyen kudarcot vallhat, mert hiába bármilyen képesség és tehetség, az emberek könnyen azt gondolhatják, hogy nem tetszik nekik az, amit a kormánynak meg kell tennie, és ezt magán a kormányon verhetik el.
HVG: Ön korábban politikai hajléktalanként definiálta magát. Mik a lehetőségei egy politikai hajléktalannak a mostani választásokon?
G. A. : Több ilyen is van. Vagy úgy dönt, hogy mégis leszavaz egyik vagy másik pártra, vagy esetleg úgy dönt, hogy nem megy el szavazni, vagy érvénytelenül szavaz, vagy megosztja a szavazatát. Hogy én hogyan teszek, az maradjon meg a magánügyemnek.
Gerőcs Tamás közgazdász
HVG: Ön szerint melyik politikai oldal nyeri a választást és nagyságrendileg mennyivel?
Gerőcs Tamás: Nem látom a kormányváltó hangulatot és erőt ebben a nagyon eklektikus ellenzéki tömörülésben.
Szerintem a Fidesz marad hatalmon, azonban elveszíti a kétharmadát.
Szűk többséggel fog nyerni, ami egy új helyzetet fog teremteni. Ez a kormányozhatósági kérdés nemcsak alkotmányjogilag problémás, de ráadásul egy válságban lesz esedékes. Lehet, hogy sokkal kiélezettebb lesz a közhangulat a választás után, mint most, a kampányidőszakban.
HVG: Mi fog változni, ha az ellenzék nyer?
G. T. : Egy nagyon bonyolult helyzetet fog teremteni a szükséges kompromisszumok miatt. Talán evidencia, de mégis kiemelném, hogy egy olyan típusú alkotmányjogi berendezkedésben élünk, amit egy pártcsalád saját magára írt, és azóta csak ő kormányzott benne. Nincs történelmi ismeretünk arról, hogy mi történik ebben az alkotmányos berendezkedésben, ha nem ez a pártcsalád kormányoz. Amennyiben az ellenzék nyer, ezt mindenképp kipróbáljuk. Az biztosan tanulság lesz, hogy a jelenlegi alkotmányjogi berendezkedés fennmaradhat-e ebben a formában. A jelenlegi ellenzék kormányra kerülése esetén előfordulhat egy kormányozhatósági válság kialakulása a pillanatnyi alkotmányjogi berendezkedés miatt. Erre van reális forgatókönyv. Akárki is nyerjen, valószínűleg nem lesz kétharmados többsége, és ez önmagában egy érdekes helyzetet fog teremteni. Azt még nem láttuk, hogy tartósan hogyan kormányozható ez az ország kétharmados többség nélkül a jelenlegi alkotmányos viszonyok között.
HVG: Mik a legnagyobb veszélyek a magyar gazdaságra nézve a választás utáni hónapokban?
G. T. : Durva időszak jön: óriási költségvetési hiányokon ülnek a kormányok, köztük a magyar is.
Egy recessziós-inflációs korszakra számítok, ami nagyon rossz kombináció.
2010-től 2018-19-ig alacsony infláció mellett viszonylag nagy növekedés jellemezte a magyar gazdaságot, de ennek a korszaknak gazdaságilag vége van, durva megszorításokat fog a kormányzat véghez vinni. Egy megszorítás mindig azt jelenti, hogy valamilyen társadalmi csoport kárára vonnak el forrásokat, annak eldöntésekor azonban, hogy ez kinek a kárára történjen, kormányoktól függően hangsúlyeltolódások lehetnek. Az uniós forrásokra való ráutaltság növekedni fog, ami a Fidesz kormányon maradása esetén egy nagyon súlyos geopolitikai nyomás lesz. Egy új uniós politikát kell választania a pártnak. Ha az ellenzék kerül hatalomra, akkor kiegyensúlyozottabb diplomácia mellett fog növekedni a ráutaltságunk az uniós forrásokra. Még az is elképzelhető, hogy ha nagyon durva válság üt be, akkor az IMF is visszajöhet, ami a magyar történelemben kb. tíz évente megtörténik. Így került a Fidesz is hatalomra egy IMF-program közepén.
HVG: Ha egy dolgot kellene kiemelnie, ami az idei választás tétje, akkor mi lenne az?
G. T. : Az első, ami eszembe jutott, az Magyarország nemzetközi elszigetelődéséhez kötődik. Azt gondolom, hogy alapvetően a jelenlegi kurzus elszigetelése várható. Nemcsak az orosz-ukrán háborúra gondolok, illetve annak a szélesebben vett geopolitikai összefüggéseire, hanem az uniós és a kínai pénzekre is. Belpolitikai szempontból nagyon durva cezúrákban nem hiszek. A 2010 utáni kurzus sem vett teljesen új irányt, nagyon sok szempontból az azt megelőző folyamatok bontakoztak ki. Bármit is gondoljunk erről a választásról, akkora irányváltás nem lesz április után, mint azt a legtöbb ember remélné. A tét az, hogy fennmarad-e a fékek és ellensúlyok nélküli hegemóniaépítés, kézivezérlés.
A választás után bármelyik párt bármelyik jelöltje egy sokkal inkább kompromisszumokkal teli, tárgyalásos döntéshozatalra kényszerül.
Még ha a Fidesz marad is kormányon, valamilyen politikai kiegyezésre törekednie kell a saját táborán kívüli politikai, gazdasági erőkkel is. Szerintem ez egy nagyon komoly tét, még akkor is, ha Orbán Viktor marad a miniszterelnök.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója
HVG: Miben látja a most következő választás jelentőségét?
Ligeti Miklós: Ilyen témáknál fontos mindig előrebocsátani hogy a Transparency International Magyarország pártpolitikai szimpátiákkal és antipátiákkal, pártpolitikával nem foglalkozik. Korrupció ellen küzdő civil mozgalomként számunkra nincs jelentősége annak, hogy milyen ideológiát valló vagy magát milyen pártcsaládhoz soroló politikai erő kormányozza az országot.
A választás jelentősége tehát az, hogy azzal véget vetnek-e annak a korrupciós rombolásnak, amit a nemzeti együttműködés rendszere (NER) okozott,
véget vetnek-e a közpénzek lenyúlásának, a társadalmi szolidaritás leépítésének. Esély nyílik-e arra, hogy Magyarország végre befussa azt a pályát, amire egyébként jó kormányzás és jó gazdálkodás mellett képes és hivatott lenne.
HVG: Mi változna, ha az ellenzék kerülne kormányra? Ezek a problémák megszűnnének?
L. M. : Azt tudom értékelni, amit a két szemben álló politikai tömb gyakorlatából és programjaiból látunk, illetve megismerhetünk. Ha véget érne a NER hatalma, akkor az ellenzék állítása szerint felszámolnák azt a hatalomgyakorlást, amely a korrupcióra, a közpénzek korábban nem tapasztalt méretű magánosítására és az államhatalom teljes lezüllesztésére irányult. Abban bízunk, hogy ha a NER véget ér, akkor utána ismét a jogállam bontakozhat ki Magyarországon.
HVG: A háború kirobbanása változtatott-e a választás jelentőségén?
L. M. : Természetesen az Ukrajnában dúló háború minket is megrendít, a Transparency szervezetként is az agresszió áldozatává vált Ukrajnával, illetve az ottani emberekkel szolidáris. Azt, hogy ennek a magyar választásokra milyen hatása lesz, nem tudjuk megjósolni. Nem tudjuk nem észrevenni, hogy a hatalom jelenlegi birtokosai számára és javára nagyon jól kamatozik az a gyarmatosítás és kézivezérlés, amit a média területén évtizednyi idő alatta véghez vittek, hiszen a véleménybuborék, amelyet kreáltak, és a propagandamédia, ami egyébként stílusában és minőségében sokszor a harmincas évek Németországát idézi, képes átállítani a váltókat.
A hatalom egyelőre nagyon igyekszik, hogy ne égjen rá az oroszbarátság, miközben az is megállapítható, hogy az európai uniós döntéshozatalban a magyar miniszterelnök teljesen elszigetelődik.
Szégyen, hogy már egy Magyarország nélküli V4 kezd kialakulni, holott Orbán Viktor alig egy hónapja még béketeremtőnek titulálta magát, most pedig szinte meg se hívják Kijevbe. Egyelőre azonban nem látjuk ráégni a kormányra az oroszbarátságot, pedig papírforma szerint ennek kellett volna bekövetkeznie.
Hodász András római katolikus pap
HVG: Ön szerint miért fontos az április 3-ai választás?
Hodász András: Azt gondolom, ha komolyan vesszük a demokráciát, akkor minden egyes választásnak nagy tétje van. Ilyenkor tulajdonképpen arról döntünk, hogy kik legyenek azok az emberek, akik milliárdokat osztanak szét a közösből, és eldöntik, mire szánnak pénzt, és mire nem.
A mostani választás tétje is ugyanez: kikben bízunk annyira, hogy jó irányba fogják vinni ezt az országot, jól fognak kormányozni, és jól fogják felhasználni a közös pénzt.
Sose felejtsük el, hogy a politikusok nem a vezetőink, hanem a beosztottjaink. Ők a mi alkalmazottjaink, akiket azért fizetünk, hogy jól bánjanak a pénzünkkel, és rendezzék azokat a dolgokat az ország életében, amikre nekünk nincs lehetőségünk, időnk, energiánk – ilyen például az egészségügy és az oktatás is.
HVG: A háború rávilágított olyan szempontokra, amelyekre ön szerint figyelnünk kell?
H. A. : Nem nagyon tudunk mit kezdeni ezzel a helyzettel, mert a mi életünkben nem volt ekkora mértékű és ilyen közeli háború. Mindannyian egy kicsit meg vagyunk zuhanva miatta, és valószínűleg a politikusaink is. Azt gondolom, hogy egyelőre annyit tudunk tenni, hogy a saját időnk, energiánk és lehetőségeink keretein belül segítjük a menekülteket, támogatjuk azokat, akiknek szükségük van rá, amennyire csak lehetséges.
HVG: Mik azok az értékek, amelyeket figyelembe vesz olyan alkalommal, mint az országgyűlési választás?
H. A. : Katolikus pap vagyok, nekem elsősorban a keresztény értékek, a Biblia iránymutatásai számítanak, amikre Jézus maga is tanított minket. A Biblia vagy akár csak a tízparancsolat tulajdonképpen egy ideális társadalom leírása. Egy ilyen világban az emberek nem csalják meg a feleségüket, nem lopnak, nem hazudnak, nem ölnek. Egy ideális társadalomban jó élni, jó a közhangulat, az emberek szeretik és segítik egymást, a szegényeket.
HVG: A mostani választás mennyiben lesz sorsfordító, vagy éppen ellenkezőleg, ugyanolyan, mint bármelyik korábbi választás?
H. A. : Én az a generáció vagyok, amelyik megélte ’89-et is, bár akkor még az általános iskola első osztályába jártam, tehát nem akarok nagyon flexelni. Az biztos, hogy annyira nem sorsfordító, mint az akkori választás, de azért elég sorsfordító ahhoz, hogy mindenkit bátoríthassunk arra, hogy menjen el, vegyen benne részt, és nyilvánítson véleményt.
Náray-Szabó Gábor kémikus, a Professzorok Batthyány Körének alelnöke
HVG: Az Ön számára miről szól a mostani parlamenti képviselőválasztás?
Náray-Szabó Gábor: Itt értékválasztásról lesz szó, és ezért tartom különösen fontosnak ezt a választást. Nemcsak arról lesz szó, hogy ki kormányoz ügyesebben, ki tud szerezni több támogatást, vagy ki oldja meg a vírusproblémát, hanem arról is, hogy az ország milyen értékeket fog döntő mértékben magáénak vallani.
HVG: Ön szerint milyen következményei lennének, ha az ellenzék nyerné a választást?
N-Sz. G. : Az szerintem kettős problémát okozna. Az egyik az, amit elég széles körben lehet olvasni, hogy
nincsenek fölkészülve a kormányzásra, tehát legalább fél évig káosz lenne.
Ez – pláne a mostani háborús helyzetben – nagy baj lenne. A másik pedig az, hogy hosszabb távon ez a bizonyos kulturális választás nem az én ízlésemnek megfelelő lenne.
HVG: Változtatott az ön álláspontján az, hogy kitört a háború?
N-Sz. G. : Nem változtatott. Ebből a háborúból mindenképpen ki kell maradni, a tárgyalás mindenképpen lehet megoldás, a forró háború viszont semmire nem megoldás. Tehát kimaradni, ez az elsődleges. Hogy ezt hogyan oldjuk meg, arra különböző javaslatok vannak. Én a kormány álláspontját elfogadtam, és jónak tartom.
Az összeállítást készítette: Bittner Dániel, Fenyvesi Dávid, Moravecz Kata és Mucsi Blanka
