Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Különös megjegyzések kezdtek terjedni az ukrajnai háború kitörésének napján a legolvasottabb magyar hírportálok Facebook-oldalainak kommentszekciójában: szóról szóra megegyező szöveggel arról panaszkodtak a szerzők, hogy özönlenek a gyűlölködő oroszellenes üzenetek.
„Szeretném megkérdezni, hogy ti hol voltatok, amikor az ukránok halomra lőtték az orosz ajkú kisebbség tízezreit a Donbasszban? Értük ki vezet be szankciókat a kijevi junta ellen?”
A hasonló bejegyzések február 21–22-étől kezdtek megjelenni, és a háború kirobbanásával, február 24-ével már több ezerre ugrott fel a reakciók száma, hogy azután hamarosan már tízezreket érjenek el ezek a konteók.
Tóta W.: Az utolsó ünnepély
Legyen ez az utolsó március 15-e! Felejtsük el ezt a tévutat, és mondjuk ki bátran: Magyarországnak ebből a háborúból ki kellett volna maradnia! Ünnepeljük helyette április negyedikét, amikor orosz barátaink érvényesítették jogos biztonsági érdekeiket, és megmutatták a magyaroknak, hol lakik az Úristen. Vélemény.
