Magyarország akkor sem vezethetné be az eurót, ha akarná, pedig a 2010-es évek második felében teljesíthetők lettek volna a feltételek. Vitatható, hogy az önálló monetáris politika feladása hátrányos vagy előnyös lenne. Az biztos, hogy a Fidesz-féle (gazdaság)politika végét jelentené.
A GKI szerint, ha a forint újra gyengülni kezd, jóval nagyobb áremelés is elképzelhető.
Raskó György agrárközgazdász szerint 80 százalékkal is többe kerülhet hamarosan a sertéshús.
Az ételszállító piac szereplői jókora nehézségekkel szembesültek tavaly. A Foodpanda, a Wolt és a Kifli.hu vállalatokat kérdeztük a 2022-es évről.
A koronavírus padlóra küldte az egész légiforgalmat, de a nyitás után fellendülés jött. Az újrakezdést leginkább a fapadosok tudták kihasználni , mert a gazdasági válságjelek miatt az utasok azt nézték: hogy lehet a legolcsóbban repülni.
A kormány hazai használatra 4,9 százalékos költségvetési hiánnyal büszkélkedik, de az EU-s módszertanban ez egy nagy gázvásárlás miatt valójában 6,1 százalék, az államadósság pedig a nagy gazdasági növekedés miatt a vártnál jobban csökkent.
A magyarok tömegénél lehetnek még megmaradt kunabankjegyek és -érmék, miközben Horvátországban januártól már euróval lehet fizetni. A kunát 2023 végéig váltják át a horvátországi bankok és posták euróra – derül ki a Bank360.hu összeállításából.
Egy hónap alatt 481 millió köbmétert vettünk a Gazprom termékéből, 483 milliárd forintért.
A legtöbb pénzt Debrecen kapja, oda több mint hárommilliárd forintot utal a kormány.
Dogmákban gondolkodnak a kormányok, és ezért nem tették meg a szükséges lépéseket a válság elkerülésére – állítja a 2001-es közgazdasági Nobel-díj kitüntetettje, aki a párizsi Le Monde-ban fejtette ki a véleményét.
Bezárásra kényszerülhet a lovardák egy része, rohamosan apad a lóállomány, a lovasoktatás lassan megfizethetetlen. Az olimpiai lovassportot azonban alaposan kistafírozta a kormány, bár a támogatás összegén kívül erről szinte semmit nem árulnak el.
Világválság, energetikai válság, klímaválság, egyáltalán: válság jön? A Pénz beszél podcast ezen témák közül válogat januárban, de az olvasók mondják meg, melyiket válasszuk.
Az élelmiszerárstop egyre megterhelőbb a hazai kiskereskedelem szereplőinek, de az olyan kormányközeli magyar üzletláncok, mint a CBA képviselői is növekvő nyomásról, illetve az ársapka jelentette teherről beszélnek.
Az USA, az EU és Kína gazdasága is lassul.
Jelentősen emelkedik a minimálbér és az átlagkereset, de folytatódik az árrobbanás. A rezsi nem lesz olcsóbb – de legalább drágább sem. Adókedvezményt kapnak a 30 alatti szülő nők, de adóemelések is lesznek, a családtámogatásokat pedig a kormány szűkíti.
Sok háztartás kénytelen a magasabb díjsávok szerint is fizetni.
Horvátország euróra cseréli a kunát.
Felforgató jóslatok címmel közli évről évre a Saxo Bank prognózisát, ebben olyan forgatókönyveket vázolnak fel, amelyek – mint a cím sugallja – a piac valamilyen szegletét alapjaiban forgatják fel. Az idei a szokásosnál is borúsabbra sikerült, de néha azért felcsillan valami fény a piaci alagút végén.
A kancellárminiszter szerint a magas energiaárak miatt nem tud a kormány az EU nélkül bért emelni a tanároknak. A háború és a szankciók miatt ilyen gyenge a forint és Európa legmagasabbja a magyar infláció. Kövér László „igényelte”, hogy az országgyűlés szavazhasson a rendeleti úton módosított 2023-as büdzséről. A kormány még visszatér a magánorvosok közegészségügybe kényszerítésére.
Mehet az külföldi devizában is.
