És akkor a kormány tudta, hogy baj lesz az Erasmus-pénzekkel, csak nem sejtette
Regionális középhatalom helyett nagyhatalom lettünk - inflációban. Elzavarták a Gazdasági Versenyhivatalt a Vodafone-biznisz környékéről, lázadnak a debreceni lakosok a városba tervezett akkumulátorgyár ellen. Ukránok vinnék a Dunaferrt, Habony Árpád kaszinózni kezdett. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Kezdjük a végén: pénteken érkeztek meg a friss adatok, melyek megmutatták, hogy a már amúgy is Európa-bajnok magyar infláció még decemberben is tovább tudott nőni, és meg sem állt 24,5 százalékig. Az EU-átlag 11,1 százalék volt a tavalyi év utolsó hónapjában, a mi adatunk még a közép-európai régióból is kilóg lefele. Nálunk az élelmiszerek közel 45, a háztartási energia 55 százalékkal volt drágább, mint egy évvel korábban, tehát nem lehet mindent a benzinárstop kivezetésére kenni. Pár topdráguló termék: a gáz 98, a sajt 83, a kenyér 81 százalékkal kerül többe, mint egy éve.
A fentiek miatt aztán a határmenti magyarok közül egyre többen járnak már át Romániába vásárolni. Honfitársaink ilyenkor azért a lisztért ruccannak át a szomszédba, amit a szomszéd épp tőlünk importált. Az ingázó vásárlók pedig hazafele még Romániában megtankolnak, mert az üzemanyag is ott az olcsóbb. Az árstopokat egyelőre április 30-áig hosszabbította meg a kormány, de a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke már bedobta, hogy ideje lenne megtervezni a kivezetésüket. Mondjuk Parragh László szerint azért, mert "a gazdaság fordulóponthoz érkezett, már látni a kedvezőbb előjeleket."
A hét bizniszfejleménye Magyarországon kétségkívül a Vodafone-eladás felgyorsulása volt. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn reggel közölte, hogy lezárult az ügylet átvilágítása, minden oké, január 31-ig lezárul a 660 milliárd forintos tranzakció, mellyel a kormányközeli 4iG-hez tartozó Antenna Hungária 51 százalékos, míg a Magyar Állam képviseletében eljáró Corvinus Zrt. 49 százalékos közvetett tulajdont szerez a Vodafone Magyarországban.
Orbán Viktor még aznap este nemzetstratégiai jelentőségűnek is minősítette az adásvételt, vagyis a heveny piactorzítás-gyanú ellenére megtiltotta a Gazdasági Versenyhivatalnak, hogy a dolgát végezze, és megvizsgálja az összeolvadást. Orbán az elmúlt tíz évben számtalanszor élt már ezzel az eszközzel, itt össze is szedtük a legemlékezetesebb eseteket. A mostani bevásárlás visszásságaira egy hazai civil szervezet fel is hívta az Európai Bizottság figyelmét, de ők nem szóltak bele az ügybe.
Hogy mik az aktuálisan legfontosabb tudnivalók a Vodafone-ügyletről? Ezzel két hosszabb cikkben is foglalkoztunk, íme:
A Vodafone neve is megváltozik, de a percdíjat nem az állam diktálja majd - tudnivalók a felvásárlás után
A 4iG-hez tartozó Antenna Hungária 51, az állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. pedig 49 százalékos tulajdonrészt vásárol a Vodafone Magyarországban január végéig - jelentették be. De hogyan érinti az előfizetőket az, hogy az államé lesz a mobilszolgáltató? Összeszedtük, mi mindent érdemes tudni az üzletről, és a 4iG-t is megkérdeztük, mi várható a közeli jövőben.
Az adófizetők és az előfizetők is rosszul járhatnak a Vodafone felvásárlásával
A Vodafone-ügylettel egy a Magyar Telekom méretével összevethető távközlési cégcsoport jön létre, azonban az eredményességéhez képest jóval eladósodottabb, ami akkor is kockázatot rejt magában, ha a távközlést a szakemberek stabil, kiszámítható szektorként jellemzik. Emiatt elmaradhatnak fejlesztések, és áremelés is jöhet.
Az Európai Bizottság úgy döntött, jövő évtől felfüggeszti az Erasmus+ diákcsere-programot és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramot a modellváltott magyar egyetemeken, mivel szerintük aggályos, hogy a kormány az érintett intézményeket működtető vagyonkezelő alapítványok kuratóriumait telenyomta fideszes vagy fideszközeli emberekkel. Egyelőre nem tudni, mi lesz a programok - pénzek - sorsa, de a kormány első lendülettel igyekezett eljátszani, hogy meg van lepődve, illetve félreértésekről beszélt, noha az EB már tavaly december 15-én elküldte a döntésről szóló értesítést. Ráadásul régóta figyelmeztettek a kuratóriumokban ülő fideszes politikusok összeférhetetlenségére, és esélyt is adtak a magyar kormánynak, hogy oldja meg a problémát, mégsem történt semmi.
Egyetemistákat kérdeztünk a fejleményekről, érthetően nem voltak túl boldogok. Gulyás Gergely mindenesetre arról beszélt a csütörtöki Kormányinfón, hogy a kormány nyitott arra, hogy kikerüljenek a fideszes vezetők az egyetemi kuratóriumokból, illetve azt is elmondta, hogy a kormány az Erasmus-ösztöndíjakat akkor is kifizeti, ha nincs megegyezés. Viszont ebben az esetben pert fog indítani az Európai Unió Bíróságán.
Akksigyár-ügyi hírcsokrunk következik. Idehaza botrányba fulladt a Debrecen mellett felhúzni tervezett CATL-üzem ügyében megtartott helyi közmeghallgatás. A közönség kifütyülte a kínai vállalat képviselőit és a városvezetést is, amikor megpróbálták elmagyarázni, miért volna szükség a gyárra. A debreceni lakosok ugyanis a város és környéke talajvíz-készletét féltik a nagyon vízigényes üzemtől, mert a környékbeli tavak már most kiszáradnak, a Nagyerdőben őshonos fák is pusztulnak a vízhiány miatt. A meghallgatáson szerkesztőségünk is részt vett, és videót is készített róla, itt hangzott el az is, hogy "Rakják át Felcsútra, ha annyira biztonságos az akksigyár!"
A CATL-re másutt is rájár a rúd, németországi üzemükben óriási rendőrségi razzia volt illegális munkavégzés-, illegális tartózkodás- és hamisított beutazási okmányok gyanúja miatt. Maradunk az akkumulátor-gyáraknál, de elhagyjuk a CATL-t, viszont áttételesen visszatérünk Debrecenbe. Ide a szintén kínai Semcorp is akksigyárat épít - a cégcsoport két tulajdonosa a héten házi őrizetbe került Kínában. Azzal gyanúsítják őket, hogy titokban külföldre akarták vinni a cégük tőkéjét, 1,4 milliárd dollárt (kb. 520 milliárd forint) csatornázhattak ki a Semcorp Csoportból. De ez a debreceni gyár építését nem hátráltatja.
4753 milliárdos lett tavaly az államháztartás hiánya, a magyarok 96 százaléka aggódik a megélhetési költségek miatt, minden harmadik munkáltató leépítést tervez a következő hetekben, ami miatt tízezrek veszíthetik el a munkájukat, miközben a „családbarát kormány” hagyja elértéktelenedni a családtámogatásokat - de az Orbán-kabinet legalább 22 milliárd forintál is többet fizet a kormányközeli tulajdonban lévő Observernek négy évi médiafigyelésért, Habony Árpád informális miniszterelnöki tanácsadó meg beszállt a budapesti kaszinóbizniszbe.
Ukránok menthetik meg a Dunaferrt. A Metinvest Holding nevű fémipari vállalat levélben jelezte Orbán Viktornak, hogy megvenné, újraindítaná, és még bővítené is a dunaújvárosi vasgyárat, amely jelenleg „őrlángon” üzemel, évek óta a megszűnés szélén áll, és december 15-én elrendelték a felszámolását.
Ugorjunk egy másik jelentős hazai vállalatra. Bemutatta a Mol a kukáscégét: MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. lesz a neve a hulladékgazdálkodási koncesszióért felelős cégének, vagyis annak a társaságnak, mely júliustól fogja az egész országban a szemetet gyűjteni több mint három évtizeden át. A Mol egyébként megállapodott a horvát Janaffal, hogy március végéig félmillió tonna nyersolajat hozhat be Magyarországra az Adria-csővezetéken, illetve több mint 149 ezer köbméter nyersolajat Horvátországban parkoltathat. Ennek a február elején élesedő, az orosz olajra kirótt újabb szankciók miatt lehet jelentősége.
Úgy tűnik, az orosz olajra kirótt másik büntetésnek is van jelentősége: egy finn kutatócsoport szerint az EU, a G7 és Ausztrália által tavaly december elején életbe léptetett, hordónkénti 60 dolláros olajársapkán Oroszország napi 160 millió eurót bukik. A nyugati szankciók pedig, bár nem semmisítették meg az orosz gazdaságot, így is jókora csapást mértek rá, az ország olyan deficittel zárta 2022-t, aminél csak a 2020-as, koronavírus-deficit volt nagyobb a Szovjetunió felbomlásától számítva. Az orosz gazdaság jelen állapotáról itt írtunk hosszabb értekezést. Vonatkozó, nem meglepő fejlemény, hogy tavaly már Norvégia volt Európa legnagyobb gázbeszállítója, miután az ukrajnai invázió miatt a kontinens rengeteg országa elfordult Vlagyimir Putyin államától.
Ingatlanozzunk. Egyre több az eladó lakás az országban, de egyre kevesebb a vevő. Az év első hetében országosan több mint 18 százalékkal nagyobb számú eladó lakásból és házból lehetett válogatni, a kereslet viszont ezzel párhuzamosan 40 százalékkal csökkent. Pedig közben a használt ingatlanok drágulása is nagyon lelassult - igaz, volt is honnan, mert 2010-től 2022 őszéig az EU második legnagyobbja volt a magyar lakás- és bérletidíj-drágulás. Az elmúlt pár évben a január eleji aktivitás jól tükrözte az egész éves forgalmat, így 2023-ban az adásvételek számának csökkenésére és hektikusan alakuló árakra lehet számítani.
Ha már ingatlanárak: Hernádi Zsolt Mol-főnök korábban nem árulta el, az olajtársaság mennyiért adta el az eggyel ezelőtti székházát. A cégvezető az új, felhőkarcoló-campusba költözéskor csak annyit mondott, hogy az Október huszonharmadika utcai épületet az állam vette meg - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szerződéseiből viszont kiderült, hogy a vételér 6,3 milliárd forint volt. Meglepő fejlemény volt a héten még az is, hogy a kormánnyal jóban lévő Ruszlan Rahimkulov XIII. kerületi, Láng-negyedének épületei váratlanul megnőttek.
A hét fotója: átadták Magyarország legerősebb szuperszámítógépét Debrecenben
Az enyhe tél és az így alacsony fűtési igény miatt nemcsak gázból, áramból is kevesebbet fogyaszt Magyarország a megszokottnál, olyannyira, hogy az elmúlt hetekben legalább tucatnyi alkalommal fogták vissza a Paksi Atomerőmű blokkjainak teljesítményét. Tavaly december 23. és idén január 10. között alkalmanként 50–300 megawattnyi volt a letekerés. A Szegedi Tudományegyetem kutatói épp a héten közölték, hogy a jövőben a klímaváltozás miatt 20-40 százalékkal kevesebbet fűthetünk, cserébe a mostaninál négyszer több trópusi éjszaka jöhet, és a forró napok száma is megduplázódhat az évszázad második felére, ami miatt a hűtésre 60 százalékkal több energiát pazarolhatunk. A magyar államot egyébként be is lehetne perelni klímaügyben, hogy nem tesz eleget a felmelegedés ellen - és a pert meg is lehetne nyerni.
Rossz hír a határon túlról: valami nincs rendben az erdélyi Szent Anna-tó vizével, nagyjából tíz éve folyamatosan romlik a minősége. Ezt a helyi szakértők a turizmussal hozzák összefüggésbe, ezért most megtiltották a fürdést és a piknikezést is a parton. Jó hír a határon túlról: ha minden jól megy, 43 év múlva begyógyul az Antarktisz fölötti ózonlyuk.
Végül hallgatnivalót ajánlunk: nem elégedtünk meg a karakterhalmozással, eheti Fülke podcastunk is a Vodafone-ügyletet járta körül:
Fülke: A Vodafone-üzlettel Orbán Viktor nyer, és mindenki veszít
Miért volt szükség a Vodafone megvásárlására, és miért fog végül többe kerülni az adófizetőknek, mint amennyibe papíron tűnik? És teljes-e ezzel a NER stratégiai terjeszkedése a magyar iparban? Közéleti podcastunkban annak jártunk utána, hogyan illeszkedik a telekommunikációs nagybevásárlás Orbán Viktor 2012-ben meghatározott céljaiba, és mit jelent ez nekünk fogyasztóként és adófizetőként.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
És akkor megnéztük, miről szólt önök szerint 2022
Emlékeznek még arra, hogy idén volt egy téli olimpia? Nos igen, egy hosszú, nagyon-nagyon hosszú év végére érkeztünk most el. Egy háború a szomszédban, egy választás itthon újabb Fidesz-kétharmaddal, évtizedek óta nem látott infláció, huzakodás az EU-pénzekért, a rezsicsökkentés elengedése, áruhiány, több százezer ember adózásának pánikszerű átalakítása, a tanárok vegzálása, meg persze minden idők legkorruptabb foci-vb-je – ha nem is olyan tragikus, mint 2020, azért elég nyomasztó ez a felsorolás. Megnéztük, mit gondoltak önök az év legfontosabb eseményeinek, melyek voltak a gazdaság/vállalkozás rovatok legolvasottabb cikkei idén.
És akkor az oroszok már szépen kérik, hadd adhassanak el Európának egy kis gázt
Olcsóbb a gáz a tőzsdén, mint a háború előtt volt; Horvátország bevezette az eurót; 6,1 százalékos lett a költségvetési hiányunk. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
