A dobogó legfelső fokára került a magyar gazdaság 2022-ben az EU-ban: a novemberi 23,1 százalékos éves infláció a legmagasabb az unióban. Sikerült a balti államokat is megelőzni, ráadásul a következő két-három hónap további emelkedést hozhat.
Legyen inkább magas, elhúzódó infláció, mint recesszió – ez az üzenete a 2023-as büdzsé rendeleti módosításának. Amelynek fő nyertese maga az állam, miközben soha nem látott összegbe kerül a rezsicsökkentés nevű rögeszme látszatának az óvása.
Viszont Olaf Scholz fizetése mellett még ő is elbújhat.
A 144 milliárdnyi, önkormányzati rezsikompenzációra szánt állami pénz nyomába eredtünk. Kiderült, hogy a 10 ezer fő feletti települések 44 milliárdján kívül a kisebbek egy része is kapott pénzt, de arról a 32 milliárdról nincs nyilvános lista. A települések hiába várnak egy újabb támogatási körre, mert a megmaradt 68 milliárdot a kormány az önkormányzati távhőcégek direkt dotálására szánja.
Az eredményekről nem nyilatkoztak, de arról igen, hogy miért van szükség egy második cégvezetőre is a kiadónál.
Rekordévet zárt a Szerencsejáték Zrt.
Újraépítik Magyarország gazdasági függőségét azok a hatalmas beruházások, amelyek rövid távon elfedik a válságjeleket, és túlélést biztosítanak az Orbán-kormánynak. Súlyos humán és ökológiai katasztrófával fenyeget, hogy az állam válogatás nélkül csábítja ide a befektetőket.
Az ellátásbiztonsági kockázatok miatt spórol az ipar, az enyhe tél miatt nem fűt a lakosság, leestek az árak. Ott tartunk, hogy a korábban még zsaroló Oroszország maga pedzegeti, hogy szívesen küldene megint több gázt a kontinensre, ha mi is úgy akarjuk – aminél biztosabb jele nem nagyon lehet annak, hogy kezdik komolyan megérezni az európai piac elvesztését. Az európai gázhelyzet azonban így sem teljesen megnyugtató.
Az egyik, érthetetlen számlák miatt létrejött csoportnak több mint 90 ezer tagja van. Azt állítják: a felhasználók számára nem érthető az MVM ügyfélszolgálatának kommunikációja a problémás ügyekben.
A túl enyhe idő különösen a gyümölcsfákra veszélyes, délnyugaton ugyanis egyes korán virágzó csonthéjasok nedvkeringése már beindult, fagyokra lenne szükség ahhoz, hogy ez a folyamat lelassuljon, leálljon.
Egy hét alatt a második jó hírt kapják azok, akik babaváró hitelt akarnak felvenni. Az igénylési lehetőség kétéves meghosszabbítása után most hosszú időn először csökkent büntetőkamat, így kisebb lett a kockázata a kölcsön felvételének – írja a Bank360.hu.
Ezzel egyidejűleg újabb kötvényeket is kibocsátanak, ám ezek árazása egyelőre még nem ismert.
Közzétette a Magyar Nemzeti Bank, milyen érméket bocsát ki 2023-ban. A 200 éves Himnusz és Petőfi is szerepel majd az új pénzeken. Az utoljára a tízforintos bankjegyen szereplő költő születésének évfordulójáról 30 ezer forintos ezüstérmével emlékeznek meg – írja a Bank360.hu.
Több mint egy évet kell visszalapozni a naptárban, hogy olyat lássunk, amit 2023 január elején: egyetlen nagybank sem hajtott végre számottevő általános kamatemelést sem a személyi kölcsöneinél, sem a lakáshiteleinél. A 2022-t jellemző folyamatos hiteldrágulás megállt, vissza azonban még nem fordultak a kamatok, csökkenésre csak néhány példa van – írja összefoglalójában a Bank360.hu.
Rég nem bókolt ekkorát az euró a forintnak: 394 közelébe ereszkedett az euróárfolyam.
A Project Syndicate oldalon fejtette ki nézeteit a közgazdász.
Ilyen nehéz időkben is jut közpénz a felcsúti focira.
Mindenki örülne annak, ha több pénzt kapna, de jobb lesz-e hosszú távon az élet a vagyonosodástól? Elégedettebbek-e a gazdagok az életükkel, mint a középosztálybeliek? Mennyi pluszmunkát éri meg bevállalni a nagyobb fizetésért úgy, hogy ne menjünk tönkre? És ha valaki már milliomos, boldogabbá válik-e, ha multimilliomos lesz belőle?
Magyarország akkor sem vezethetné be az eurót, ha akarná, pedig a 2010-es évek második felében teljesíthetők lettek volna a feltételek. Vitatható, hogy az önálló monetáris politika feladása hátrányos vagy előnyös lenne. Az biztos, hogy a Fidesz-féle (gazdaság)politika végét jelentené.
