Tanulmánykötettel tisztelegnek a hatalmas könyvgyűjteményt építő Teleki Sámuel előtt
A Teleki Téka alapítója 200 éve hunyt el, az évfordulóra rendezett tudományos ülésszak anyagát Musis patriis… (A haza múzsáinak) címmel adták ki.
A Teleki Téka alapítója 200 éve hunyt el, az évfordulóra rendezett tudományos ülésszak anyagát Musis patriis… (A haza múzsáinak) címmel adták ki.
Azzal az indokkal született a döntés, hogy a mű tartalma ellenkezik az iszlám hittel.
Miklósa korábban azt mondta róla, hogy összeomlott a művészeti reputációja, miután fellépett Magyar Péter tüntetésein.
Méghozzá egy tollvonással. Úgy gondolja, hogy az ilyen rendezvényeken való szereplés nem a művészetről szól.
A több mint 50 évvel ezelőtti szerelmi kapcsolat “lehallgatásának” históriájából forgatott dramatizált dokumentumfilmet Nagy Anikó Mária és Lukácsy György.
Ha ingyensört nem is, olcsó(bb), elérhető kultúrát a fővárosban szinte mindhárom jelölt ígér. Cikkünkben szétszálazzuk a főpolgármester-aspiránsok, Vitézy Dávid, Szentkirály Alexandra és Karácsony Gergely kulturális programpontjait, és megkérdezünk néhány kulturális szereplőt is, hogy lássuk: az ígéretekkel szemben vagy azokkal összhangban, mire is volna valójában igény Budapesten. Csatlós Hanna, Balla István és Hamvay Péter cikke.
A Végtelen rozsmezők az anyaság és a testvériség története a nők jogáról, hogy dönthessenek a testükről és sorsukról – a tavaly a San Sebastian-i fesztiválon fődíjat nyert spanyol–portugál alkotás.
Támadás a szexuális normák ellen, felhívás erőszakra, az egyház és a vallás szemtelen kifigurázása – csak néhány indok, miért gondolták úgy egyes kormányok és cenzorok a történelem folyamán, hogy egy irodalmi műnek nem szabad a szélesebb olvasóközönséghez eljutnia. A fajok eredetétől kezdve a Bovarynén át az Amerikai psychóig remekművek egész sora került már tiltólistára forradalmi nézetei, szókimondása vagy éppen kendőzetlen stílusa miatt. A gazdagon illusztrált kötet kötelező olvasmány: az írásbeliség kezdetétől napjainkig tekinti át a cenzúra történetét – külön oldalakat szentelve a betiltott magyar irodalomnak is. A HVG Könyvek által megjelentett kiadványból több részt is közlünk.
A szemtanúk százai előtt a kortárs irodalom elismert alkotóját életveszélyesen megsebesítő merénylő a 35 éve érvényben lévő halálos ítéletet akarta végrehajtani. A támadást az áldozat, Salman Rushdie könyvben örökítette meg.
A Katona József Színház ősbemutatóján a család és a történelem viszonylatában merül fel a kérdés Ascher Tamás új rendezésében. Ki a felelős?
Több mint húsz évig volt a társulat tagja.
Az Írók Boltjában bocsátották útjára a Hét nyelven beszélünk című kötetet, amelyben hat külföldi költő magyarra fordított versei találhatók.
A festő szerint ő úgy festi a világot, ahogy látja.
A színész annak idején vett két jegyet Vidnyánszky Attilának a Toxikoma című film vetítésére, hogy meggyőzze a Nemzeti Színház igazgatóját, hogy van tehetsége a szakmájához. Vidnyánszky állítólag nem értékelte a gesztust.
A francia impresszionista Szénaboglya-sorozatának egyik darabja kelt el szerdán.
Az orosz irodalom klasszikus regénye fizikai és lelki próbának egyaránt kitett új színpadi változata, a Bűn és bűnhődés arra keresi a választ az Örkény Színházban, hogy kaphat-e feloldozást a kettős gyilkosságban vétkes szent szörnyeteg.
Támadás a szexuális normák ellen, felhívás erőszakra, az egyház és a vallás szemtelen kifigurázása – csak néhány indok, miért gondolták úgy egyes kormányok és cenzorok a történelem folyamán, hogy egy irodalmi műnek nem szabad a szélesebb olvasóközönséghez eljutnia. A fajok eredetétől kezdve a Bovarynén át az Amerikai psychóig remekművek egész sora került már tiltólistára forradalmi nézetei, szókimondása vagy éppen kendőzetlen stílusa miatt. A gazdagon illusztrált kötet kötelező olvasmány: az írásbeliség kezdetétől napjainkig tekinti át a cenzúra történetét – külön oldalakat szentelve a betiltott magyar irodalomnak is. A HVG Könyvek által megjelentett kiadványból több részt is közlünk.
Néhány kilométer csak a távolság, mégis hatalmas szakadék választja el az Esterházy-örökség ausztriai és magyarországi sorsát.
David Tesinsky abszurd fotói, amelyek a világ legrangosabb lapjaiban jelentek meg, a Csányi5-ben láthatók május 20-ig.
A Cambridge-i Egyetemet azzal vádolják, hogy az „őrült amerikaiaknak” kedvez, miután az egyetem kiadója megváltoztatta világhírű folyóiratának a nevét.