A befolyásolás eszközei – 3. rész: Mennyit számít a külső?

Vonzó külső megjelenés

Általánosan elfogadott nézet, hogy a jó megjelenésű férfiak és nők előnyt élveznek a szociális kapcsolatokban, de az újabb kutatások szerint valószínűleg alaposan alábecsüljük ennek az előnynek a mértékét és hatókörét. Úgy tűnik, egyfajta kattintás, lefuttatás reakciót vált ki belőlünk a vonzó külsejű emberek látványa. Mint minden ilyen reakció, ez is automatikus, nem alapul előzetes megfontolásokon. Abba a kategóriába tartozik ez a reagálás, amit a társadalomkutatók úgy hívnak: holdudvarhatás (halo effect). Akkor beszélünk holdudvarhatásról, amikor egy személy valamely pozitív vonása kihat arra, milyen általános véleményt alkotnak az illető személyről az emberek. Egyértelmű bizonyítékok szólnak amellett, hogy a fizikai vonzerő ezek közé a tulajdonságok közé tartozik.

A kutatásokból kiderült: a jó megjelenésű embereknek hajlamosak vagyunk automatikusan olyan erényeket tulajdonítani, amilyen a tehetség, a jóság, a becsületesség, a barátságosság, a megbízhatóság és az intelligencia. Ezeket az ítéleteinket anélkül hozzuk meg, hogy tudnánk, milyen szerepet játszik az ítéletalkotásban a fizikai vonzerő. Annak a nem tudatos előfeltevésnek, hogy „jó megjelenés = jóság”, van néhány, számomra rémisztő következménye. Például egy vizsgálatban az 1974-es kanadai általános választások alkalmával kimutatták, hogy a jó megjelenésű jelöltek több mint két és félszer annyi szavazatot kaptak, mint a kevésbé előnyös külleműek. S noha az adatok világosan mutatják, hogy a választók előnyben részesítik a jó megjelenésű politikusokat, a szavazók újabb megkérdezésekor kiderült: nem voltak tudatában az elfogultságuknak. A kanadai szavazók 73%-a a leghatározottabban tagadta, hogy döntését befolyásolta volna a jelöltek külső megjelenése, s mindössze 14%-uk ismerte el e befolyás pusztán elméleti lehetőségét. A szavazók persze tagadhatják a vonzó külsőnek a választási esélyekre gyakorolt hatását, de a kutatások azóta is megerősítették e hatás aggasztó jelenlétét.

Az állások betöltésénél is tapasztaltak hasonló hatást. Egy vizsgálatban a jelöltek jólápoltsága többet nyomott a latban, mint a szakmai előképzettségük, noha az állásinterjúk készítői váltig állították: döntéseikben a külső megjelenésnek csekély szerepe volt. A vonzó külső az állások betöltésén túl a bérek megállapításánál is előnynek számít. Egyesült államokbeli és kanadai mintákon azt találták, hogy a vonzó küllemű alkalmazottak lényegesen többet keresnek, mint előnytelen megjelenésű munkatársaik. Egy kutató, Daniel Hamermesh, aki könyvet is írt erről a témáról, 230 ezer dollárra becsülte azt az összeget, amennyivel egy vonzó küllemű munkatárs többet keres a kevésbé vonzó külleműnél a pályája kezdetétől a végéig. Hamermesh megnyugtat minket, hogy nem hencegni akar: egy 10 pontos skálán 3 pontra értékeli a saját küllemét.