"Most mért megyek el?" - dallal búcsúzott Falusi Mariann Lang Györgyitől
Lang Györgyi 66 éves korában, hosszú betegség után meghalt.
#kultúra
Szörényi Levente úgy érzi, már "nincs segítség a kozmikus szférából"
A könnyűzene legendás alakja Veiszer Alinda műsorában beszélt a „megkarcolhatatlan” István, a királyról, Bródy Jánosról és zenészi nyugdíjba vonulásáról is.
"Kisebbségiként már az is nagy dolog, ha látható vagy, de ez önmagában nem elég"
Jóval több börtönnaplónál Behrouz Boochani Nincs barátunk, csak a hegyek című könyve. A minap a budapesti Margó Fesztiválon járt iráni kurd költő története pontosan követi a kisebbségi kurdok körében ismert mondást: „Az ellenállás maga az élet.”
Először jelent meg nyilvánosan a tavaly megtámadott és fél szemére megvakult Salman Rushdie
Meglepetésvendégként jelent meg egy irodalmi gálán.
Ha nem tetszik, olvassanak egy másik könyvet – Salman Rushdie először szólalt meg nyilvánosan, mióta megsebesítették
„Mióta élek, még nem volt kitéve ekkora fenyegetésnek a nyugati országokban a véleménynyilvánítás és a publikálás szabadsága” – mondta az író.
Hogyan gyógyítsuk lelki sebeinket? – 2. rész: Elfogadni a gondokat és a fájdalmat
A kincugi a törött kerámia javításának ősi japán művészete, amelyben a mester arannyal vagy ezüsttel forrasztja össze a törésvonalak mentén a cserepeket. Így válik a rekonstruált műtárgy már nemcsak a törékenység, hanem az erő és a szépség szimbólumává is. Az önsegítő és kríziskezelési kalauz legfőbb üzenete, hogy a megpróbáltatásokban rejlő lehetőségek által mi magunk is erősebbé és szebbé válhatunk. Tomás Navarro pszichológus a kincugimesterek filozófiáját használva arra tanít, miként küzdhetjük le a nehézségeket, és gyógyíthatjuk be lelki sebeinket. A Kincugi című könyvet melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
Aranyosi Péter: A miniszterelnök választhatta volna, hogy Jedi lovag lesz, mégis sith lett
A színpadi rutint a Mónika-show közönségszervezőjeként szerezte, és együtt dolgozott Fábry Sándorral a kultikussá vált Dizájn centeren. Aranyosi Péter humorista, a Dumaszínház társulati tagja egy súlyos koronavírus-fertőzés után döntötte el, hogy visszavesz a munkából, és egy általa értelmiségi klubnak nevezett programsorozat megszervezésébe kezd. Gyerekkorról, politikáról is kérdeztük.
ATV: Még mindig nincs túl az életveszélyen Gálvölgyi János
A színészt tüdőembóliával diagnosztizálták, mélyaltatásban tartják.
Elhunyt a Művészetek Völgye fesztivál egyik alapítója
Pallagi Anikó húsz évig volt a fesztivál programigazgatója.
A boldogságra mindig van esély – ezt három új francia film is állítja
A Mi lett volna, ha..., a Mások gyerekei, és az Egy boldog ember közös állítása, hogy az élet mindig ad egy újabb esélyt, és, hogy szinte minden a sors és az idő játékosságán múlik.
Svédország nyerte az Eurovíziós Dalfesztivált
A nyertes egyszer már 2012-ben is örülhetett a győzelemnek.
Hogyan gyógyítsuk lelki sebeinket? – 1. rész: A lényeglátás művészete
A kincugi a törött kerámia javításának ősi japán művészete, amelyben a mester arannyal vagy ezüsttel forrasztja össze a törésvonalak mentén a cserepeket. Így válik a rekonstruált műtárgy már nemcsak a törékenység, hanem az erő és a szépség szimbólumává is. Az önsegítő és kríziskezelési kalauz legfőbb üzenete, hogy a megpróbáltatásokban rejlő lehetőségek által mi magunk is erősebbé és szebbé válhatunk. Tomás Navarro pszichológus a kincugimesterek filozófiáját használva arra tanít, miként küzdhetjük le a nehézségeket, és gyógyíthatjuk be lelki sebeinket. A Kincugi című könyvet melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
50 év alatt sem avult el ez az optimista regény a 70 feletti, de 100 év alatti nők kálváriájáról
Csaknem fél évszázaddal a megjelenése után magyarul is olvasható Leonora Carrington A hallókürt című regénye. Carrington férje és egyik legjobb barátnője is magyar volt, így nem meglepő, hogy a könyvében vannak magyar utalások is.
Jézus védőfóliában – Magyarország „nyugati kapuja” és a szabadság
Horváth Katalin Fanni: REVIVAL – Újjászületés a nyugati határnál című fotósorozatának fókuszában a Magyarország „nyugati kapujában” élő nemzetiségi kisebbségek állnak, mégpedig a modernizáció és a hagyományok keresztmetszetében. A sorozat címében szereplő revival néprajzi kifejezés, azt jelöli, hogy a régi hagyományok elemei újjászületnek, és ismét érvényessé válnak, csak más formában. A térség különleges kettős határhelyzetben van: a trianoni elcsatolásokból és a Nyugat közvetlen jelenlétéből adódóan ez a folyamat jóval intenzívebben figyelhető meg, mint az ország belső területein. Ezen a határvidéken a megőrzött hagyományok teremtik és jelenítik meg a hétköznapokban a szabadság illúziójának érzését is.
Dalos György író: „Az oroszok egy-egy fázisban még győzhetnek, de nyerni nem fognak"
Azzal, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, óriási kárt okozott magának is, és ha vége lesz a háborúnak, a két ország közötti gyűlölet megmarad – egyebek között erről beszél a Berlinben élő Dalos György író, akinek eddig 35 könyve jelent meg németül, s 20 magyarul. Interjú.
Korniss Péter: Szék már nem az az elszigetelt falu, a Coviddal végképp betört a globalizáció
A XIX. századi paraszti életformát és kultúrát az 1960-as, 1970-es években is őrző erdélyi falu, Szék elmúlt több mint fél évszázadát, átalakulásának folyamatát mutatja be Korniss Péter új fotóalbuma. A történet végét sokatmondóan egy Miki egeres parti képei illusztrálják.
Nagy visszatérések, de egy búcsúkoncert is lesz idén a Művészetek Völgyében
Az összművészeti fesztivál új és megújult zenei helyszínekkel, még több színházzal és gyerekprogrammal, irodalommal és kiállítással jelentkezik. Visszatér a Quimby, Hobo mesét olvas, jön az osztrák Cari Cari, a Middlemist Red pedig itt adja búcsúkoncertjét.
Amikor Erich Kästner végignézte, ahogy elégetik a könyveit
Kilencven éve, 1933. május 10-én érte el tetőpontját a hírhedt náci könyvégetések sorozata: Németország több városában nyilvánosan vetettek máglyára több tízezer, a nácik által „a német szellemet mérgezőnek” minősített könyvet.
Ferenc pápa a szexuális bántalmazások elkövetőiről is beszélt a magyar jezsuitákkal való találkozásakor
Ferenc pápa a magyar jezsuitákkal arról is beszélgetett, hogy hogyan szerethetjük a szexuális bántalmazás elkövetőit.