Most először számolta ki a KSH úgy a kereseti adatokat, hogy a legkisebb cégek dolgozóit nem hagyta ki. A teljes állásban dolgozó magyarok fele 294 ezer forint alatt keres, az infláció pedig úgy száguld, hogy a reálkereset 7,6 százalékkal visszaesett.
Nyolcezren vesztették el az állásukat februárban, az egy évvel korábbinál viszont még többen dolgoznak. Leépül a közmunkaprogram, sokan pedig most kezdenek az eddigi inaktivitás helyett állást keresni.
A világ két legboldogtalanabb országa a tavalyi és idei jelentés szerint is Afganisztán és Libanon.
Ugyan minimálisan csökkent az infláció Magyarországon, még mindig toronymagasan a mienk az EU legnagyobb drágulása. Öt ábrán mutatjuk a részleteket az Eurostat adataiból.
Sokkal több pénzért hozunk be Magyarországra külföldi árukat, mint amennyi bevétel a magyar termékek külföldi eladásából érkezik. Ez egymás után már a 19. hónap, amikor mínuszban volt a külkereskedelmünk.
Jókora visszaeséssel indította az iparunk az évet.
Egyszerre mind a három nagy üzletcsoport – az élelmiszerboltok, a nem ételt áruló üzletek és a benzinkutak –, sőt, az online kereskedelem forgalma is csökkent idén januárban. A Covid-válság alatt is csak két hónap volt, amikor ennél nagyobb visszaesést mért a KSH a bolti forgalomban.
A szolgáltató szektorban örültek, hogy végre nem voltak lezárások, az ipar annyira nem érezte meg a háborút, mint amitől tarthattunk, az emberek pedig gyorsan elköltötték a kampányban kiosztott pénzt, így aztán 2022 egészében elég szépen nőtt a magyar gazdaság teljesítménye – részletezte a KSH a GDP-adatot. Az év végére azonban már látszott, hogy baj van: ahogy elfogyott a pénz, és bejött az energiaválság is, elérte a technikai recesszió az országot.
Egy százalékkal több beruházás volt tavaly, mint 2021-ben, az utolsó negyedévben akkora visszaesést mértek, mint 2020 közepe óta egyszer sem.
Ötezren vesztették el a munkájukat decemberről januárra.
Mostanra készült el az Eurostat a januári inflációs adatokkal, ezekből pedig az derül ki: az EU 27 országa közül 24 már túljutott az inflációs csúcson, az EU-rekorder magyar drágulás pedig még a második legrosszabbul álló országéhoz képest is extrém. Hát még ha azt nézzük, hogy az élelmiszerek ára milyen ütemben száll el.
Egész jó demográfiai adatok érkeztek januárról: a születésszám az egy évvel ezelőtti extrémen alacsonyról visszatért a korábbi évek átlaga köré, eközben pedig sokkal kevesebben haltak meg, mint a korábbi évek elején. Esküvőt viszont nagyon kevesen tartottak, a tavalyihoz képest 45 százalék volt a januári visszaesés.
Hiába nőtt az átlag- és a mediánkereset is majdnem 19 százalékkal decemberben, ha eközben az infláció már akkor is a 25 százalékot közelítette.
8,7 százalékosra gyorsult a német infláció, az energia 23, az élelmiszerek 20 százalékkal drágultak.
