Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
2021 nyarán láttunk utoljára olyat, hogy több pénzért sikerült magyar árukat eladni más országokban, mint amennyiért külföldi árukat hoztak be az országba, februárban ez hosszú szünet után újra megtörtént.
513 millió euró, vagyis 187 milliárd forint lett a magyar külkereskedelem többlete idén februárban, vagyis ennyivel több pénz érkezett a külföldön eladott magyar termékekért annál, mint amennyit a külföldről ide behozott árukért kellett fizetni – számolt a KSH.
Ez azt jelenti, hogy több, mint másfél év után sikerült újra pluszban zárni egy hónapot: míg korábban alig-alig fordult elő, hogy egyetlen hónapban is hiány jöjjön össze, 2021 júliusa és idén január között 19 egymást követő hónap mérlege volt negatív. Ez azt jelentette, hogy hiába nőtt a gazdaság teljesítménye, a többletjövedelem elment arra, hogy külföldi árukat vásároljunk – végre legalább ez a folyamat megállt, más kérdés, hogy most éppen ott tartunk, hogy a gazdaság állóra fékez.
Az év első két hónapjában összesítve így 13 milliárd forint többletben van a külkereskedelem.
A KSH azt is hozzátette: a külföldre eladott magyar áruk 78 százaléka ment az EU valamelyik másik országába, a Magyarországra behozott termékeknek pedig a 68 százaléka jött az EU-ból.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
Arra is kíváncsiak, Orbán Viktor fogjon-e hozzá az emlékirataihoz.