Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Másfél éve minden egyes hónapban hiányt hoztak össze a magyar külkereskedelemben: amíg korábban csak mutatóba volt egy-egy mínuszos hónap, 2021 júliusa óta mindegyik ilyen lett. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most tette közzé az idei januári számot, ekkor 74 milliárd forint volt a hiány.
Ez az adat azt jelzi, mennyivel több pénzt fizettek a Magyarországra behozott külföldi árukért annál, amennyiért magyar termékeket adtak el külföldre. Ha tartósan negatív a mérleg, az azért baj, mert így az országban megtermelt jövedelem jókora része nem a határokon belül marad, hanem elmegy arra, hogy külföldi árukat vásároljanak.
Azt például tudjuk, hogy a novemberi és a decemberi jókora hiány nagyrészt azért jött össze, mert nagyon sok húst és gabonakészítményt hoztak be külföldről és a szokásosnál jóval kevesebb magyar élelmiszert tudtak külföldre eladni – hogy a januári adat miből állt össze, azt majd később közli a KSH.
Januárban a Magyarországról külföldre eladott termékek 78 százaléka az EU valamelyik másik tagállamába ment, a külföldről ide érkező áruknak pedig 67 százaléka volt EU-termék.
