Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Kiszámolta az Eurostat, mennyi pénzt kellett költeni 2022-ben egy dolgozóra az unió különböző országaiban. A munkaerőköltség Bulgáriában a legalacsonyabb, óránként 8,2 euró, majd Románia következik 9,5 euróval, a lista végén a harmadik helyen pedig Magyarország áll: nálunk egy óra alatt 10,7 eurót, éves középárfolyamon 3838 forintot kellett egy dolgozóra szánni.
Ez az összeg nem csak a fizetést jelenti: ide tartozik a béren túl minden tb-pénz és más járulék, amelyet a cég a dolgozói után befizet, a munka után fizetett adók, valamint a dolgozók képzésének költségei, de még a munkaruhák ára is. Levonják viszont az értékből a dolgozók után kapott állami támogatást, tehát még az is segít, ha egy kormány pénzt ad a cégeknek a foglalkoztatásért.
A legdrágább nem meglepő módon egy luxemburgi ember foglalkoztatása, az óránként 50,7 euróba kerül. Majd Dánia és Belgium következik a listán, 46,8, illetve 43,5 euróval.
Ha a környékünket nézzük, azt látjuk:
- Ausztriában 39 euróba kerül egy dolgozó egy munkaórája,
- Szlovéniában 23,1 euróba,
- Csehországban 16,4 euróba,
- Szlovákiában 15,6 euróba,
- Lengyelországban 12,5 euróba,
- Horvátországban pedig 12,1 euróba.
A statisztikához az is hozzátartozik, hogy a második legnagyobb, 13,9 százalékos növekedést egy év alatt Magyarországon mérték, ennél jobban csak a bolgár munkaerőköltség drágult. Ezt úgy számolták, hogy mindenhol a helyi pénzben mérték, tehát nem azzal lehet magyarázni a növekedést, hogy a forint gyengült az euróhoz képest.
