Tóta W.: Agyhalottak napja
Ahhoz, hogy a magyar kormánymédiának még bármi hitelt adjon valaki, és ne szakítson vele, szükséges, hogy korlátolt legyen. Aki nem hülye, az átlát rajtuk.
Ahhoz, hogy a magyar kormánymédiának még bármi hitelt adjon valaki, és ne szakítson vele, szükséges, hogy korlátolt legyen. Aki nem hülye, az átlát rajtuk.
Amíg elfogadjuk, hogy a nyilvánosság elé lépőnek magát kell megvédenie a Fidesz által felépített gyűlöletmédiumok hangadóitól, az általuk fizetett megmondóemberektől, a hatalom zsebében burjánzó neonáci ellenzéki párttól, felesleges a helyzet javulását remélni. Vélemény.
Az egyéni cselekvés azért is fontos, mert ezek összeadódva fokozatosan változást hozhatnak, írja sorozatában a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója. Hozzáteszi: az egyes megmozdulásoknak az egyénen túlmutató hatása van a szűkebb és tágabb közösségekben. Mindezt példákkal is alátámasztja.
Az ország gazdasági lecsúszása Orbán számára kisebb veszély, mint a művelt és gondolkodni tudó emberfők sokasága. Vélemény.
A Pesti Srácok nem-média jellege nem csupán vélemény, hanem bíróságok által is számtalanszor megállapított tény. Fürjes Balázs pedig – ha szerinte a magyar embereknek joguk van sokféle véleményt, álláspontot megismerni – jó lenne, ha eljárna a közmédiánál annak érdekében, hogy ott a kormánytól eltérő álláspontok, és kormánytól tényleg független szereplők megjelenjenek. Vélemény.
Szedjük le első körben ezeket a bombás plakátokat, hívjuk vissza az CEU-t, helyezzük az Európai Parlament irányítása alá Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Zala megyét, csináljuk azt, amit Ukrajnának javasolunk. Vagyis tegyük le a fegyvert, ha tényleg békét akarunk az EU-val. Szerzőnk gondolatkísérlete.
Végül is, ha már Magyarország kormánya leszámolt a migránsokkal, a nemzetárulókkal, a homoszexuálisokkal, miért ne diadalmaskodhatna a szegények felett? A kék plakátok rendelkezésre állnak, a betűtípus megvan, a tíz éve trágyázott néplélekben könnyen táptalajt talál majd a következő gyűlöletkampány. Vélemény.
Szabad, a helyi közösségek részeként működő, autonóm iskolákra van szükség, ahol a tanár nem csak elegendő fizetést, hanem valódi szabadságot kap hivatása gyakorlásához, ahol nem az a kérdés, hogy mi jó az aktuális politikai kurzusnak, hanem az, hogy mire van szüksége az iskolát választó családoknak. Vélemény.
Az ellenzéknek a kormány hibáinak és bűneinek felmutatása mellett, de lehet, hogy előtt, az lenne a fő feladata, hogy áldozatvállalásra buzdítson. A kormány retorikájával kell szembeállítania azt, hogy amit nekünk Ukrajna támogatása miatt kell elviselnünk, semmi ahhoz képest, hogy ukrán emberek bármikor életüket, fiaikat veszíthetik, hogy romba dől a hazájuk. Vélemény.
1956 alkalmából Orbán a vidéket próbálja mozgósítani Budapest ellen, miközben üveges tekintettel a békéről gagyog. Vélemény.
Ünneplendő a fordulat, írja szerzőnk, hogy a kormány, legalábbis úgy tűnik, bizonyos kérdésekben mostanság úgy jár el, ahogyan azt nem éppen a köreiből való szakemberek javasolják. Még akkor is, ha csupán annyi történt, hogy a kibiceket a jegybanki vezetők ezúttal nem oktatták ki, nem gyepálták és még csak be sem perelték, hanem szimplán használatba vették ötleteiket. Vélemény.
Fájdalom, düh, tehetetlenség – ezeket fejezzük ki, amikor káromkodunk. Fáj az oktatás lerohasztása? Naná! Van felelőse? Van bizony! Fáj a kilátástalan tanári pálya, a nélkülözés, fáj a versenyképtelen tudás, a fölösleges terhek, a nyáladzó kereszténydemokraták által összehányt tanterv – ezek mind valós és jogos fájdalmak. Vélemény.
Az ukránok és a magyarok olyanok, mint Nemecsek Ernő Molnár Ferenc regényéből. Akárcsak ti 1956-ban, ma mi is a vörösingesekkel állunk szemben, és ez a megnevezés szimbolikusabb, mint valaha. Dmitro Tuzsanszkij, a The Institute for Central European Strategy kutatóintézet igazgatójának írása.
A felelős és mérsékelt politikus, aki nem akarja felforgatni azt a nyugati világot, amelynél hatékonyabbat és szabadabbat nem ismerünk, és amely maga az Európai Unió, nem ígér társadalmi igazságot. Vélemény.
Ellentétben a klasszikus nacionalizmussal, amely a nemzetet más nemzetekkel szemben határozta meg, Orbán a nemzeti identitást a belső ellenségekkel szemben építi fel. Amint azt minapi berlini látogatásán is igazolta, számára a „magyarság” határait nem más népek jelölik ki, hanem a hazai ellenzék. Vélemény.
A burkájukat lobogtató iráni nők szó szerint az életükkel játszanak, ami megindító. A cselekvés, amit Iránon kívül kivált, viszont elégtelen. Miközben a nyugati értelmiség a haját vágja a színpadon, iráni kamikaze drónok hullanak Kijevre. Az autokráciák hamarabb tanulnak meg kiállni egymásért, mint a demokraták azokért, akik a szabadságukért állnak ki. Vélemény.
Régi és meghaladott panaszuk a magyaroknak, hogy bezzeg nekünk nem szállított fegyvert az Egyesült Államok 1956-ban, de ma már látjuk, milyen bölcs döntés volt az. Hiszen meghosszabbították volna a háborút! Útjába álltak volna a békének!
A pedagógusoknak belengetett béremelés valószínűleg nem más, mint kísérlet az egyre erősödő szolidaritás kioltására. A beígért emeléssel nem csak az a gond, hogy a mai bevásárlást a két év múlva állítólag érkező pénzből nem lehet kifizetni, hanem az is, hogy a rossz tárgyi feltételeket, a végletekig megkötött tananyagot, a tanárok és a közoktatásban dolgozó más szakemberek hiányát nem orvosolja. A nemzeti ünnepen esélyünk van megmutatni, hogy továbbra is kiállunk a tanárok mellett, mert az oktatás közös ügyünk. Vélemény.
Mi van azzal az országgal, amely sose volt kísérletező, és persze most sem az? Ha ennek az országnak a hagyományai pont olyanok, amelyeket ma is megmutatnak nekünk a politikai szereplők. E hagyomány lényege – hogyan is mondjam szofisztikáltan – a kölcsönös utálat. Vélemény.
A világ érdeke a gyors ukrán győzelem lenne, palotaforradalom a Kremlben, társadalmi forradalom Oroszországban és a többi. Hazánk, a szovjetbarát Magyar Népköztársaság, már megint a történelem rossz oldalán áll. Vélemény.