Január 1-jétől Portugália tölti be az EU soros elnökségét, amelyet Németországtól vett át, és majd Szlovéniának ad tovább június végén. Bár már több alkalommal ismertették programjukat és miniszteri szintű találkozókat is tartottak, a hivatalos startnak mégis az erről szóló európai parlamenti vita számít. António Costa portugál kormányfő azzal kezdte beszédét, hogy az ő feladatuk az elmúlt hónapokban elért eredmények konkrét formába öntése, a koronavírus elleni küzdelemtől a hétéves költségvetés beindításán át a helyreállítási program megszervezéséig.

Itt az idő, hogy cselekedjünk egy igazságos, zöld és digitális helyreállításért

- ismertette Costa az elnökség jelszavát. Ebből már kiolvasható, hogy mely területeket tartanak a portugálok a legfontosabbaknak. Antonio Costa hozzátette, hogy a tagállamoknak is sürgős teendőik vannak, el kell készíteniük saját nemzeti helyreállítási tervüket és ratifikálniuk kell az uniós újjáépítési programot.

Az elnökség számára szempont az is, hogy bár egészségügyi vészhelyzetet élünk át, de a klímavészhelyzet is velünk maradt, ezért egyik fő politikai céljuknak nevezték meg, az uniós klímatörvény elfogadását, amellyel teljesíthetők a klímacélkitűzések.

Costa kijelentette, hogy a következő fél évben mindent megtesznek Európa szociális pillérének megerősítéséért. Ennek része például az új képességek oktatása, annak érdekében, hogy az emberek az átmenetenek ne az áldozatai, hanem a nyertesei legyenek. A koronaválság és az USA-tól való eltávolodás ráébresztette az európai vezetőket, hogy az EU sok szempontból ki van szolgáltatva a harmadik országoknak, ezen változtatni kell - ezt hívják a stratégiai autonómia megerősítésének.

António Costa szólt a migrációról is. Tisztában van azzal, hogy ez a téma felkorbácsolja az érzelmeket, de a helyzet nem fog változni, amíg az emberiség a túlélésért küzd. Az Európai Bizottság által szeptemberben bemutatott új menekültügyi és migrációs paktum alapján az elnökség szeretné folytatni az álláspontok közelítését, de a portugál kormányfő hangsúlyozta, hogy a megoldás része a legális migrációs útvonalak biztosítása.

A vita során azonban számos bírálat érte az elnökségi terveket. Marco Zanni, a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia frakcióvezetője azt mondta, hogy hatalmas eladósodás nyomja az Európai Unió vállát, a gazdaság megsegítésére szánt első összegek pedig csak a válság kirobbanása után egy évvel lesznek elérhetők. “Ráadásul mindezt az európai polgároknak kell finanszírozniuk” - tette hozzá Zanni. Szerinte Európa hibás döntéseket hozott, és bátorság kell ahhoz, hogy ezeket megváltoztassák.

Philippe Lamberts, a zöldek frakcióvezetője keményen bírálta a portugál elnökség által is támogatott Mercosur-megállapodást, a dél-amerikai államokkal kötendő szabadkereskedelmi egyezményt. Lamberts szerint ennek katasztrofális következményei lennének a környezetre, a termelés várható növekedése csak fokozná a természet pusztítását Dél-Amerikában. A belga politikus szerint mindennek hátterében az áll, hogy növeljék a multicégek profitját.

Ki lehet rúzsozni egy sertést, de attól még disznó marad!

- mondta Lamberts, aki megemlítette azt is, alapvető célnak kellene lennie, hogy semmilyen politika ne ártson a bolygónak.

A független képviselők nevében a jobbikos Gyöngyösi Márton szólalt fel, aki azt kérte, hogy hagyjon fel az EU a zárt ajtók politikájával és ne csak néhány tagállam érvei és érdekei alapján döntsenek.

Ujhelyi István szocialista képviselő írásbeli hozzászólást nyújtott be, amelyet eljuttatott az EUrológusnak is. Ujhelyi többek között ezt írta: "Kiemelt prioritást kell élveznie a portugál elnökség munkaprogramjában a szociáldemokrata frakció által kezdeményezett – és részben általam kidolgozott - Európai Egészségügyi Unió koncepciójának minél szélesebb körben történő megvalósítása, benne az egészségügyi ellátórendszerek minőségi kritériumainak megteremtésével, illetve a tagállami stressztesztek elvégzésével."

Cseh Katalin, a Momentum politikusa szerint az elmúlt évben a tagállamok tanácsa többször volt a probléma, mint a megoldás része, amikor az uniós alapértékek védelméről volt szó. Figyelmeztetett, hogy az autoriter rezsimek gyengítik a demokráciát. Felhívta a figyelmet a trójai falovak veszélyére, konkrétan említve Szijjártó Pétert, aki a Navalnij-botrány után pár nappal baráti látogatásra utazik Moszkvába.

Gál Kinga fideszes képviselő azt szeretné, ha az európaiak minél hamarabb visszakapnák a pandémia előtti életüket, ennek azonban a beoltottság a feltétele, amihez viszont nincs elegendő vakcina. Gál Kinga szerint ez meggyengíti az uniós intézményekbe vetett bizalmat, de ugyanez a helyzet például az illegális migráció megállítása terén, amely szintén egy elvárás az EU felé. A kormánypárti politikus garanciát kér arra az elnökségtől, hogy a jogállamisági vizsgálódás nem lesz eszköz a zsarolásra, ezzel együtt megemlítette, hogy elfogadhatatlan Vera Jourova bizottsági elnök azon kijelentése, amelyben pénzelvonással fenyegette a magyar kormányt. Gál azt is mondta, hogy a Magyarország (és Lengyelország) ellen zajló 7-es cikk szerint eljárást le kell zárni.

A vita végén António Costa válaszolt Gál Kingának és mindazoknak, akik felvetették a jogállamisági kérdést. Egyrészt azt mondta, hogy az elnökség haladni szeretne a függőben lévő 7-es cikkes eljárásokkal, másrészt a következőt is kijelentette:

Aki megszegi a jogállamiságot, nem képezheti az Európai Unió részét, aki megsérti az alapvető európai értékeket, nem lehet az Európai Unió tagja.