Kevesebb magyar korrupciós ügyet talált az OLAF, ezzel nagyot csökkent az uniós átlag is

Változatlanul Magyarországnak kell a legnagyobb arányban pénzt visszafizetnie az uniós költségvetésbe a csalások, összejátszások, korrupció miatt.

  • EUrologus EUrologus
Kevesebb magyar korrupciós ügyet talált az OLAF, ezzel nagyot csökkent az uniós átlag is

Az uniós pénzekkel történő visszaélés tavaly is bőven adott munkát az EU Csalásellenes Hivatalának (OLAF). Az összejátszások, összeférhetetlenségi helyzetek, közbeszerzési manipulációk és pénzmosás mellett a pandémia új csalásformákat is hozott.

A potenciális csalókat a világjárvány nem állította meg. 2020-ban a vírussal együtt új csalási lehetőségek jelentek meg, például a hamisított vagy kifogásolható minőségű termékek – arcmaszkok vagy kézfertőtlenítők – jövedelmező piaca, és mindez új kihívásokat jelentett az OLAF számára

- kommentálta a csütörtökön nyilvánosságra hozott éves jelentés megállapításait Ville Itälä, az OLAF főigazgatója. A szervezet munkáját a következő számok jellemezték tavaly:

  • az OLAF 230 vizsgálatot zárt le és 375 ajánlást intézett az érintett nemzeti és uniós hatóságokhoz
  • az OLAF 293,4 millió euró uniós költségvetési forrás visszafizettetésére tett ajánlást
  • az OLAF 290 új vizsgálatot indított az OLAF szakértői által végzett 1 098 előzetes elemzés után.

Magyarország továbbra is az OLAF munkájának egyik fő terepe, bár az adatok javuló tendeciát mutatnak. Ezzel együtt Magyarország változatlan toronymagasan őrzi vezető helyét a pénzügyi korrekciós listán, amely az unió strukturális és mezőgazdasági alapjainak kifizetéseire vonatkozik. 2016 és 2020 között a kifizetések 2,2 százalékánál kértek korrekciót, ez 32 lezárt vizsgálatot jelent. (A 32 eset holtversenyben Romániával szintén a legmagasabb érték.) A visszafizetési kötelezettség az összes uniós forrás 1,46 százalékát érinti. Összehasonlításként: a korrekciós esetek száma uniós átlagban 0,29 százalék, a második Bulgária esetében 0,69 százalék. Nyolc olyan ország van, ahol ez 0 százalék. Tavaly egyébként a magyar adat még 4 százalék volt, a mostani csökkenés eredményeként jelentősen kisebb lett az uniós átlag is.

Ami a tavalyi évet illeti: nyolc magyar esetet zártak le, ebből négy ügyében kérték a magyar hatóságok eljárását. A nyolc eset a második, a négy pedig a negyedik legmagasabb érték az EU-ban.

2016 eleje és 2020 vége között az OLAF által javasolt ügyekben a magyar vádemelési ráta 67 százalék volt.

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.