Változatlanul Magyarországnak kell a legnagyobb arányban pénzt visszafizetnie az uniós költségvetésbe a csalások, összejátszások, korrupció miatt.
Az uniós pénzekkel történő visszaélés tavaly is bőven adott munkát az EU Csalásellenes Hivatalának (OLAF). Az összejátszások, összeférhetetlenségi helyzetek, közbeszerzési manipulációk és pénzmosás mellett a pandémia új csalásformákat is hozott.
A potenciális csalókat a világjárvány nem állította meg. 2020-ban a vírussal együtt új csalási lehetőségek jelentek meg, például a hamisított vagy kifogásolható minőségű termékek – arcmaszkok vagy kézfertőtlenítők – jövedelmező piaca, és mindez új kihívásokat jelentett az OLAF számára
- kommentálta a csütörtökön nyilvánosságra hozott éves jelentés megállapításait Ville Itälä, az OLAF főigazgatója. A szervezet munkáját a következő számok jellemezték tavaly:
Magyarország továbbra is az OLAF munkájának egyik fő terepe, bár az adatok javuló tendeciát mutatnak. Ezzel együtt Magyarország változatlan toronymagasan őrzi vezető helyét a pénzügyi korrekciós listán, amely az unió strukturális és mezőgazdasági alapjainak kifizetéseire vonatkozik. 2016 és 2020 között a kifizetések 2,2 százalékánál kértek korrekciót, ez 32 lezárt vizsgálatot jelent. (A 32 eset holtversenyben Romániával szintén a legmagasabb érték.) A visszafizetési kötelezettség az összes uniós forrás 1,46 százalékát érinti. Összehasonlításként: a korrekciós esetek száma uniós átlagban 0,29 százalék, a második Bulgária esetében 0,69 százalék. Nyolc olyan ország van, ahol ez 0 százalék. Tavaly egyébként a magyar adat még 4 százalék volt, a mostani csökkenés eredményeként jelentősen kisebb lett az uniós átlag is.
Ami a tavalyi évet illeti: nyolc magyar esetet zártak le, ebből négy ügyében kérték a magyar hatóságok eljárását. A nyolc eset a második, a négy pedig a negyedik legmagasabb érték az EU-ban.
2016 eleje és 2020 vége között az OLAF által javasolt ügyekben a magyar vádemelési ráta 67 százalék volt.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
Utoljára 1977-ben a Securitate emberei dokumentálták úgy a Bretter György temetésén résztvevőket, ahogy most Orbán Viktor erdélyi magánlátogatásán csattogtak a fényképezőgépek.
Az ügyben érintett lehet egy magyar kölcsönügylet is.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település van Magyarországon. Játsszon velünk!
Az 51 éves brit szakember húsz éven át dolgozott a Red Bullnál.
Az építési és közlekedési miniszter szerint nem a MÁV munkatársain múlt, hogy nem tudtak előbb segítséget nyújtani a bajba került utasoknak.
Az oroszok MS001 drónja maga választja ki a célpontokat.
