Fenntarthatóság az intralogisztikában: a vezető nélküli targoncák, mobil robotok elterjedése a hazai piacon lassan halad
Amikor egy webáruházból rendelt termék megérkezik, vagy egy bolt polcáról leveszünk valamit, ritkán gondolunk bele, mi mindennek kellett történnie, hogy az áru odajusson. A háttérben az intralogisztika dolgozik: az anyagmozgatás, a raktározás és gyártás közötti összehangolt logisztikai folyamatrendszer. Ez a szektor a gazdaság létfontosságú, de kevéssé ismert motorja, ami komoly hatással van a környezetünkre is. A terület egyik legfontosabb hazai szereplőjének, a Jungheinrichnek célja, hogy 2030-ra saját működése szén-dioxid-semleges legyen, 2050-re pedig teljes értéklánca elérje a nettó zéró kibocsátást.
Hazai körkép: van még hová fejlődni
Magyarországon az elmúlt években sokat fejlődtek az intralogisztikai rendszerek, modernebbek és okosabbak lettek, sőt a modernizáció már nemcsak a legnagyobb vállalatok kiváltsága. A Jungheinrich Hungária Kft-, amely számos magyar vállalat intralogisztikai átalakításában vett részt, közel 150 szakember bevonásával, kutatással térképezte fel a hazai helyzetet.
Kutatási eredményeik alapján, bár a targoncák és kézi raklapemelők (békák) szinte mindenhol alapfelszerelésnek számítanak, az automata tárolórendszereket csak a cégek 11 százaléka, a vezető nélküli targoncákat vagy mobil robotokat (AGV, AMR) pedig mindössze 10, illetve 7 százalék használ rendszeresen. 75 százalék semmilyen automatizálási megoldást nem használ. Pedig a válaszadó cégek több mint fele több műszakban is üzemel, és náluk különösen gazdaságossá és fenntarthatóbbá tehető a mindennapi üzemeltetés.
Az ágazatban dolgozók szerint a legégetőbb problémák Magyarországon a magas költségek, a túl sok manuális munka és a munkaerőhiány, de gondot okoz a raktárkapacitás hiánya és a határidők betartása is. A válaszokból az is kiderült, hogy a hazai vállalatok nyitottak a fejlesztésekre, de a megvalósításhoz pénzügyi támogatásra és technológiai tanácsadásra van szükségük, ezek hiányában sokszor elmaradnak a fejlesztések, ezzel pedig a fenntarthatósági célok elérése sérül.
Megújuló energiával és körkörös gazdasággal a fenntarthatóságért
A Jungheinrich élen jár a fenntarthatóság globális előmozdításában. Céljuk, hogy 2030-ra a saját működésükből a szén-dioxid-kibocsátás nulla legyen, 2050-re pedig a teljes értéklánc nettó zéró kibocsátást érjen el. Eredményeik biztatóak: 2024-ben összesített üvegházhatású gázkibocsátásuk 5,8%-kal csökkent, az energiafelhasználásból eredő kibocsátásuk pedig 15,9%-kal esett vissza – köszönhetően a megújuló energia nagyobb arányú használatának és az energiahatékonyság javításának. Telephelyeiknek már most is több mint 80%-a megújuló energiával működik.
Fontos törekvésük a körkörös gazdaság elve, ami azt jelenti, hogy a termékeket igyekeznek újra felhasználni vagy felújítani ahelyett, hogy kidobnák. A Jungheinrich 2024-ben közel 7000 használt gépet újított fel: egy ilyen felújított gép gyártása akár 80%-kal kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint egy teljesen újé.
A gyártásban is keresik a környezetbarát megoldásokat. Például a targoncák festéséhez használt, nagy energiaigényű sütőkemencék gázfelhasználásának csökkentésére tesztelnek új technológiákat. Figyelnek a termékek teljes életciklusára is. 30 legnépszerűbb termékcsaládjuknál feltűntetik, mennyi szén-dioxidot bocsát ki az adott gép a gyártástól a használaton át a leselejtezésig.
A Jungheinrich erőfeszítéseit nemzetközi szervezetek is elismerik: immár negyedik éve rendelkeznek a legmagasabb, EcoVadis Platinum fenntarthatósági minősítéssel, amit a világ cégeinek mindössze 1%-a mondhat magáénak. A Science Based Targets kezdeményezés által validált kibocsátáscsökkentési célkitűzések pedig biztosítják, hogy a vállalat klímastratégiája összhangban van a párizsi klímaegyezmény 1,5°C-os céljával.
A tartalom a Jungheinrich Hungária Kft. megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
