Erre azért van szükség, mert a tagállamok abban egyeztek meg, hogy a 750 milliárd eurós Next Generation EU nevű program költségeinek egy részét ebből fedezik. Ez az a forrás, amelynek nagy része a koronavírus utáni helyreállítási programok céljait szolgálja, összhangban azzal, hogy az EU megvalósítsa a zöld és a digitális átmenetet, és 2050-re klímasemlegessé tegye a kontinenst.

Annak érdekében, hogy a tagállamoknak juttatott vissza nem térítendő forrásokat valóban ne nekik kelljen visszafizetniük, az unió új források bevonását tervezi. Ez lesz a fedezete a helyreállítási alapnak, amelyből Magyarországot 7,2 milliárd euró illeti meg vissza nem térítendő támogatásként, azonban a korrupciós kockázatok miatt az Európai Bizottság egyelőre nem javasolja a magyar program jóváhagyását.

Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága előtt Johannes Hahn uniós biztos beszélt az új forrásokról, amelyekre még december végén tett javaslatot az Európai Bizottság. Ezek a tételek a következők:

• Uniós kibocsátás-kereskedelem (ETS): a jövőben a kibocsátás-kereskedelem a tengerhasznosítási ágazatra is alkalmazandó lesz, a légi közlekedésben több kibocsátási egységet fognak árverés útján értékesíteni, valamint új rendszer jön létre az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozóan.
• Karbonvám: ez a nem uniós országok termelőit a termelési folyamataik környezetbarátabbá tételére ösztönzi. A mechanizmus az EU-n belüli szén-dioxid-árnak megfelelő hatású szén-dioxid-vámot vet ki az importra.
• A nemzetközi társasági adózási keret reformja. 2021. október 8-án több mint 130 ország megállapodott a nemzetközi adózási keret reformjáról: olyan kétpilléres megoldás született az adókikerülés kezelésére, amelynek célja annak biztosítása, hogy a nyereséget ott adóztassák meg, ahol a gazdasági tevékenység folyik és a gazdasági értékteremtés történik.

Ezekből a forrásokból az EU-nak éves szinten 17 milliárd euróval több bevétele származik 2027-től – ekkor kell megkezdeni a most felvett hitelek törlesztését. Johannes Hahn kijelentette, hogy ezek nélkül fennáll a kockázata annak, hogy a visszafizetés fennakadásokba ütközik, ennek elkerülése érdekében növelni kell a tagállami befizetéseket.

Hahn jelezte, hogy már folynak az előkészületei a második csomagnak, amelyben újabb saját bevételekre tesznek javaslatot. Megemlítette a pénzügyi tranzakciós adót és a társasági ágazathoz kötődő új adónemet.

A képviselők arra voltak kíváncsiak, hogy a tagállamok hogyan fogadták a javaslatot, megkapja-e az indítvány a szükséges támogatást, ami azt jelenti, hogy minden kormánynak támogatnia kell. Konkrétan az is elhangzott, hogy mi történik akkor, ha Magyarország és Lengyelország megvétózza az új saját forrásokat.

Ennek az aggodalomnak van alapja. A bevételek között szerepel ugyanis a kibocsátás-kereskedelemből származó összegek növelése, mégpedig a lakóépületek és a járművek környezetbarátabbá tétele érdekében. Vagyis a nagyobb szennyezést előidéző ágazatoknak meg kell vásárolniuk a károsanyag-kibocsátás lehetőségét. Az Európai Bizottság egyébként ezzel párhuzamosan kidolgozott egy támogatási formát, amelynek célja, hogy a rászorulók számára kompenzációt nyújtsanak. Ettől függetlenül azonban Orbán Viktor már több alkalommal jelezte: nem fogja elfogadni, hogy a lakás- és autótulajdonosokra többletterheket rójanak.

A vitában hasonló álláspontot képviselt Deli Andor, a Fidesz EP-képviselője, aki arra is felhívta figyelmet, hogy nem szabad veszélybe sodorni a tagállamok rezsicsökkentő intézkedéseit.

Johannes Hahn úgy reagált minderre, hogy amennyiben nincs megállapodás a saját forrásokról, akkor lehetnek olyanok (a nettó befizető gazdagabb országok köréből), akik csökkenteni akarják majd saját pénzügyi hozzájárulásukat, ami az egész közösség helyzetét veszélyeztetheti.

A koronavírusos időkhöz méltóan ért véget az eszmecsere: Johannes Hahn ugyanis Abu-Dhabiból jelentkezett be a bizottsági ülésre, az internetkapcsolat azonban olyan gyenge volt, hogy inkább abban maradtak, a felmerülő kérdésekre írásban ad majd választ.