Nagy hét vár az Európai Unióra és az Európai Parlamentre. Jövő keddtől, július 16-19. között tartják az új parlament első plenáris ülését. Ekkor döntenek a képviselők és az európai pártcsaládok arról, kiket jelölnek, majd választanak meg a parlament fontos pozícióiba, szavaznak a parlament elnökéről, választanak 14 alelnököt, de kiderülnek a bizottságok elnökei és tagjai is. A legfontosabb voks azonban csütörtök kora délután várható, a képviselők ugyanis ekkor szavaznak arról, jóváhagyják-e Ursula von der Leyen kinevezését az Európai Bizottság elnöki posztjára.

Meglesz Von der Leyen többsége?

A talán legfontosabb kérdés, hogy megszerzi-e Ursula von der Leyen a kinevezéséhez szükséges 361 szavazatot a parlamentben. Az Európai Bizottság elnökét a parlament bevonásával választják. Először is, az EP legnagyobb pártjának, jelen esetben az Európai Néppártnak lesz most lehetősége arra, hogy javasolja a saját csúcsjelöltjét, Von der Leyent a bizottsági elnökségre. A csúcsjelöltség még nem garancia arra, hogy a politikus meg is kapja a posztot, 2019-ben például Manfred Webert, a néppárt akkori csúcsjelöltjét nem fogadta el minden tagállami vezető, így jelölték végül Von der Leyent a posztra. Most róla mint csúcsjelöltről szavaznak majd a képviselők egy titkos szavazáson, ahol a jelöltnek az összes képviselő többségének támogatását, vagyis 361 voksot kell megszereznie, hogy az Európai Bizottság elnöke legyen.

Sok múlik majd a következő néhány napon. A hét elején Von der Leyen szinte minden képviselőcsoporttal találkozni fog, ahol a megválasztott parlamenti képviselők kérdéseket tehetnek fel neki. A szocialisták szóvivője, Utta Tuttlies elmondta, képviselőcsoportja

“nem ad kitöltetlen csekket”,

ragaszkodnak ahhoz, hogy környezetvédelmi, munkajogi, szociális, nőjogi, illetve jogállamisági prioritásaik megjelenjenek a bizottsági elnök programjában. Hasonló a helyzet a Renew liberális frakció esetében is, ők is ahhoz kötik a támogatásukat, hogy a jelölt reflektálja az elvárásaikat, és mindkét párt a találkozók, és Von der Leyen csütörtök reggeli beszéde alapján dönt majd. Hasonló a helyzet a zöldeknél is, ők is pragmatikusan, de kompromisszumkészen mennek bele a tárgyalásokba. Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), Giorgia Meloni olasz kormányfő és a lengyel PiS frakciója megosztott, és a párt vezetése a képviselőkre hagyja a döntést. Az már biztos, hogy például a lengyel és a román tagpárt biztosan nem szavaz majd igennel Von der Leyenre, de még vannak olyan tagok, akik nem döntöttek. Biztos nem azonban az európai baloldal, akik többek között Von der Leyen Orbán Viktorral kötött jogállamisági kompromisszumait jelölték meg a döntés okaként. Ehhez képest szintén a nemek táborát szaporítják a Patrióták, a Fidesz új, szélsőjobboldali pártcsaládja, ahol viszont minden eddigi európai rossz forrását látják a visszatérni vágyó bizottsági elnökben.

Patrióták a kispadon?

Alig néhány napja alakultak, de máris nagy visszhangot váltanak ki a szélsőjobboldali Patrióták. A csoport 84 képviselővel jelenleg a harmadik legnagyobb az EP-ben. Tradicionálisan a politikai nézetkülönbségeket félretéve, a pártcsaládok mérete és fontossága alapján szokás elosztani a parlament alelnöki, bizottsági elnöki, és egyéb delegált posztjait. A Patrióták már jelezték is, körülbelül két parlamenti alelnöki helyet tartanak reálisnak maguknak. Azonban úgy tűnik, Orbán Patriótái olyannyira nem szalonképesek, hogy néhány parlamenti párt részben vagy teljesen elzárkózik attól hogy a Patrióták csoportja a parlamenti munka aktív részese lehessen. A Zöldek/EFA szóvivője, Alex Johnson szerint például

“a szélsőjobboldaliak nem demokraták, az más helyzet”.

Ezért szerinte a tisztségek és feladatok elosztásánál máshogyan kellene kezelni őket. A szocialisták, baloldaliak és zöldek mind felemlegették, hogy politikájukban az “európai demokratákkal” szeretnének együtt dolgozni, elhatárolódva a Patriótáktól. A Baloldal például azt is kiemelte, hogy Orbán Viktor a sokat kritizált nemzetközi béketurnéja miatt nem kapott meghívást a mostani plenáris ülésre, pedig a soros elnökség képviselete általában ott szokott lenni. Az ECR, amely mellesleg most már nem igazán a jobboldalon, hanem inkább középen folytatja a politizálást, némileg megengedőbb volt. Szerintük a Patrióták is európai polgárokat képviselnek, úgy demokratikus, ha ők is hallathatják a hangjukat. Ezzel a progresszívebb pártok nem értenek egyet, mivel szerintük a szélsőjobb maga nem demokratikus, ezért a Patriótákról sincs értelme a demokrácia kontextusában beszélni.

“Nincs időnk újrapróbálni veszélyes és idejétmúlt ideológiákat”

– tette hozzá Johnson. Egyelőre tehát kétséges, hogy Orbán európai pártcsaládja egyáltalán helyet kap-e majd a tárgyalóasztalnál a fontos európai kérdésekben, vagy a többi párt egyszerűen kiközösíti őket, és nem vesz tudomást róluk.