A nukleáris erőművek 2024-ben a globális villamosenergia-termelés közel tíz százalékát adták. A több mint hetven éve működő reaktorok közben mára mintegy 430 ezer tonna kiégett fűtőelemet termeltek ki világszerte, amelyeknek körülbelül kétharmadát továbbra is átmeneti módon kezelik a Nukleáris Energia Ügynökség adatai szerint. Európában – Oroszországot és Szlovákiát nem számítva – több mint 60 ezer tonna kiégett fűtőelem található, döntő részük Franciaországban.
Jelenleg Finnországon kívül csak Svédország és Franciaország jelölt ki végleges tárolóhelyszínt a nagy aktivitású radioaktív hulladék elhelyezésére. Az Egyesült Államokban ugyan fut egy kísérleti projekt a hulladék elszigetelésére, de ez kizárólag nukleáris fegyverekből származó, hosszú élettartamú transzurán hulladékra vonatkozik, nem pedig a kereskedelmi atomerőművek kiégett fűtőelemeire. Mivel a végleges elhelyezés megoldatlan, felmerült a kérdés, hogyan tehető újrahasznosíthatóvá ez a típusú hulladék.
Kozloduj: beragadt fűtőelemek a háború árnyékában
A bolgár Kozloduj atomerőműben jelenleg mintegy 4500 kiégett fűtőelem-kazettát tárolnak. Ezeket eredetileg Oroszországba kellett volna szállítani újrafeldolgozásra, az azonban az Ukrajna elleni 2022-es támadás óta nem történt meg.
Pedig létezik alternatíva a biztonságos újrahasznosításra. Franciaországban már olyan technológiát alkalmaznak, amely a kiégett fűtőelemekből új nukleáris üzemanyagot állít elő. A Framatome 2022 végén felajánlotta az addig felhalmozott kazetták újrafeldolgozását a bolgároknak A szófiai kormány azonban eddig nem hozott döntést, pedig már két éve létezik a kiégett fűtőelemek feldolgozására vonatkozó, uniós tagállam bevonását előirányzó stratégia. Ennek a tervnek megfelelően 2030 után szállítanák a nukleáris hulladékot Franciaországba.
Hogyan lesz a hulladékból új üzemanyag?
A francia Orano la Hague üzeme az egyik legfontosabb nukleáris újrafeldolgozó központ. A technológiát évtizedek óta korszerűsítik: robotok távolítják el a használt fűtőrudakat, ezek aztán öt évig pihennek hűtőmedencékben, majd salétromsavas oldatban oldják fel őket. Ilyen módon a nukleáris anyag 96 százaléka – 95 százalék urán és egy százalék plutónium – újrafeldolgozhatóvá válik.
Az uránból uranil-nitrát, a plutóniumból plutónium-oxid készül, amelyeket MOX-üzemanyagként – urán- és plutónium-oxid keverékeként – használnak fel. Ez akár 25 százalékkal is csökkentheti a természetes urán iránti igényt. A maradék, rendkívül erősen sugárzó hulladékot speciális technológiával biztonságosan tárolható anyaggá hevítik, azaz üvegesítik.
Az Orano fő megrendelője a francia állami EDF-energiakonszern, de az üzem Németországból, Svájcból, Belgiumból, Olaszországból, Hollandiából, valamint Ausztráliából, Kínából és Japánból is fogad kiégett fűtőelemeket.
Bulgária „vagyona” Oroszországban
A Kozloduj atomerőmű 1974 óta termel, és azóta jelent gondot a kiégett fűtőelemek kezelése. Eddig mintegy 8500 kazettát szállítottak az oroszországi Majak létesítménybe. A 2007-es uniós csatlakozás előtti kazetták Oroszországban maradtak, a csatlakozás után keletkezett hulladékot viszont – az üvegesített nagy aktivitású maradékkal együtt – vissza kellene szállítani Bulgáriába hosszú távú elhelyezésre.
A feldolgozás során kinyert hasadóanyagok – urán- és plutónium-izotópok – bolgár tulajdonban maradtak, miközben jelenleg Oroszországban tárolják ezeket. A stratégiai dokumentum szerint ezek a készletek a jövőben innovatív új üzemanyag gyártására is alkalmasak lehetnek. Az Oroszországból az unió területére visszaszállítandó anyag körülbelül 1000 tonna nehézfém. Eközben a kozloduji telephelyen tovább nő a nyomás: a reaktorok melletti tárolókban 4500, ezer megawattos blokkokból származó kazetta van, köztük több mint 1600 az aktív.
2032-re betelhetnek a tárolók
Mivel 2022 óta nem szállítottak Oroszországba a bolgárok, a nedves tárolók kapacitása 2032-re kimerülhet. Ezért legkésőbb 2030-ig bővíteni kellene a száraz tárolók kapacitását, mert így biztosítható a két működő blokk működése 2040-ig. Az erőmű a Mediapool kérdésére csak annyit közölt, hogy „megtették a szükséges lépéseket” a bővítésre, részleteket azonban nem árultak el: nincs nyilvános terv, tender vagy költségbecslés a fejlesztésre vonatkozóan. A bolgár nukleáris hulladék sorsa így továbbra is bizonytalan. 2024 nyarán az akkori energiaügyi miniszter még arról beszélt, hogy Finnországban, Svédországban, Franciaországban és Svájcban vizsgálják a végleges elhelyezés lehetőségét. Azóta azonban a téma lekerült a napirendről.
Bulgáriában a tárolóhelyszínek vizsgálata gyakorlatilag leállt. Észak-Bulgáriában ugyan korábban végeztek geológiai elemzéseket, de a politikusok tartanak a társadalmi ellenállástól. A stratégia frissített tervezete 2,5 milliárd euróra becsüli egy mélységi földalatti tároló építésének alapköltségét, az üzemeltetésre azonban nincs becslés.
Közben a kiégett fűtőelemek száma évente 84 kazettával nő, és 2047-ig, illetve 2051-ig több mint 2400 újabb elem kerül a rendszerbe. Ha megépül a két új, Westinghouse-technológiájú AP-1000-es blokk, további mintegy 2600 tonna nehézfém keletkezik a hatvanéves üzemidő alatt.
Magyarországon az atompolitika politikai kulcskérdés
Magyarország energetikai portfóliójában a paksi atomerőmű rendkívül fontos szerepet játszik: az ország elektromosenergia-termelésének majdnem a felét biztosítja ez a létesítmény, így az atomhulladék problémája is folyamatosan napirenden van. A kiégett fűtőelemeket több évig nedves tárolókban őrzik, majd száraz tárolókban helyezik el – de Magyarország nem rendelkezik végleges mélységi, földalatti tárolóval.
A kiégett üzemanyag- és a radioaktív hulladék kezelésének módját a vonatkozó kerettörvény szabályozza. Ennek megfelelően a magyar állam felelősséget vállal a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladékok biztonságos kezeléséért. A biztonságos és hatékony eljárás felügyeletét független hatóság, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) biztosítja – pro forma legalábbis.
A kerettörvény szerint a nukleáris hulladék végleges elhelyezésére vonatkozó döntéseket az aktuális kihívásoknak megfelelően fölül kell bírálni. Folyamatosan követni kell a készletek alakulását, a rendelkezésre álló technológiai-műszaki feltételeket, biztosítani kell a független hatósági felügyeletet, és a kezelésre illetve tárolásra vonatkozó előírások betartását.
2025-ben a magyar kormány megerősítette a nukleáris infrastruktúra bővítésére és korszerűsítésére vonatkozó szándékát. Magyarország első alkalommal vásárol amerikai nukleáris üzemanyagot és kapcsolódó technológiát, ez a csomag a kiégett fűtőelemek biztonságos tárolására szolgáló technológiát is tartalmazza.
Orbán Viktor miniszterelnök az ATV-ben adott interjújában ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:
Amit alkalmaznak az amerikaiak a kiégett fűtőelemek biztonságos tárolására, technológiailag jobb, mint ami most nálunk van… ha vásárolunk valamit, vegyük a legjobbat.
Spanyolország, Románia, Csehország: ígérgetés és kivárás
Az atomhulladék tárolásáról szóló vita több uniós tagállamban is igen éles. Spanyolországban a 2004-ben jóváhagyott átmeneti tároló építése a politikai és jogi viták miatt leállt, a 2027 és 2035 közötti időszakban pedig fokozatosan bezárnák atomerőműveiket. Ehhez azonban a 5000 tonna kiégett fűtőelem sorsáról kell dönteni.
Romániában a cernavodăi erőmű kiégett kazettái száraz tárolóban pihennek, és egy mélységi tároló kialakítását tervezik Dobrudzsában. Ez a projekt a helyszínvizsgálati fázisban van.
Csehországban a dukovanyi és temelíni erőművek fűtőelemei szintén átmeneti tárolókban vannak. A végleges tároló helyszínét több alternatíva közül választják majd ki, de jelentős a helyi ellenállás. A nyitást 2050-re tervezik.
Ez a cikk a PULSE projekt határokon átnyúló európai újságírói együttműködés részeként íródott. Közreműködők: Vladislava Peeva (Mediapool.bg, Bulgária), Lola García-Ajofrín (El Confidencial, Spanyolország), Claudia Pîrvoiu (HotNews, Románia), Petr Jedlička (Deník Referendum, Csehország), Folk György (EUrologus/ HVG, Brüsszel)
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
