A hazai szántóföldek közel felét érinti a mostani aszály, miközben a területeknek csak néhány százalékát öntözik. A megoldás azonban nem feltétlenül ez: "ha nem vesszük figyelembe a természetes folyamatokat, a szakadék felé megyünk" – érvel Sirkó Zoltán kertészmérnök. Videó.
A vágtató infláció és az egyre közeledő recesszió bizonytalanná tett mindenkit, aki valamilyen megtakarítással rendelkezett: mit tegyen a pénzével, hogy az ne veszítse el értékét? Miközben magas az infláció, a forint zuhanásba kezdett, egyre inkább azt keresi mindenki, mi a bombabiztos, recesszióálló befektetés. Varga Zalán, az Erste Alapkezelő értékesítési és termékfejlesztési igazgatója szerint most még tudatosabban érdemes befektetnünk, ezért érdemes alaposan körüljárnunk lehetőségeinket.
A Velencei-tó vízszintje már most 13 centivel alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor, és még csak most jön a nyár java része, így a különbség egyre csak nőhet. A víz ásványianyag-tartalma már olyan, mint a termálvízé, ez a halak számára zavaró lehet. Halivadékok idén alig vannak a tóban, a tavalyi halpusztulás után nem is mernek telepíteni. Tervek már vannak arra, hogy a tó vizét a Dunából pótolják, és arra is, hogy napenergiával működő berendezésekkel segítsék elő a víz tisztulását. Videóriportunk a kiszáradó tóról.
Ferihegy sem tudja kivonni magát az európai reptereken a munkaerőhiány miatt kialakult helyzet alól – erről is beszélt a hvg.hu-nak Valentínyi Katalin. A Budapest Airport kommunikációs vezetőjét egy olyan eseményen kérdeztük, ahol a reptér környékén élők zajvédelmi programjának folytatásáról esett szó.
Általában negatív fejleményekre számíthatunk a klímaváltozással, ez alól nem kivétel a hazai szőlőtermelés, borászat sem. Elsősorban az aszályos időjárás fenyeget, de az újabb károsítók megjelenése, a régiek jobb túlélése is növeli a kockázatot. A melegedéssel előre jön az érés időpontja, szűkül a szüretre jutó idő, ami égetőbbé teszi az eleve meglévő munkaerőhiányt is. A kihívásokat Tóth Patrícia borásszal és Molnár Ákos kertészmérnökkel, a MATE címzetes egyetemi docensével jártuk körbe. A komplex problémára összefogással lehet megoldást találni, de új fajtákkal, a biodiverzitás megőrzésével nyerhetünk is vele.
A klímaváltozás leginkább az egyre emelkedő hőmérséklet okozta problémákkal fenyegeti az egészségünket, legyen szó újabb kórokozók, az ezeket hordozó rovarok, vagy újabb betegségek, kórképek megjelenéséről. Vagy akár csak arról, hogy az enyhe telek miatt már alig van pollenmentes időszaka az évnek. A közvetlen környezetünkben tapasztalható kedvezőtlen változások nyomán egyre kevesebb a tiszta kórkép, és egyre fiatalabbaknál diagnosztizálnak például rákos megbetegedéseket. A klímaváltozás egészségre gyakorolt hatásait Dr. Páldy Annával, a Nemzeti Népegészségügyi Központ tudományos tanácsadójával és Dr. Balaicza Erika belgyógyász orvossal jártuk körül.
A natúrkozmetikumok piacán az elmúlt években hatalmas növekedés történt, azonban egy hazai vállalkozás már ezt megelőzően is természetes alapanyagokból, adalékmentesen készítette termékeit. A Manna Natúr Kozmetikum ma is manufaktúraként működik, de az egykor kétfős családi vállalkozás mára már az egyik legsikeresebb hazai céggé vált. Kreativitásról, az alapanyagok egyensúlyáról és a különleges termékekről is kérdeztük a vállalkozás alapítóját. Mérlegen a siker: podcastunk vendége Varga-Darabos Andrea.
Nem túl optimista beszédet tartott a Libri irodalmi díj idei nyertese, Krasznahorkai László a gálán, amit – engedélyével –, most változtatás nélkül közlünk.
Klasszikus tételek és izgalmas, kísérleti főzetek: az emblematikus dizájnjáról is ismert főzde söreit már nem csak itthon, de egész Európában fogyasztják.
Pénzügyi elemzőből blogger, majd a hazai burger színtér meghatározó szakértője és véleményvezére lett. Több mint félezer burger teszt után még mindig rajong a hamburgerekért: folyamatosan képzi magát, vallja, hogy csak úgy lehetsz valaminek a szakértője, ha megfelelő minőségű munkát raksz bele. Kérdés, hogy sikerült-e mindezt úgy véghez vinnie, hogy az egyensúly megmaradjon. A BrandTalks podcast vendége Jancsa Jani volt.
A Medián felmérte a várható részvételt, a bizonytalanok, illetve rejtőzködők véleményét, a parlamenti mandátumok várható megoszlását, és azt, hogy milyen eredményt várnak maguk a választók.
Az építészeti látásmód megváltoztatásával párhuzamosan a mérnöki tudományoknak is mozdulniuk kell, és új szabványokra is szükség lesz, hogy épületeink képesek legyenek ellenállni a klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárásnak. Nem biztos azonban, hogy ehhez feltétlenül új épületeket kell majd felhúznunk. A régebbiek átalakítása ugyanis kevesebb fizikai energiával, kevesebb káros kibocsátással jár, igaz, szellemi energiából jóval több kell majd. Emellett jobb ha hozzászokunk a mértéktartáshoz, és leadunk szükségleteinkből, mint azok a holland bankárok, akik 14 fokkal is megelégednek télen az irodában. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunk második részében az építészet és a szélsőséges időjárás kapcsolatát boncolgattuk Hartvig Lajos és Bánáti Béla építészekkel, akik új irodájukat már a klímaharc és a fenntarhatóság jegyében alakították ki.
Sorra hagyják el a zenészek a Spotify-t, mert a podcastkirály műsorából egyre sűrűbben árad a Covid-ügyi dezinformáció. De a standupos ketrecharc-kommentátor Joe Rogan nem ma kezdte a bajkeverést, évek óta veszik elő transzfób, rasszista és más szélsőséges nézetek terjesztéséért, miközben ő váltig állítja, hogy nem akar rosszat, csak meg akar szólaltatni olyanokat is, akik kiszorultak a mainstream médiából. Sokaknak így ő a szólásszabadság bajnoka, a visszásságok ellenére rajongótábora egyre nő, és úgy tűnik, a médiafogyasztási szokások változása is az ő kezére játszik.
Krasznahorkai László beszél arról, milyen viszonya van a regényei szereplőivel és miért tartja valós figurának például Raszkolnyikovot. A báró hazatér harmadik, befejező rész.
Nem kerültünk át egyik pillanatról a másikra a Jetson család futurisztikus otthonába, de lassacskán egyre több okosító kütyü jelenik meg a lakásokban. Mára a piaci szereplők is belátták: a léptékváltáshoz most már tényleg nyitniuk kell egymás felé.
Hudák Tamás több mint 20 éve termel dinnyét a Békés megyei Nagykamaráson, már a nagyszülei is ezt csinálták. Csak dinnyetermelésből most sem lehet megélni, egyre gyakoribb, hogy a gazdák TSZ helyett, úgynevezett TÉSZ-be tömörülnek a túlélés érdekében. Ezek a szövetkezetek aztán hatékonyabban tudják eladni a dinnyét az áruházláncoknak.
Ha továbbra is a megszokott módon folytatódik a mezőgazdasági termelés, a termőföld elsivatagosodásához vezethet a régiónkban is. Ezt jelzi előre, hogy a Föld talajainak már csak töredéke termőképes. Ezért pedig nem csak a klímaváltozás felel, a tápanyagot és az élőhelyet biztosító talaj leromlását az emberiség okozza. Annak jártunk utána, mit lehet tenni ennek elkerüléséért.
Orbán Viktor önmagát akadályozza az európai pártalapításnál. Nemcsak egójával kell megküzdenie, hanem kormányfői érdekei is ellentmondanak a nagyratörő terveknek.