Hogyan tegyük válságállóvá a pénzünket?

Mennyire maradhat értékálló a pénzünk a mai helyzetben, a vágtató infláció, a gyengülő forint, az energiaválság idején: másként kell befektetni ilyenkor, mint békeidőben?

Varga Zalán: Az elmúlt tíz évben az infláció alacsony szinten volt csak jelen a mindennapokban, különösen a fejlett országokban. Ha ehhez viszonyítunk, radikálisan új a jelenlegi környezet. Hiszen most egy magas inflációs környezetben kell a befektetéseinknek az áremelkedéssel versenyeznie. A háború, az energiaválság pedig felerősítette az inflációs folyamatokat, és közelebb hozta a recessziót is. Másrészt a pénzpiaci instrumentumok hozamai jelentősen javultak. Ebben a helyzetben az alacsonyabb kockázatú alapokat helyeztük előtérbe.

Ha a világgazdaságot nézzük, adódik a kérdés: ez már a gödör alja?

V. Z.: Ha inflációs folyamatok felől nézzük, akkor lassan elérjük, ha a gazdasági növekedés szempontjából, akkor még csak épp most indultunk el a gödör mélyére. Az infláció alacsony szintje tulajdonképpen a COVID-19 utáni nyitásokkal változott meg jelentősen. A járványt követő időszakban ugyanis a lakosságnál egy elég magas, elhalasztott kereslet jelent meg. Amikor megtörténtek a feloldások, mindenki fogyasztani akart, csakhogy ebben az időszakban az ellátási láncok sérültek: nem működött a megszokott módon a termelés, akadozott a szállítás, a szállítási és alapanyagárak az egekbe szöktek, valamint bizonyos területeken munkaerőhiány is fellépett. Vagyis a magas kereslet egy alacsony kínálattal találkozott, ez pedig elindította az inflációs folyamatokat. Az energia- és élelmiszerár-sokk tovább gyorsította az inflációt.

Aztán jött a háború, ami főként az árupiacokon okozott újabb csapásokat: az energiahordozók, a fémek, a nemesfémek, a műtrágya és a gabona piaca – amelyeknek Oroszország és Ukrajna jelentős exportőrei – alaposan felfordult. Ezekkel a kockázatokkal senki nem számolt, így ma már minden szakértő óvatosabb, hiszen magasabb az infláció, mint azt egy-két éve bárki is prognosztizálta, és nagyobb az esély, hogy a várakozásokba is beépül. Az Egyesült Államokban 9% feletti az éves infláció, de Európában is 8% fölött vagyunk. Míg tavaly azt láttuk, hogy az idén már csökkenhet az áremelkedés üteme, most ezen turbulens hatások fényében valószínűsíthető, hogy a fejlett világban 2023-ra várható enyhülés. Magyarországon a jegybank prognózisa alapján inkább 2024-re mérséklődhet az infláció jelentősen. Ha nem jön más váratlan esemény közbe, inflációs szempontból az idei év második félévben, vagyis most vagyunk-leszünk a gödör alján.

Ha a gazdaságot nézzük, még csak lassulást látunk. A fejlett országokban még magas a foglalkoztatottság, de már romlanak a lakossági és vállalati bizalmi indexek. Európában a gázhiány, az Egyesült Államokban pedig az emelkedő alapkamat taszíthatja recesszióba a gazdaságot 2023-ban.

Az emelkedő infláció, az energiaárak robbanása már önmagában is erodálja a megtakarításokat és a befektetéseket. A bankok által kínált, 4%-os betéti kamatok is infláció alattiak, vagyis vásárlóértékük egyre inkább csökken. Mibe fektessen az, aki legalább inflációkövető hozamokat szeretne elérni?

V. Z.: A legfontosabb tanács, hogy fektessük be a pénzünk. A készpénz, vagy folyószámlán tartott pénz ilyen magas infláció mellett sokat veszít az értékéből, vagyis az egyetlen menekülőutat a magas inflációból az jelenti, ha befektetjük pénzünket. Fontos, hogy tudjuk: befektetéseink hozama a jövő inflációjával versenyzik, vagyis a jövőbeli áremelkedések hatásait tudjuk csak kivédeni, vagy legalább tompítani. Ha hiszünk abban, hogy az infláció tekintetében most vagyunk a csúcson, és 2023-2024-ben jelentősen mérséklődhet, akkor ebből az is következik, hogy a következő hónapokban nehezebb meghaladni az áremelkedés ütemét, de 3-5 éves távon már több lehetőségünk van felvenni a kesztyűt az inflációval.

Mi tegyünk akkor, ha nem tudunk hosszútávon befektetni, csak a rövidtáv az, amiben gondolkodhatunk?

V. Z.: A rövidtávú megoldások átnézésekor kisebb lesz a mozgásterünk: általában ilyenkor a bankbetétek irányába fordulunk, azonban érdemes egy pénzpiaci alap, esetleg más, alacsony kockázatú eszközök irányába is nyitnunk, ezek hozama ugyanis az utóbbi időben jelentősen megemelkedett. Míg egy forintos pénzpiaci alap egy éve 1% hozamot tudott elérni rövidtávú biztonságos pénzipiaci eszközökön, addig ma már 10%-os kamaton is ki tudja helyezni pénzeit, így az ügyfelek részére is magasabb hozamot tud kínálni. Az Erste palettáján is megtalálhatóak a kisebb kockázatú alapok, például az Erste Bázis Alap, amely egy rövid futamidejű kötvényalap, de eszközeit jelenleg döntően hónapon belül lejáró fix kamatozású eszközökben tartja.

Mit tehet az, aki hosszabb távra szeretne befektetni és magasabb hozamot elérni?

V. Z.: Aki egy kicsit távolabbra tud tekinteni, annak a kötvényalapokat is érdemes mérlegelnie. Az elmúlt egy évben olyan jelentős hozamemelkedést tapasztalhattunk a hazai kötvénypiacokon, hogy jelentős veszteségeket szenvedtek el a kötvényalapok, viszont sokkal vonzóbbakká váltak, jobb befektetési lehetőségeik vannak: a 3-5 éves hazai államkötvények hozama például 10% fölött van, a 10 évesé pedig 9% körül. Természetesen egy kötvényalapnak más lehetőségei is vannak, például eurós kötvényekbe fektetni és az árfolyamkockázatot fedezeti ügyletekkel kivédeni. Ha teljesülnek a jegybank infláció csökkentésére vonatkozó tervei és előrejelzései, akkor egy hazai kötvényalappal a pénzpiaci alapok hozamát és az inflációt is meghaladhatjuk, de természetesen a kockázatok is magasabbak. Amennyiben az előrejelzéseknél pesszimistább inflációs pályát várunk, akkor még érdemes ezzel az eszközosztállyal kicsit várnunk, vagy több részletben beszállni.

De ha ennél is hosszabb távon, mondjuk 5-10 éves távon szeretnénk befektetni, akkor a részvény az, amelyik hosszú távon stabilan túlteljesíti a többi eszközosztályt a történelmi tapasztalatok alapján. Csakhogy a részvénypiacon nagyon nehéz eltalálni a belépés pontos időzítését: mikor jól teljesít a gazdaság és drágulnak a részvények, nem akarunk „túl magasan” vásárolni, aztán mikor mélypontot ér a tőzsde, és aggasztó makrogazdasági számok jelennek meg, akkor meg azért nem merünk beszállni. Különösen nehéz jó beszállási pontot találni akkor, ha olyan jelentős a részvénypiaci árfolyamingadozás, mint mostanában. Jelenleg a recessziós félelmek is elbizonytalaníthatják a befektetőket. Bár a részvénypiacok idén már 20%-ot estek, sok negatív fejleményt beáraztak, de egy mély recesszió megvalósulása esetén még további csökkenés jöhet.  Felmerül a kérdés: vásároljunk már most, vagy még várjunk, hátha lesz lejjebb. Ilyen helyzetben érdemes úgynevezett költségátlagoló beszállási technikát alkalmazni, vagyis pénzünket több részletre osztani, és időről-időre befektetni. Ez a gondolat hívta életre az Erste Cost Averaging alapot, amelyben hónapról-hónapra növeljük részvénypiaci kitettségünket, végeredményben egy adott időszak átlagárán szállunk be a részvénypiacra. Így nem kell aggódnunk azon, hogy még lesznek alacsonyabb árfolyamok, hiszen az alap fokozatosan növeli részvényes kitettségét. Ezzel a konstrukcióval pedig nemcsak a beszállás időzítési kockázatát tompíthatjuk, de a jelentős pszichológia-érzelmi hatástól is megszabadulhatunk.

A részvénypiac – talán pont emiatt az érzelmi-pszichológiai hatás miatt – sokak számára rémisztő és ismeretlen. Van erre valamilyen megoldás, hogy ha nem értünk hozzá, de mégis szeretnénk magasabb hozamokat, hogyan lehet ilyen befektetésünk?

V. Z.: Ma már nem kell hozzá szakértőnek lennünk, hogy preferenciánknak megfelelő részvénycsomagra szert tehessünk. Az Erste Future befektetési programjában például elég, ha kiválasztunk egy adott tematikát, amiben hiszünk: a klasszikus globális részvénypiacon túl zöld innovációkba, technológiai részvényekbe, de akár árupiaci eszközökbe is fektethetünk, ráadásul nem a mai árfolyamon, hanem a következő időszak átlagárán. A mostani bizonytalanságokkal övezett időszak rendkívüli módon kedvez ennek a befektetési megoldásnak.

Mi az az induló összeg, amivel elindíthatom a saját befektetési csomagomat?

V. Z.: Egy Erste Future rendszeres befektetési program már havi 5 ezer forintból is megvalósítható. Ebben a programban ugyanis nem a havi összeg, hanem a befektetés időtartama az igazán fontos: ha hosszabb, 5-10 éves távokban gondolkodunk, akkor már részvényes csomagokat is választhatunk. Ha rövidebb távon kívánunk befektetni, akkor is belevághatunk a Future befektetési programba, csak kisebb kockázatú csomagot kell választanunk.

Mi a helyzet a devizával? Érdemes most devizában tartanunk megtakarításainkat?

V. Z.: A forint-gyengülést hátterében több tényező áll. Elsőként vegyük az egyensúlyi mutatókat. A külső egyensúlyt tükröző folyó-fizetési mérleg vastagon deficites, elsősorban a magas energiaárak következtében megugró import-költségek miatt. Emellett a belső egyensúly is sokat romlott, a magas költségvetési deficit finanszírozása bizonytalanabbá vált. Az előzőekben említett recessziós félelmek a világban pedig a kockázatkerülő hangulatot erősítik, ezek pedig szintén a gyengülés irányába tolják a forintot. Az orosz gázfüggőség, a szomszédunkban folyó háború, a közeledő recesszió tovább növeli a Magyarországgal kapcsolatos kételyeket.

A költségvetési bevételek növelése és a rezsicsökkentés korlátozása az elmúlt napokban 400 alá hozták vissza az euró árfolyamát, részben a javuló belső egyensúly miatt, másrészt a várható energiamegtakarítások javíthatják a folyó fizetési mérleget. Természetesen jelentős forint-erősítő és stabilizáló tényező lenne, ha sikerülne megegyezni az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap pénzeiről. Összességében úgy látom, hogy a piac a kockázatokat már nagyrészt beárazta, de azt mégsem jelenthetjük ki biztosan, hogy már láttuk a mélypontot, mivel a gázárak, az EU-forrásokkal kapcsolatos bizonytalanságok, a költségvetés számai, a háború, a recesszió kapcsán még érhetnek minket negatív meglepetések.

Várakozásainktól függetlenül azt mindenképp azonban érdemes szem előtt tartanunk, hogy az euró egyfajta biztosítás a befektetők számára a forint további gyengülés ellen. A pénzpiacokon elérhető hozamszintek jelenleg olyan magasak, hogy éves távon – nagyobb eséllyel – a forint befektetésekkel jobban fogunk járni a devizánál, de nem zárható ki a jelentős forint-gyengülés sem. Ezek fényében érdemes úgy megosztani a rendelkezésre álló forrásainkat, hogy nagyobb részben forintban fektessük be a pénzünket, és a devizára – jelen esetben az euróra egyfajta biztosításként tekintsünk. De vannak olyan élethelyzetek, amikor nagyobb részt érdemes devizában elhelyeznünk kockázataink csökkentése érdekében, például, ha arra készülünk, hogy gyermekünk külföldön tanul majd, és ehhez később szükséges lesz az euró. Sőt, a devizák piacán is diverzifikálhatunk: az euró mellett a dollár is egyfajta védelmi eszköz arra az esetre, ha Magyarország nehezebb helyzetbe kerülne, főként akkor, ha nemzetközi válság alakulna ki. Ha megtakarításaink egy részét euróban vagy dollárban helyezzük el, az segíthet abban, hogy a lehető legválságállóbbá tegyük megtakarításainkat és befektetéseinket.

A cikk tartalma kizárólag az általános tájékozódásban kíván segítséget nyújtani, semmilyen körülmények között nem értelmezhető befektetésre való ösztönzésnek, személyes ajánlásnak, befektetési tanácsadásnak, befektetési ajánlásnak, ajánlattételi felhívásnak, elemzésnek, adótanácsadásnak. A cikkben megjelenített információk az Erste Alapkezelő Zrt. által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság felelősséget nem vállal. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a múltbeli adatok alapján nem lehetséges a jövőbeni teljesítményre vonatkozó megbízható információt levonni!