Megszorító osztogatás

Egyidejűleg nadrágszíj-megszorítást és osztogatást is ígér az egyelőre csak körvonalazódó, részleteiben még kidolgozatlan 2005. évi költségvetési és adócsomag. Az viszont máris bizonyosnak látszik, hogy a büdzsé főszámainak teljesítéséért - a példaképnek az Eb-t megnyerő görög focicsapatot állító pénzügyminiszter szavaival élve - "rohadt keményen" meg kell majd dolgozni. A múlt hét közepétől egymást érték a tájékoztatók a szocialisták február óta, belső viták során átérlelt elképzeléseiről. A reakciókból hamar kiderült, hogy a "politikai megrendelésnek" nevezett tervek egy részével a koalíciós partner, de még a Pénzügyminisztérium (PM) sem tud azonosulni. Az olykor egymással ellentétes gondolatok összefésülésére azonban ezúttal már a törvényjavaslatok őszi benyújtása előtt mód lehet, miután - az eddigi gyakorlattal ellentétben - a kormány és a koalíciós pártok már a nyáron összedolgoznának. Ez esélyt ad arra, hogy a frakciók a parlamenti viták során ne cincálják szét teljesen az előterjesztéseket. A munkamódszert kívánatosnak tartja Draskovics Tibor pénzügyminiszter is, nem sérelmezve a politikai megrendelést sem, mondván, "jó, ha tudjuk, mit várnak tőlünk a döntéshozók". Múlt pénteki sajtótájékoztatóján mindazonáltal azt sem felejtette el megjegyezni, hogy a pénzügyminiszternek nem feltétlenül kell minden javaslatot megfogadnia.

Kifejezetten elutasítási szándékot jelzett viszont egyes adóelképzelésekkel kapcsolatban a koalíciós partner. Ezekről azonban - Kuncze Gábor szabaddemokrata pártelnök Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezetőhöz nyílt levélben eljuttatott kezdeményezésére - csak ezen a héten indulnak meg az egyeztetések. A legkeményebb viták a személyi jövedelemadó (szja) átalakítása kapcsán várhatók, miután a szocialisták, elsősorban az átlagos vagy annál kevesebb jövedelemből élők terheinek mérséklésére, a felső jövedelemsávokban keményebben adóztatnának, a kisebbik kormánypárt viszont általános adócsökkentést szeretne. Mindeközben mindkét párt célul tűzte ki, hogy az átlagos jövedelműek ne "lógjanak bele" a legfelső - jelenleg 38 százalékos - adókulcsba, ám a szocialisták évi 2 millió forintnál, a szabaddemokraták pedig, a magasabb jövedelműeknek jobban kedvezve, 2,5 milliónál húznák meg a jelenleg 1,5 millió forintnál végződő középső adósáv felső határát. Emellett az SZDSZ ebben a jövedelemkategóriában a mostani 26-ról 24 százalékra még csökkentené is az adó mértékét.

Ám ez csak az egyik vitapont: a szabaddemokraták nem értenek egyet azzal az újból felmelegített szocialista javaslattal sem, hogy jövőre vezessenek be egy negyedik, 48 százalékos adókulcsot is, az évi 6 millió forint feletti jövedelemrészre. A 60 ezernél is több adózót érintő (nem új) elképzelés azonban valószínűleg ezúttal is elvérzik, miután a PM sem lelkesedik érte. Egyelőre nem tudni, mennyire kell komolyan venni a 2003 óta nullakulcsos tőzsdei árfolyamnyereség újbóli megadóztatásának szándékát. A tőzsdei befektetések visszaesésétől és a magán-nyugdíjpénztári hozamok apadásától tartva a szabaddemokraták ez ellen is ágálnak, és hasonló okokból kelt ki az elképzelés ellen Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde újonnan megválasztott elnöke is. Árnyaltabban közelített a kérdéshez a pénzügyminiszter, aki szerint bár "hosszabb távon indokolatlan a munka- és tőkejövedelmek adóterheinek eltérése", a döntést megelőzően "kikerülhetetlenek a befektetési és tőzsdeélénkítési szempontok".

Abban nincs vita, hogy át kell alakítani és meg kell rostálni a különböző szja-kedvezményeket. A hogyanról és a mértékekről viszont még alighanem komoly csatározások lesznek. A PM nem igazán rokonszenvez a szabaddemokraták tavaly óta dédelgetett tervével, az egyszerűsített vállalkozási adó mintájára javasolt egyszerűsített személyi jövedelemadóval (esza), amit ki-ki önként választhatna. A liberálisok 30 százalékos - a pénzügyminiszter által kevesellt - adókulcsot javasolnak, ami mellett viszont az így adózóknak valamennyi szja-kedvezményükről le kellene mondaniuk. A szocialisták - a lakáshitel és a komputervásárlás adókedvezményéhez hasonlóan - jövedelemhatárhoz kötnék a különböző könnyítések igénybevételének lehetőségét is - ezt persze a PM sem ellenezné. Egyetértés van a nagyobbik kormánypárt és a pénzügyminiszter között abban is, hogy a gyermeket nevelő alacsony jövedelműek is részesülhessenek abban a támogatásban, amit a megfelelő adóalappal rendelkezők családi adókedvezmény formájában érvényesíthetnek. Ennek havi összege jelenleg az eltartottak számától függően 3-10 ezer forint között van. Azt viszont már nem pártolja a pénzügyminiszter, hogy úgynevezett negatív adóval, tehát lényegében támogatással segítsenek ezen a körön - miként a szocialisták javasolják -, ehelyett jövedelemtől függően differenciált összegű családi pótlékot tartana elképzelhetőnek.

Az ilyesfajta osztogatás mellett várhatóan számos megszorítást tartalmaz majd a jövő évi költségvetés. A mozgásteret ugyanis behatárolja az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa által a múlt héten elfogadott felzárkózási (konvergencia-) program is. E szerint például az államháztartásnak a GDP 4,6 százalékára tervezett idei hiányát jövőre 4,1 százalékra kellene apasztani. Csakhogy már a 2004. évi deficit féken tartása is nehezen teljesíthetőnek tetszik: a PM múlt heti gyorsjelentése szerint az év első felében összegyűlt az egész évre várt hiány 88 százaléka (lásd az Adattárban). A 4,6 százalékos mutató betartásához így arra lenne szükség, hogy a hat hónap alatt felgyülemlett 1040 milliárd forintos deficit a következő fél évben legfeljebb csak 144 milliárd forinttal nőjön. A pénzügyminiszter mindenesetre nem lát okot az aggodalomra, mert - mint sűrűn nyilatkozza - "egészséges a gazdaság szerkezete, jó dinamikájú a fejlődés", és különben is: "ha a folyamatok eltérnek a várakozásoktól, megtesszük a szükséges intézkedéseket - de nem erre készülünk".

Szinkronban a szocialisták ötletrohamával Draskovics a jövő évi költségvetés fazonját 3,5-4 százalékos GDP-növekedési pályán, 4,5 százalékra leszorított infláció, dinamikus exportbővülés, növekvő működőtőke-beáramlás, az állami kiadások lefaragása, a pazarlások megszüntetése és az újraelosztás csökkentése mellett gondolja kialakítani. A spórolás első vesztesei a tárcák lehetnek: felszámolnák és összevonnák a minisztériumi hatáskörbe tartozó, összesen mintegy ezermilliárd forintot kitevő úgynevezett fejezeti előirányzatokat. A közös kalapba tett pénzre "nulla bázisról" indulva, egymással versenyezve kellene pályázni, már a költségvetés tervezési periódusában. A minisztériumi versenyjavaslatokat a parlamenti döntést megelőzően első körben a PM, azt követően a társadalompolitikai, illetve a gazdasági kabinet, végül pedig a kormány szűrné meg. Adókból és adójellegű bevételekből jövőre az idei 38,9 százalékkal szemben csak a GDP 37,8 százalékát söpörné be a büdzsé. Így viszont a Draskovics-csomag utáni helyzethez képest nominálisan 5 százalékkal, a prognosztizált 4,5 százalékos inflációt figyelembe véve reálértéken az ideinél kevesebb pénzt lehetne elosztani. A forráscsökkentésnél azonban ezúttal - az ígéretek szerint - nem érvényesítenék a fűnyíróelvet, a kiadásoknál pedig elsősorban az infrastrukturális beruházásokat és a kutatás-fejlesztést részesítenék előnyben a családosok, a pályakezdők, az első otthonukba költözők és a nyugdíjasok mellett. Az utóbbiaknak az átlagos 2 százalékkal szemben 3 százalékos reálpozíció-javulást ígérnek - miután jövőre már összesen 55 heti ellátást kapnak.

A közszférában foglalkoztatottak reáljövedelme - mondják - "átlagos mértékben nőne". Ez - a már említett megszorításokat és az inflációs prognózist is figyelembe véve - elbocsátásokat is feltételez. A létszámleépítés végrehajtását Draskovics az egyes területek gazdáitól: minisztertársaitól, intézményi és önkormányzati vezetőktől várja. Ebbe eddig sokak bicskája beletört már, és a nagy karcsúsítási nekibuzdulásokat rendszerint a feladatok "kiszervezése", háttérintézmények, kht-k létrehozása követte. Mindenesetre az ezzel a feladattal nemrégiben kormánybiztosnak kinevezett Sárközy Tamás jogászprofesszor az őszre egy állami fogyókúrás receptet ígér.

Másfelől viszont lesz munkahelyteremtés is - ígéri Draskovics és a szocialista frakció. Ezt az autópálya-program folytatása és a bekötőút-hálózat fejlesztése mellett többek között különböző versenyképesség-növelő, munkaerőköltséget csökkentő szabálymódosításokkal szeretnék elérni. Így például 2005-ben valamennyi munkáltatónál csökkenne a kormányzati ciklus végére megszüntetni ígért, jelenleg alkalmazottanként havi 3450 forintos egészségügyi hozzájárulás (eho). Jövőre az általános mértéknél is kevesebb ehót (vagy esetleg társadalombiztosítási járulékot) kellene fizetnie annak, aki pályakezdőt, gyermekgondozási segélyről visszatérőt vagy 50 évesnél idősebb munkanélkülit foglalkoztat. A foglalkoztatottság bővülését várják a szocialisták a kis- és középvállalkozások fejlesztési adókedvezményének javításától és attól is, hogy az iparűzési adót a mostaninál nagyobb mértékben lehetne levonni a társasági adóból. A PM-ben pedig vizsgálják, miként és mekkora kedvezményeket lehetne adni az új munkahelyeket létrehozó kisvállalkozásoknak. A tárca nem készül a cégek terheinek emelésére, sőt. Draskovics elárulta: annak érdekében, hogy a hazai árak versenyképesek legyenek a szomszédos országokéval, még akár a dohány és a benzin jövedéki adójának mérséklése is szóba jöhet.

MOLNÁR PATRÍCIA