Széllel szemben

Miközben a Kósa sétányon - sokan már csak így, a város első emberének nevével emlegetik a Nagytemplom előtti Kossuth teret - polgári körös aktivisták gyűjtöttek aláírásokat a Fidesz-MPSZ-féle nemzeti petícióhoz, két sarokkal lejjebb, a városházán egészen más szellemiségű tervek fogalmazódtak meg. A városi egészségügy átalakítását célzó erőfeszítések mindenesetre figyelmen kívül hagyták a petíció - "arra kérjük a kormányt, állítsa le a kórház-privatizációt" - követelését. Legalábbis ez derült ki múlt csütörtökön Debrecen város közgyűlésén, amelyen a fideszes többség igenjével, az ellenzék három ellenszavazatával és 11 tartózkodó voksával elfogadta az eddig költségvetési intézményként működő Városi Egészségügyi Szolgálat (VESZ) gazdasági társasággá alakítást, egyszersmind kettébontását: egy, a gyógyítást menedzselő kht-t és egy, a vagyonnal gazdálkodó kft-t hozva létre.

A hajdúsági település kórházzal és klinikával is büszkélkedhet, ám egyik sem tartozik a város fennhatósága alá. Az előbbi megyei, az utóbbi minisztériumi intézmény, így a VESZ - és ily módon a debreceni önkormányzat - csak az alapellátást és a járóbeteg-szakrendelések mintegy harmadát tartja kézben. Az évi 2 milliárd forintos bevételből gazdálkodó, csaknem 700 dolgozót foglalkoztató VESZ több mint 50 telephelyen - összesen 53 ezer négyzetméteren - gondoskodik a járóbeteg-ellátásról. Idetartozik még 134 háziorvosi praxis ingatlanparkja is, amely máig városi tulajdon. "A város vezetése nem szeretné, ha kiszorulna a saját piacáról" - indokolta a VESZ költségvetési intézményből kht-vá alakításának alapmotívumát az intézmény igazgatója, Ónodi-Szűcs Zoltán. "Az egyetemi klinika és a megyei kórház egyaránt több milliárd forintos fejlesztés előtt áll, és mindkettőben van szakrendelés is. Nálunk, ha valakit alaposan kivizsgálnak, legalább 3-4 helyre kell elküldeni - beutazhatja a fél várost. A jobb betegellátás érdekében szeretnénk egy helyre költöztetni minden szakrendelőt, ehhez viszont kell egy korszerű, 15 ezer négyzetméteres új épület" - magyarázta az igazgató a HVG kérdésére, mi szükséges a versenyképesség megőrzéséhez.

Eladogatnának ezt-azt a város nettó 2,8 milliárd forintosra becsült egészségügyiingatlan-vagyonából, egyes épültekre pedig jelzáloghitelt vennének fel, hogy az így szerzett pénzből megépülhessen az új központi rendelő - ez a lényege az elgondolásnak. Kósa Lajos polgármester szerint nettó 2,5 milliárd forintból futná egy belvárosi intézmény tető alá hozására. Az elképzelt tranzakciókhoz pedig az szükséges, hogy a betegellátás ne egy erősen behatárolt gazdasági mozgástérben működő költségvetési intézmény, hanem közhasznú tevékenységet folytató szervezet keretei között történjen, amelynek ingatlanjai vagyonkezelő-hasznosító kft kezébe kerüljenek - ez állt a közgyűlés elé terjesztett határozati javaslatban.

"Nem számtanra, hanem alapelvre kellett építenie a közgyűlésnek" - magyarázta Ónodi-Szűcs, mi volt a városvezetés elvárása. Az elvi döntést nem is zavarták meg a kft-be apportált vagyon értékére, a tervezett beruházás mikéntjére, sem pedig a betegellátás jövőjére vonatkozó víziók. A részletek majd szeptemberben kerülnek a testület elé, addig kell ugyanis a hivatalos ingatlanbecslésnek és az aktualizált számokkal alátámasztott szakmai terveknek elkészülniük. Márpedig a város ellenzéki képviselői úgy vélik, az önkormányzat adós maradt mindezekkel, így érdemben lehetetlen volt bármit is vitatni. "Mozgó célpontra nehéz lőni - magyarázta a hosszú távú terv készítésének körülményességét a változó szabályozás közepette Ónodi-Szűcs igazgató, aki a múlt heti döntés értelmében - az egyszerűség kedvéért, vagy talán az egyhangú egyetértés megingathatatlan zálogaként - egymaga irányítja majd az egészségügyi szolgálat kht és kft részét is. Mint ahogy a két menedzsment is közös lesz, valamint az egy MSZP-s és két fideszes tagból álló felügyelőbizottság kinevezése is mindkét helyre szól.

A debreceni modellnek kikiáltott intézményi átalakítás azonban korántsem egyedülálló - számos egészségügyi magánvállalkozás gyakorlata, hogy külön társaság végzi a beruházást. Ez a megoldás mindenesetre különbözik a - mellesleg ugyancsak fideszes fennhatóságú - körmendi önkormányzat kórházában már megvalósított modelltől vagy a Kiskunhalason a múlt hónap végén parafált megoldási változattól (HVG 2004. május 1.), ahol tőkeerős vállalkozót vontak be az önkormányzati tulajdonban maradt gyógyintézmény működtetésébe. A debreceni átalakítás előnye - szól a hivatalos magyarázat - az általánosforgalmiadó- (áfa-) visszaigénylésben rejlik, amit a VESZ Kft. - ellentétben egy költségvetési formában működő egészségügyi intézménnyel - már megtehet. Ám az így várható évi 30 milliós megtakarítás a kht 2 milliárd forintos bevételéhez, de még az önkormányzat évi 200 milliós támogatásához képest sem túl jelentős. A tervezett beruházásnál visszaigényelhető mintegy 600 millió forint viszont már tetemes összeg. Ha az épületet a VESZ Kht. majd a VESZ Kft.-től bérli, ezt az áfát vissza kell fizetni, igaz, jókora késéssel. A forgalmiadó-zsonglőrködés legfeljebb elterelő hadművelet - véli viszont Gondola Zsolt, a Független Fórum civil szervezet városi képviselője -, hiszen az ősszel, a kft működésének megkezdésekor, a bevitt vagyon becsült értékének 25 százalékos áfáját ki kell fizetni, ami megközelítheti a 700 millió forintot.

Bár a városi szocialista-szabaddemokrata ellenzék is támogatja a debreceni egészségügy szervezeti rendszerének megújítását, a betegek kényelmét szolgáló, modern rendelő létesítését, kételkednek abban, hogy a jelenlegi ingatlanvagyon kellő fedezetet nyújt az igencsak alulbecsült beruházási költségre - mondta a HVG kérdésére Szathmári Károly, a városi MSZP-frakció vezetője. Ráadásul az egyik legértékesebb épületet a város már oda is ígérte a református egyháznak. Ehelyett, ígérik, üres telket kap majd - úgymond értékegyeztetéssel - az önkormányzat. "Ismerjük az efféle egyeztetést - reagált a hírre Kovács László SZDSZ-es képviselő -, félelmeink szerint az üres telkeket értéken felül, az átadott rendelőt pedig, amelyből kollégium lesz, értéken alul számolják majd be." A város életében egymást követő ingatlantranzakciók (HVG, 2004. április 17.) mindenesetre gyanakvóvá tették az ellenzéket, ugyanis a többlépéses cserék és szövevényes érdekeltségi viszonyok miatt nehezen átlátható ügyletek köttetnek.

A bizalmatlanságot táplálja az is, hogy a szervezeti változtatás révén az egészségügyet szolgáló vagyon és annak működtetése kikerül a közgyűlés hatásköréből. Az alapító tulajdonos önkormányzat nevében a polgármester felügyeli majd a kht-t és a kft-t, a vagyon 30 százalékának erejéig pedig az ügyvezető igazgató egyedül hozhat döntéseket. Hozzáértését ugyan senki nem vitatja, de "káderlapján" némi aggodalomra okot adó bejegyzés, hogy a HospNet Kft. egyik vezető állású alkalmazottja volt, mielőtt a VESZ élére kinevezték. Az egészségügyi informatikát áruló, debreceni székhelyű HospNet ugyanis közismert szoros fideszes kapcsolatairól, alapítóját és fő tulajdonosát az Orbán-kormány egészségügyi súgóembereként tartották számon.

Az átszervezés kényes vonulata, hogy miként tudják "megbékíteni" a közalkalmazotti státusuk feladására kényszerülő dolgozókat. A VESZ vezetője szerint hosszú hónapokon át tárgyaltak a részletekről az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével (EDDSZ) és a Közalkalmazotti Tanács tagjaival is, mindenekelőtt valamennyi jelenlegi dolgozónak felajánlva a továbbfoglalkoztatást. Megállapodás azonban nem született, az EDDSZ helyi elnöke néhány nappal azelőtt lemondott, hogy az önkormányzattal aláírták volna az egyezséget. Cser Ágnes, az EDDSZ országos elnöke a tőle megszokottnál jóval visszafogottabban, de a közgyűlési döntés elhalasztására és az érdemi egyeztetés lefolytatására kérte Kósát. A jelek szerint hiába.

Az átszervezés valódi céljának - bár az nem szerepelt a közgyűlés elé terjesztett indoklásban - többen az irányított betegellátási rendszerre való áttérést tartják. Ellátásszervező - legalábbis az egészségügyi tárcánál kidolgozott tervezet szerint (HVG 2004. április 24.) - csak megfelelő tőkeerejű kht, kft vagy rt lehet majd. A betegirányítás jogának elnyerése azonban még így sem ígérkezik könnyű feladatnak, mert feltehetően ugyanerre készül a debreceni klinika, és hasonló irányú mozgolódás sejthető a megyei kórházban is.

Ugyanakkor a rugalmasabb szervezeti forma alkalmasint szabad kezet adhat a tőkebevonásra is - amelyet egyelőre szükségtelennek mond a város vezetése -, mint ahogy az egyes szakellátási területek - például a képalkotó diagnosztika, labor - működtetésének magánkézbe adása sem elképzelhetetlen. Ezért egyelőre lehetetlen megmondani, hogy a konstrukció tartalommal való megtöltése után melyik elvetélt kórháztörvény szelleméhez - a Mikola-féléhez, avagy a szocialisták által benyújtott, majd az Alkotmánybíróság által visszadobotthoz - áll majd közelebb.

GÁTI JÚLIA