Reklámsorompó

Fogyasztók megtévesztéséért tíz éve nem rótt ki akkora büntetést a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mint most, a mindenféle bajra áfiumnak tartott aloe vera alapanyagú termékeket árusító Forever Living Products Egészségügyi Élelmezési és Kozmetikai Termékeket Forgalmazó Kft.-re (FL). A hivatal egy bejelentés nyomán kezdett vizsgálódni, ráadásul a cég - amelynek ügyvezetője nem kívánt nyilatkozni a HVG-nek - egyik ügynöke éppen egy GVH-alkalmazottnak is ajánlgatta a készítményeket. A vizsgálat azt találta, hogy néhány terméknél nem stimmeltek az engedélyek: a gyógyhatásúaknál az Országos Gyógyszerkutató Intézet nem létező engedélyszáma szerepelt, az étrend-kiegészítők esetében ugyan rendben volt az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet engedélye, viszont a cég ismertetőiben gyógyhatásúnak tüntette fel azokat, s ez utóbbit tiltotta meg a cégnek a versenyhivatal. E tekintetben szigorú a szabályozás: egy egészségügyi miniszteri rendelet értelmében az étrend-kiegészítők - ugyanígy az élelmiszerek vagy kozmetikai cikkek - jelölése, reklámozása során tilos a terméknek betegséget megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítani, sőt még erre utalni is. Vagyis például egy nyomelemtartalmú készítményről legfeljebb annyi közölhető, hogy fontos a szervezetnek, de a konkrét hatásról egy szó sem ejthető.

Aligha rendíti meg a bírság az 1996-ban a phoenixi Forever Living Products LLC és egy magánszemély által 3,02 millió forintos jegyzett tőkével alapított, portékáját kizárólag ügynökhálózaton keresztül értékesítő, Zágrábban, Ljubljanában és Podgoricában fióktelepet nyitott céget, hiszen a 2002-es mérlege szerint 7,9 milliárd forint árbevételt ért el. Lehet viszont, hogy ez az utolsó fejleménye az ügynek, egy magánszemély feljelentése kapcsán ugyanis a Budapesti Rendőr-főkapitányság is nyomoz az FL-nél fogyasztók megtévesztésének vétsége miatt, s a Büntető törvénykönyv értelmében akár két év is kiszabható arra, aki az áru kelendősége érdekében annak lényeges tulajdonságáról nagy nyilvánosság előtt valótlant állít.

Úgy tűnik, mostanában a megszokottnál szigorúbban ítéli meg a GVH a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indított ügyeket: az idén az első fél évben mintegy 120 millió forint bírságot osztott ki ilyen címen, csaknem annyit, mint az előző két év alatt összesen. Ezzel együtt a fogyasztók megtévesztéséért kiszabott büntetések messze elmaradnak a kartellügyekben már két éve alkalmazott, elrettentőnek szánt összegektől; tavaly két mobilcéget 360 millió forinttal (HVG, 2003. augusztus 2.), az idén néhány építőipari vállalkozást összesen már több mint egymilliárd forinttal marasztalt el a versenytanács (HVG, 2004. március 27.). Pedig az összes megindított eljárás közül a leggyakrabban a fogyasztók megtévesztése miatt intézkedik a hivatal, tavaly például az esetek több mint kétharmada volt ilyen, ám a kirótt bírság csupán a töredéke - az előző két évben alig 10 százaléka - volt az összes büntetésnek (lásd táblázatunkat). Jóllehet a bírságplafon az előző évi nettó árbevétel 10 százaléka volna.

"A fogyasztók megtévesztésének általában kisebb a hatása a versenyre, mint a kartellezésnek, utóbbi ugyanis hosszú távon torzítja a piacot" - indokolta a HVG-nek a viszonylagos szelídséget Bodócsi András versenytanácstag. Pedig megalakulása után a GVH nagy elánnal kezdte üldözni a fogyasztókat megtévesztőket: 1992-1993-ban két csomagküldő vállalkozást - a bomberdzsekibotrányról elhíresült Home Shopping céget és a Beauty Post Kft.-t - egyenként több mint 100 millió forintra büntetett a versenytanács, és 1995 óta a piramisjáték-szervező Micro-ker Kft. tartja az abszolút bírságcsúcsot 400 millió forinttal. Most lépést válthat a GVH, legalábbis - a kartellezés megítélésénél használthoz hasonlóan - pontrendszert dolgozott ki a fogyasztók megtévesztésekor kiszabandó bírságra. A készülő sorvezető a reklámköltségből indul ki, mint aminek a vásárlásösztönzésből adódó bevételnövekményből meg kell térülnie. A számításnál nagy súllyal esik a latba az áru jellege; a gyógyhatású, egészséget befolyásoló készítményekre különösen érzékeny a GVH, ilyenért 30 büntetőpontot is összeszedhet a 100 pontos maximumból a szabályokat megsértő vállalkozás, míg például egy elhibázott telefonos reklám csak 5-10 pontot "ér". Mellesleg az országgyűlés is arra sarkallta a hivatalt - júniusban, a GVH éves beszámolójának elfogadásakor -, hogy fordítson nagyobb figyelmet a fogyasztóvédelmi szempontok érvényesítésére.

Intézményesített reklámfigyelés nincs a GVH-nál - inkább a konkurensek bejelentése alapján kezdenek vizsgálódni -, egy sor vállalkozást mégis reklámanyagai alapján marasztalnak el. Általában a versenyhivatalnak kell bizonyítania, amit állít vagy kétségbe von, ilyenkor viszont a reklámtörvény szerint megfordítható a bizonyítási teher, azaz a reklámozó kötelezhető állítása igazolására. Ez történt a Henkel Magyarország Kft.-vel is, amelynek bizonyítania kellett, hogy Persil Power mosópora, reklámjának megfelelően, bizonyos foltfajtákat valóban hatékonyabban tisztít más, prémiumkategóriás mosóporoknál, illetve egyes foltokat kifehérít. Miután a GVH úgy ítélte meg, hogy ezt a cég nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, 14 millió forint megfizetésére kötelezte.

A Medico Uno Gyógyszer-kereskedelmi Rt.-t az általa forgalmazott Humana csecsemőtápszer hirdetése miatt marasztalta el 10 millió forintra a GVH. A prebiotikum-tartalmú tápszernek az egészséges bélflóra kialakulását segítő és többek között immunerősítő hatást tulajdonított a tájékoztató, ám erről a GVH által meghallgatott gasztroenterológus úgy vélte, tudományosan nem teljeskörűen igazolt. A tavaly 6,2 milliárd forintos forgalmat és mintegy 100 milliós nyereséget elkönyvelt cég jogorvoslatot kért, mondván, tudományos kutatásokkal tudja alátámasztani állításait. Ez az ügy alighanem a határokon túlnyúló konkurenciaharcról szól, a magyar piacon is működő, Milupa termékekről ismert konkurens többek között Németországban is beperelte a Humanát.

Még klasszikus reklámra sem volt szükség, elegendő volt két tejdesszert új csomagolása ahhoz, hogy tízmillió forintot kelljen fizetnie a kizárólag a német anyacég tejtermékeiből évi 5 milliárd forintnyit forgalmazó Zott Hungaria Kft.-nek. Pontosabban a csomagolásokon feltüntetett 2 milliméteres felirat, miszerint a "leginkább megfelelő termék a gyermekek számára". Mint a vizsgálódás során kiderült, a korábban is forgalmazott portéka csomagolására csupán az eredeti német szöveg gyatra fordítása miatt került a felsőfokú jelző. A bizonyítási procedúráig el sem jutott a Zott, mivel nyomban elismerte a hibát, az 5-6 millió forint értékű legyártott csomagolóanyag felhasználását leállította, és innen fogva minden szlogent ügyvédi irodával láttamoztatnak.

VITÉZ F. IBOLYA