Kísért a jövő

Váratlan fordulattal egy évre blokkolta a kulturális tárca felügyelete alá tartozó Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) az egykori Ganz Villamossági Művek területén működő Millenáris Park jövőbeni hatalmas fejlesztéseit, amikor az egykori Ganz-gyár öt, még meglévő épületét június végén ideiglenes műemléki védelem alá vonta (HVG, 2003. július 3.). A rapid döntéshez vezető okok között - a határozatot megelőzően a KÖH nem egyeztetett az érintettekkel - a HVG információi szerint a koalíciós partnerek torzsalkodása is szerepet játszik. Az MSZP a jelek szerint későn kapcsolt: a szabaddemokrata vezetésű Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) úgy halászta el a szocialista irányítású kultusztárca orra elől a sok botrányt megélt (HVG, 2002. június 1.), ám ígéretes jövővel kecsegtető Millenáris Parkot, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó, a Fény utca és a Margit körút határolta területet-épületeket, hogy az értékesebb részeket kimazsolázta belőlük, míg a problematikusan hasznosíthatókat visszapasszolta az államnak.

Idén januárban ugyanis az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-től (ÁPV Rt.) az IHM fennhatósága alá került az a Kisrókus 2000 Kft., amely a Millenáris Park mintegy 35 ezer négyzetméteres állami tulajdonú területével és az ott található felújított épületekkel rendelkezik, a Fény utca másik oldalán pedig hozzávetőleg 1 hektárt és két - igaz, romos - volt Ganz-épületet mondhat magáénak. A Kisrókus Kft. mellé a tárca térítésmenetesen megkapta a Miniszterelnöki Hivataltól (MEH) a programok szervezésére még az Orbán-kormány idején létrehozott Millenáris Kht.-t is, 2004-ben 272 millió forint állami apanázzsal együtt.

A színfalak mögött alkudozott tavaly decemberig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) és az IHM a Millenárisért, valamint az ingatlancsomag kevésbé vonzó részéért: a parkkal szemben lévő, az IHM által Millenáris II-re keresztelt, a Fény utca, a Margit körút és a Kis Rókus utca által határolt 1 hektárért, valamint a lerobbant gyárépületekért. Akkoriban úgy tűnt, a zászló a kultusztárcának áll, legalábbis annak vezetője, Hiller István, az MSZP alelnöke ezt kész tényként kezelte tavalyi sajtónyilatkozataiban. Míg az IHM ez idő alatt - nem sok eséllyel - csupán az egyik szóba jöhető helyszíneként jelölte meg a Millenárist a Jövő Házára keresztelt állandó kiállításnak.

A helyzet a 2004. évi költségvetés vitája során változott meg, amikor a HVG információi szerint kiderült, hogy az NKÖM nem akarta a tulajdonosi jogosítványok fejében saját költségvetéséből mintegy 600 millió forinttal kipótolni a Millenáris Kht. 272 millió forintos büdzséjét, márpedig a Pénzügyminisztérium 2004-ben többet nem akart áldozni a létesítményre. Az NKÖM-nél soványabb "pénztárcájú" IHM azonban kapott az alkalmon, és beígérte az összeget, így lett idén januártól e tárcáé a Millenáris. Hamar kiderült azonban, hogy az ingatlancsomag másik fele, a lerobbant épületekkel, környezetszennyezéssel terhelt Millenáris II rendbetétele és hasznosítása meghaladja az IHM erejét. Miután a három, eredeti gyári betűjeles elnevezést őrző L, M és N csarnok helyreállításához állami forrásra sem lehetett számítani, az ingatlanhasznosítással korábban megbízott Kisrókus Kft. az épületek lebontását javasolta. Ez viszont a KÖH-nél, féltve az ipartörténeti jelentőségűnek ítélt épületeket, kivágta a biztosítékot. Mellesleg a tervek között olyan verzió is szerepelt, amely eltüntette volna a színről a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) környezetidegen betonépületét is - a dózerolás után a Kisrókus elképzelései szerint arra terjeszkedhetne például a Mammut bevásárlóközpont.

Az ingatlanfejlesztési álmok megvalósulásának azonban több akadálya is van. A bevásárlóközpont bővítéséhez a II. kerület mint építési hatóság már csak a lakosság és a városvédők tiltakozása miatt sem járul hozzá - erősítette meg a HVG-nek Horváth Csaba szocialista polgármester. A három Ganz-épület közül egyébként az L jelű nem az állam, hanem a Chem-Pavex Kft. tulajdona. A társaság a Ganz Villamossági Művek 1998-as felszámolásakor vásárolta meg az ingatlant (a cégben 2002 júniusa óta közvetve társtulajdonosként szerepel Bessenyei Zoltán is, az ÁPV Rt. volt - akkoriban a szocialisták által delegált - igazgatósági tagja, akit 2003-ban a Tocsik-ügyben jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a bíróság). A Margit körút felé nyíló minisztériumi épület ugyan kincstári tulajdon, kezelője azonban a GKM, amelyet így nemcsak az egyeztetésekbe kellene bevonni, hanem csereingatlant is fel kellene ajánlani számára.

Az IHM legszívesebben a Jövő Házához szerinte jobban illeszkedő, 3-5 ezer fő befogadására alkalmas konferenciaközpontot látna a vitatott ingatlanok helyén, az M jelű nagycsarnok külső arculatát megőrizné, a környéket pedig a GKM épületéig parkosítaná - mondta a HVG-nek Kovács Kálmán informatikai miniszter, de szerinte is kétséges, hogy akad olyan befektető, amely a zavaros tulajdonviszonyok közepette hajlandó lenne milliárdokat áldozni a konferenciaközpont megépítésére. Az ingatlanfejlesztésekkel kapcsolatban így egyelőre csak annyi biztos - jegyezte meg a miniszter -, hogy nem térül meg az a 13 milliárd forint, amiből az Orbán-kormány a millenniumi ünnepségsorozatra a Millenáris Parkot megépítette. Az egyébként a Kisrókus Kft. dokumentációjából is kiderült, hogy az előző kabinet hosszabb távon a teljes területet, így a kulturális központot is üzleti célokra hasznosította volna. A Zöld Péter játszóteret az - a kormányváltás után egy, az amerikai Delaware államban bejegyzett offshore és egy brit cég tulajdonába került - Apisolato Hungary Ingatlanforgalmazó Kft. birtokolja, amely lakóházakat és irodát létesítene a helyén. Ezt a szándékát a II. kerületi önkormányzat idáig építési tilalom elrendelésével akadályozta meg, minthogy azonban a tiltás augusztus 30-án lejár, az állam lépett közbe: a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a terület megvásárlásáról, illetve csereingatlan-felajánlásról folytat tárgyalásokat a céggel. A területért, amelyhez, úgy tudni, 600 millió forintért jutott hozzá, az Apisolato most mintegy 900 millió forintot kér.

A "zűrös" területeket és épületeket, kimondatlanul ugyan, de idén áprilisban az IHM valójában mégiscsak visszaadta az államnak. A kormány döntése szerint az ingatlanhasznosítási koncepciót a tulajdonosi jogosítványokkal immár nem rendelkező ÁPV Rt.-nek, a MEH-nek, valamint az IHM-nek közösen kell kidolgoznia, az elkészült koncepcióról pedig nem a tárcának, hanem a kormánynak kell döntenie. A ballaszttól ily módon megszabadult IHM immár teljes erővel a "maradékra", azaz a Millenáris Park átformálására koncentrálhat. S ebben a KÖH minapi akciója sem akadályozza, hiszen a Millenárison a tárca nem bontaná le a meglévő épületeket, csupán belső átalakításokat tervez. Kovács Kálmán a HVG-nek azt fejtegette, hogy a parknak új, országos érdeklődésre számot tartó arculatot kell kapnia, miután a jelenlegi kulturális programok, kiállítások csak a fővárosiakat, közülük is főként a Budán élőket vonzzák. A várhatóan 1 milliárd forintért felújítandó épületekben további összesen mintegy 3-3,5 milliárd forintos beruházással - az idén erre 1 milliárd forintot különített el a minisztérium - a tudomány legújabb vívmányait, a digitális kultúra köznapi életre gyakorolt hatásait mutatnák be. A park most üresen álló irodaháza pedig informatikai cégek kutató-fejlesztő bázisa lehetne, mindemellett a tárca ide telepítené a nemzeti digitális adattárat és a nemzeti audiovizuális archívumot is. Mindez nemcsak presztízst, országos ismertséget hozhatna a kormányzati értékelésben szürke, arctalan minisztériumként jellemzett IHM-nek, hanem "pénzt, paripát", azaz milliárdokban mérhető állami támogatást is. Feltéve, hogy a jövőre megszorításokat ígérő büdzséből ki tudják préselni a még szükséges összeget.

MINK MÁRIA