Londoni feltörekvő piaci elemzők szerint a vártnál kisebb mértékű, negyed százalékpontos hétfői magyarországi jegybanki kamatemelés a Monetáris Tanács megosztottságát jelzi a "galambok" és a héják" között, és ennél valószínűleg jobb lett volna, ha jegybank nem nyúl a kamathoz.

Reinhard Cluse, a UBS bankcsoport londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piaci konzultánsa a kamatemelés bejelentése után az MTI-nek azt mondta: előzetesen arra számított, hogy a jegybank vagy 6,00 százalékon hagyja alapkamatát, illetve ha mégis emel, akkor legalább fél százalékponttal. Az előbbivel az MNB azt jelezte volna, hogy nem aggasztják (a hazai makrofolyamatok), az utóbbival azt, hogy igenis aggasztják - fogalmazott Cluse. A szakértő szerint a kamat változatlanul hagyásának is pozitív piaci üzenete lett volna, mégpedig az, hogy az MNB már a 2008-as inflációra koncentrál, és nem a költségvetési csomag rövid távú inflációs hatásaira.

A köztes mértékű emelés azonban "meglehetősen puha kompromisszumnak tűnik" a héják és a galambok között, ami széles körben zavarodottságot fog kelteni a piacon - mondta a UBS vezető londoni térségi elemzője.

Arra a kérdésre, hogy vár-e jelentősebb forintgyengülést, Cluse azt mondta: nem feltétlenül, mert ez elsősorban a globális befektetői hangulattól függ. A forint "már eddig is meglehetősen sokat szenvedett vonakodnék attól, hogy további jelentős gyengülést jósoljak", mondta. A UBS elemzője szerint ugyanis - jóllehet a (költségvetési) hiánycélok valószínűleg nem teljesülnek - középtávon jó esélye van annak, hogy a költségvetési csomaggal a kormány "jó lépést tesz a megfelelő irányban", és Magyarország közelebb jut a fenntartható makrohelyzethez.

A további idei monetáris kilátásokra vonatkozó kérdésre Cluse azt mondta: ha mégis további nyomás nehezedik a forintra, és ha erősödnek az inflációs várakozások, az MNB újabb emelésre kényszerülhet. "Naivitás lenne azt a következtetést levonni, hogy ennyivel el van intézve a dolog" - fogalmazott a UBS vezető londoni elemzője.

Michal Dybula, a BNP Paribas bankcsoport kelet-európai részlegének feltörekvő piaci stratégája a hétfői negyed százalékpontos kamatemelést "teljesen képtelen döntésnek" nevezte, amely szerinte semmit nem jelent sem a forint, sem az inflációs kilátások szempontjából, és azt sem jelzi, hogy a jegybankot aggasztja-e a jövőbeni infláció.

Dybula szerint a hétfőn bejelentett kamatemelés egyetlen dolgot jelez: azt, hogy a Monetáris Tanács "erősen megosztott a jövőbeni pénzügypolitikai döntések ügyében ... ami nem tesz jót Magyarországnak".

Az elemző szerint a befektetőkben a legnagyobb valószínűséggel az a benyomás keletkezik, hogy "az MNB nem teljesen ura a helyzetnek a koherens és értelmes pénzügypolitika kialakítása szempontjából".

A BNP Paribas szakértője szerint "jobb lett volna, ha a jegybank nem tesz semmit, mint az, hogy tesz valamit, de nem eleget". Dybula úgy vélte, hogy a kamatemeléshez fűzött jegybanki nyilatkozat tartalma nem egyeztethető össze az emelés mértékével, mert ennek alapján 1 százalékponttal kellett volna emelni a kamatot.

Hozzátette: az, hogy az MNB végül csak negyed százalékponttal emelt, a Monetáris Tanács "hatalmas mértékű megosztottságnak megnyilvánulása ... (jelezve, hogy) a héják nem elég erősek olyan bátor döntések keresztülviteléhez, amelyeket a piac üdvözölt volna".

Az MTI által a kamatdöntés előtt, múlt hét végén kérdezett, illetve előrejelzéseiben szemlézett tíz nagy londoni befektetési ház közül hét 50 százaléknál nagyobb esélyűnek, illetve "a korábbinál sokkal valószínűbbnek" nevezte a hétfői kamatemelést, de azt legalább fél százalékpontosra, kisebb valószínűséggel ennél nagyobbra jósolták az elemzők.