Örülnek az 50 százalékos limitnek a pénztárak

A pénztárak üdvözlik, hogy a kormány elfogadta kompromisszumos javaslatukat a munkáltatói pénztári tagdíjbefizetések adókedvezményére - mondta Fórizs Sándor, a Hazai Pénztárszövetség elnöke Katona Tamás államtitkár bejelentésére reagálva.

  • MTI MTI
Örülnek az 50 százalékos limitnek a pénztárak
Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) keddi ülésén bejelentette: a kormány részéről vállalható, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakba történő munkáltatói befizetések adómentes felső határa a minimálbér 50 százaléka legyen. Az 50 százalékos limit Fórizs Sándor, a Hazai Pénztárszövetség elnöke szerint nem áll messze az általuk javasolt 60 százaléktól.

A kormány eredeti javaslata szerint a munkáltatók a jövő évtől a mostani 130 százalékkal szemben már csak a minimálbér (jelenleg 62 500 forint) 20 százalékának megfelelő összeget - vagyis a mostani 81 250 forinttal szemben 12 500 forintot - fizethettek volna be havonta adó- és járulékmentesen a dolgozók javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba. 

Az öt legnagyobb pénztárszövetség közösen tiltakozott ez ellen és azt javasolták, hogy az önkéntes pénztárakba külön-külön a minimálbér 60 százaléka, együttesen pedig a minimálbér 80 százaléka legyen a kedvezményes munkáltatói befizetések felső határa. 

A most bejelentett 50 százalékos limit mellett havi 31 500 forintot fizethetnek be a munkáltatók adómentesen. A plafon emelése különösen a nyugdíjkorhatárhoz közel lévő pénztártagok szempontjából kedvező, akik a legnagyobb mértékben használták ki a kedvezményt. 

Az önkéntes nyugdíjpénztárakba jelenleg a munkáltatók fizetik be az összes tagdíj mintegy kétharmadát (50 milliárd forintot), az egészségpénztárakba pedig mintegy 90 százalékát (27 milliárd forintot). A pénztárak szerint a munkáltatók az adómentes összegen túl nem fizetnek be a kasszákba, így a limit 20 százalékra való leszállítása az adóbevételeket nem növelte volna.
 
Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.