szerző:
MTI

Az Európai Bizottság szerdán felszólította a magyar kormányt, hogy szüntesse meg különleges szavazati jogát - az úgynevezett aranyrészvényt - 31 privatizált társaságban.

Az Európai Unióban még mindig 15 tagállamban, közte Magyarországon vannak aranyrészvények, összesen 141 vállalatban, és a cél az, hogy az államok megszabaduljanak ezektől a különleges jogokat biztosító részvényektől, írta a Miniszterelnöki Hivatal egyik tavalyi európai uniós hírlevele.
 
A hírlevélben közölt összeállítás szerint az Európai Bizottság tavaly "már-már diadalittas" hangvételű jelentést tett közzé a privatizált egykori állami vállalatokban fennmaradt speciális állami jogok, az aranyrészvények megszüntetésére tett erőfeszítéseinek hatásáról. 

A magánkézbe kerülő egykori állami vagy önkormányzati cégekben egészen a legutóbbi időkig szerte Európában elterjedt gyakorlat volt néhány különleges állami jogosultságot fenntartani a közérdekre való hivatkozással. Ezek a speciális állami jogok, amelyek a többi részvényhez kapcsolódó jogokon felüli beleszólási lehetőségeket tartalmaznak, a legtöbbször úgynevezett aranyrészvények formáját öltötték.

Az aranyrészvény birtokában a kormányzat a privatizált cég életében továbbra is – részvénytulajdoni hányadától függetlenül – vétójogot gyakorolhat bizonyos stratégiai vállalatirányítási döntések meghozatalában, fúziók vagy összeolvadások meghiúsításában.

Az Európai Bizottság 1997-ben egy közleményében fejtette ki részletesen, hogy az aranyrészvények fenntartása a legtöbb esetben felesleges gátja a tőke szabad áramlásának, ellentétes a közösségi alapszerződés 56-60. cikkeivel, és így Brüsszel jogértelmezése szerint az aranyrészvényeket birtokló államok ellen eljárás indítható a közösségi jog megsértése miatt az Európai Bíróságon. 

A luxemburgi Európai Bíróság 2002-től kezdődően összesen hat esetben erősítette meg ezt a bizottsági álláspontot: csupán Belgiumnak sikerült megnyernie az ellene indított eljárást, Portugáliát, Franciaországot, Nagy-Britanniát, Spanyolországot és Olaszországot az Európai Bíróság felszólította gyakorlata megváltoztatására.

Brüsszel tavaly egy 2004 végi adatokra támaszkodó elemzést tett közzé jelentés formájában a tagállamok joggyakorlatában 1997 óta bekövetkezett változásokról, és ebben nagy elégedettségének adott hangot. 

A bizottsági értékelés szerint már a legtöbb tagállam egyre inkább piackonform szabályozási lépésekkel próbálja meg ugyanazokat a hatásokat elérni a közérdek érvényesítésében, mint korábban azt az aranyrészvények révén tették. 

Charlie McCreevy belsőpiaci biztos különösen elégedett volt  az új tagállamok által megtett előrehaladás” miatt, főleg arra való tekintettel, hogy ezekben az országokban tömeges privatizáció zajlott az utóbbi években. 

A fennmaradó problémákat konstruktív megközelítésben lehet megvitatni a tagállamokkal, de végső soron határozott lépéseket fogunk tenni az indokolatlan korlátozásokkal szemben – utalt Charlie McCreevy arra, hogy az eddigi elégedettség távolról sem jelenti a probléma teljes megoldását.

A tavalyi brüsszeli elemzésből kiderült, hogy a 2004 végi összesítés szerint továbbra is 141 cégben van valamely tagállamnak aranyrészvénye, és az ilyen jogokat birtokló országok száma eléri a 15-öt. A legtöbb aranyrészvénnyel Lengyelország és Csehország rendelkezik, 49, illetve 37 cég esetében korlátozzák ily módon a tőke szabad áramlását. 

Varsónak aranyrészvénye van egy sor dohányipari és gyógyszergyártó cégben, cukorgyárakban, élelmiszer-feldolgozókban és vodkaüzemben, de egyes építőipari, faipari, textilipari, energiaipari cégekben, bankokban és a korábbi távközlési monopóliumban is. Prága elsősorban a vízszolgáltató és csatornázási társaságokban tart fenn aranyrészvényt, s hasonló jogai vannak az ismert Becherovka likőrgyárban vagy a pilzeni sörgyár által működtetett kutatóintézetben is.

A többi tagállam által birtokolt aranyrészvények listáján is feltűnt jó néhány ismert nagyvállalat neve. Így például a Volkswagené Németországban, a Thales és az EADS ipari konszerneké Franciaországban, a holland, a spanyol és az olasz távközlési mammutoké (KPN, Telefónica, illetve Telecom Italia) vagy a Rolls Royce-é  Nagy-Britanniában).

Magyarországon az állam 31 cégben rendelkezik aranyrészvényekkel, ez a bizottsági listán a harmadik helyet jelenti. Ezek között megtalálható a Mol, az OTP Bank, a Magyar Telekom, a Dunamenti Repülőgépgyár, öt regionális gázszolgáltató, hat áramszolgáltató, nyolc erőmű, a Hungexpo, a Hungaropharma, a CD Hungary ingatlankereskedelmi cég, továbbá olyan ismert
hungaricumokat előállító vállalatok, mint a Kalocsai Fűszerpaprika Rt, a Pick és a Herz szalámigyár, illetve a Zsolnay porcelángyár. 

A magyar helyzet annyiban különösen súlyos, hogy a Mol, az OTP és a Magyar Telekom révén az állam a Budapesti Értéktőzsde piaci kapitalizációjának összesen 73 százalékát adó vállalatok esetében korlátozza ily módon a tőke szabad áramlását az EU-bizottság álláspontja szerint. 

A csatlakozási tárgyalásokon Magyarország kötelezettséget vállalt az aranyrészvények gyakorlatának megszüntetésére. Az Országgyűlés által 2004-ben elfogadott törvénymódosítás megtiltotta további hasonló speciális állami jogok megítélését, a meglévő 31 esetből pedig a versenyszférában tevékenykedő 8 cég esetében az aranyrészvény záros határidőn belüli felszámolásáról döntött. A fennmaradó 23 aranyrészvényhez fűződő jogokat pedig korlátozták.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Megszűnnek az aranyrészvények

A kormány döntött az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének átalakításáról – jelentették be a kabinet szerdai ülése után.

Rá sem fog ismerni a megújult Keleti pályaudvarra – fotók

Rá sem fog ismerni a megújult Keleti pályaudvarra – fotók

Lekapcsolták a 30 méteres buheraszerelvényt - videó

Lekapcsolták a 30 méteres buheraszerelvényt - videó

Boris Johnson megszólalt, megint félhetünk a no deal Brexittől

Boris Johnson megszólalt, megint félhetünk a no deal Brexittől

A NER-közeli cégeket és termékeiket listázó appot mutatott be a Momentum

A NER-közeli cégeket és termékeiket listázó appot mutatott be a Momentum

Az Ab szerint a névjegyzék ára nem alkotmányossági kérdés

Az Ab szerint a névjegyzék ára nem alkotmányossági kérdés

Egyelőre bizonytalan, lesz-e pedagógussztrájk

Egyelőre bizonytalan, lesz-e pedagógussztrájk