Robert Fico miniszterelnök a júniusi választások után azt a Mikulas Dzurinda vezette reformkormányt váltotta fel. Az előző kabinetnek sikerült 11 milliárd dollárnyi külföldi tőkebefektetés az országba vonzania, gyorsítani a gazdasági növekedést és elérni azt, hogy Szlovákia ráálljon az euróövezeti tagság 2009 évi megszerzésének pályájára.

Fico nem sietett a reformok leállításáról szóló választási ígérete valóra váltásával, megtartotta az átalányadózási rendszert, és egyelőre nem növelte a jóléti kiadásokat sem. Viszont a befektetőket aggodalommal tölti el a privatizáció leállításáról hozott kormányzati döntés, az energiaszolgáltatókkal szembeni fellépés és a munkaügyi előírások megváltoztatásának szándéka - írja a hírügynökség.
 
Fico erőteljesebb ellenőrzés alá vonná a külföldi tőkét, amire viszont szüksége volna az országnak az idei évi 6,7 százalékos növekedési ütem fenntartásához.
 
A legvitatottabb kormányzati lépés a 18,5 milliárd koronás (628,6 millió eurós) pozsonyi repülőtéri privatizáció leállítása. Szigorúbb energetikai árképzési ellenőrzést akar megvalósítani Fico azzal, hogy a kormányzat írná elő a megengedett energiaár emelési mértéket, amivel sérti az olasz Enel tulajdonában lévő SE energetikai cég érdekeit.
 
Az elemzők szerint Szlovákia a meglévő nagyberuházásokat (a PSA Peugeot Citroen és a dél-koreai Kia Motors beruházásait) nem fogja elveszíteni, mivel ezeknek a  befektetéseknek a mérete és jellege megakadályozza az áthelyezésüket. A szakértők hangsúlyozzák viszont, hogy az új zöldmezős befektetések elmaradhatnak a külföldi befektetőkkel szembeni kemény retorika hatására. A Reuters a MOL tulajdonában lévő Slovnaftra nehezedő kormányzati nyomást említi példaként, amely a nyereséghányad csökkentésére és a benzinárak mérséklésére irányul.
 
A pozsonyi kormány a befektetői nyugtalanságot igyekszik lecsendesíteni. A SARIO állami beruházásösztönző cég közölte, hogy mintegy 150 lehetséges projekt előkészítésén dolgozik,- ezek dollár milliárdos befektetéseket jelenthetnek. Egyes állami tisztségviselők azonban elismerik, hogy óvatosabbakká váltak a befektetők, romlott a légkör a repülőterekkel és az energetikai cégekkel  kapcsolatos fellépés hatására.