A budapesti elemzők halvány többsége negyed százalékpontos emelésre számított, kisebbik hányaduk 50 bázispontos emelést valószínűsített, Londonban ugyanakkor a kamattartásnak adtak több esélyt.

A tanács legutóbbi, februári kamatdöntő ülésén változatlanul 7,5 százalékon hagyta az alapkamatot, a testület négy tagja szavazott 25 bázispontos emelésre.

A hétfői kamatdöntő ülés az első a forint árfolyamsávjának február 25-i eltörlése óta. Az alapkamat 2007 szeptembere óta nem változott.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a 3 százalékos célnál tartósan magasabb infláció kockázata, valamint a forint eszközöktől elvárt kockázati prémium emelkedése tette szükségessé a jegybanki alapkamat emelését. A testület a 2009-es inflációs cél elérése érdekében a továbbiakban is készen áll a szükséges lépések megtételére – áll a Monetáris Tanácsnak a kamatemelésről kiadott indoklásában.

A közlemény szerint a tanács továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaságot az idén és jövőre a potenciálistól elmaradó növekedés és az infláció lassú csökkenése jellemzi. A költségvetési kiigazítás inflációs hatása kifutóban van, azonban az infláció mérséklődését hazai és nemzetközi eredetű költségsokkok is fékezik – fogalmaznak.

Emlékeztetnek rá: a monetáris tanács többször is hangsúlyozta, hogy a költségsokkok átmeneti inflációs hatásait nem kívánja ellensúlyozni, de kiemelt figyelmet fordít az esetlegesen kialakuló áttételes hatásokra. Bár az eddig bekövetkezett inflációs sokkok jól körülhatárolható körben jelentkeztek, az inflációs kockázatok növekedése irányába mutat, hogy az újabb sokkok – különösen a termelői energiaár és a bérköltség emelkedése – tartósabban és szélesebb körben éreztethetik inflációs hatásukat – áll a közleményben.

A tanács megállapította, hogy a 2008. januári béradatok szerint a garantált bérminimum és a minimálbér emelése a vártnál jobban emelte a versenyszférában az átlagkereseteket, ami annak ellenére is növeli a költségoldali inflációs nyomást, hogy a foglalkoztatás csökkenése következtében a munkapiac lazul.

A költségsokkok másodlagos inflációs hatásainak kockázatát fokozza a lassú dezinfláció, emiatt ugyanis a várakozások magas szinten maradhatnak – fűzik hozzá.

Megállapítják, hogy az elmúlt hónapban a magyar állampapírpiaci hozamok az összes lejáraton jelentősen emelkedtek. Az amerikai jelzálogpiacról kiinduló pénzügyi megrázkódtatásokhoz kapcsolódóan tovább folytatódott a kockázatok átárazása, ami a kockázatosabb pénzügyi eszközök esetében jelentős hozamemelkedéssel járt. A magyar állampapírpiaci hozamok emelkedésében ugyan nem fundamentális tényezők is szerepet játszhattak, azonban egyértelműen látszik, hogy a forintbefektetésektől elvárt prémium is megemelkedett - jegyzik meg.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2008. április 18-án 14 órakor jelenik meg.