A prognózis szerint a 15 országos (Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovénia) eurózónában a tavalyi 2,6 százalékról 1,7-re csökken a növekedés, jövőre pedig 1,5 százalékra. Az infláció 2,1-ről 3,2 százalékra emelkedik éves szinten, majd jövőre 2,2 százalékra mérséklődik.

A 27 tagországú unió egészében a tavalyi 2,8 után idén 2,0, jövőre 1,8 százalékos átlagos növekedést várnak. Az infláció 2,4-ről idén 3,6 emelkedik, de jövőre 2,4 százalékra csökken a 27 ország átlagában.

"A növekedés mérséklődik, az árfeszültségek gondot okoznak, de az EU összességében jól állja a külgazdaság viharait" – áll az EU brüsszeli végrehajtó szervének közleményében.

A testület adatai kedvező elbírálást jósolnak Szlovákia euróbevezetési terveire, amelyekről a jövő héten foglal állást a bizottság. Pozsonynak elsősorban az inflációtól kellett tartania, de mivel az egész unióban fokozódott az áremelkedés, az idei 3,8 és a jövőre várt 3,2 százalékos szlovák adat várhatóan nem áll az euróra való áttérés útjába.

A növekedés mérséklődése a pénzügyi piacok tartós zavarára, az Egyesült Államok gazdaságának érezhető lassulására és a magas nyersanyagárakra vezethető vissza, de az EU szilárd alapokon nyugvó gazdasága "viszonylag jól tartja magát". 2008–2009-ben az EU várhatóan 3 millió új munkahely teremtésére lesz képes a 2006–2007-es 7,5 millión felül – szögezte le a bizottság.

Aggodalom a begyűrűző inflációs hatás miatt

Az infláció emelkedését a magas energia- és élelmiszerárak okozzák. Az Európai Unió és az euróövezet gazdasági növekedése mérséklődik, a begyűrűző inflációs nyomás pedig aggodalomra ad okot. Noha gazdaságaink mindeddig rugalmasan reagáltak a külső sokkhatásokra és továbbra is a munkahelyek folyamatos, ámbár lassuló ütemű bővülésére számítunk, ragaszkodnunk kell a makrogazdasági politika megalapozottságához és ügyelnünk kell arra, hogy ne indítsunk el egy olyan inflációs spirált, amely különösen az alacsony jövedelmű családokat sújtaná – idézte a közlemény Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztost.

Az EU gazdasága a makrogazdasági egyensúlytalanságok hiányában és az államháztartások jó állapotában megmutatkozó szilárd alapoknak köszönhetően még mindig viszonylag jól képes állni a külgazdaság viharait. 2007-ben mind az átlagos államháztartási hiány, mind a folyó fizetési mérlegek átlagos pozíciója a GDP 1 százaléka alatt maradt, noha az egyes tagállamok közötti eltérések továbbra is jelentősek. A háztartások és a vállalatok anyagi helyzete jelentősen javult az elmúlt években, a munkanélküliség pedig alacsonyabb szinten van az EU-ban és az euróövezetben, mint az utóbbi 15 évben bármikor – állapította meg a bizottság.

Az uniót érő hátrányok között említette a testület, hogy a túlfűtött ingatlanpiac lehűlése és a konjunkturális lassulás miatt csökken a beruházások növekedési üteme, valamint lassul a magánfogyasztás bővülési üteme. Mivel visszaesik a foglalkoztatás és a reálbérek növekedése és tartósan csökken a fogyasztói bizalom.

A tavalyi jelentős javulás után (1,7 százalék) a foglalkoztatás idén várhatóan csak fele olyan gyorsan nő majd (0,8), jövőre pedig 0,5 százalékkal. A munkanélküliségi ráta az EU-ban idén várhatóan 6,8 százalékos mélypontot ér el.

A munkaerő-piaci helyzet enyhülése ellenére a bérek növekedése a 2007-es 2,9 százalékról idén várhatóan 3,8 százalékra nő uniós szinten, majd a következő évben 3,5 százalékra mérséklődik.

Az átlagos államháztartási hiány az Európai Unióban idén várhatóan újra emelkedni fog, GDP-arányosan 1,2 százalékra (az euróövezetben 1,0 százalékra) – jósolja a bizottság, amely szerint országosan eltérőek viszont a kilátások. Franciaországban a deficit meghaladhatja a 3 százalékos küszöböt, ha nem következik be gazdaságpolitikai változás.

Ami a kedvezőtlen amerikai fejleményeket illeti, "még mindig nagy a bizonytalanság a válságnak a reálgazdaságra gyakorolt hatását illetően" – véli Brüsszel. A folyó fizetési mérlegükben jelentős hiánnyal vagy jelentős külső adósságállománnyal rendelkező egyes országok egyensúlyhiányából eredő kockázatokat növeli a kockázati preferenciák eltolódása, ami tovább mélyítheti a pénzügyi válságot.

A nyersanyagárak alakulása további kedvezőtlen, de akár kedvező meglepetéseket is hozhat – véli a bizottság.