BÉT: a Mol kivételével erősödtek a vezetők

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 41,05 pontos emelkedéssel, 22 717,62 ponton zárt hétfőn, az előző kereskedési napi záró értékhez képest ez 0,18 százalékos erősödés. A részvénypiac forgalma 12 milliárd forint volt, a vezető részvények a gyengülő Mol kivételével erősödtek a pénteki záráshoz viszonyítva.

  • MTI MTI
BÉT: a Mol kivételével erősödtek a vezetők
Szatmári Tamás, a Raiffeisen Bank elemzője elmondta: bár Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban és az ázsiai piacokon is optimistább hangulat uralkodott, a budapesti részvénypiac indexe csupán mintegy 170 pontos sávban ingadozott hétfőn.
 
"Érdektelen kereskedés folyt alacsony forgalommal" - jegyezte meg az üzletkötő. Elképzelhetőnek tartotta, hogy a háromnapos hét miatt volt alacsony az érdeklődés. Szatmári Tamás kiemelte az OTP-t, amely a szektor gyengesége ellenére erősödött, 7000 forintos szint felett tudott zárni.
 
A Mol árfolyama 240 forinttal, 1,02 százalékkal 23 390 forintra csökkent, 1,15 milliárd forintos forgalomban. Az OTP részvények ára 80 forinttal, 1,15 százalékkal 7030 forintra nőtt, forgalmuk 6,14 milliárd forintot tett ki. A Richter 155 forinttal, 0,46 százalékkal 33 500 forintra drágult, forgalma 1,57 milliárd forint volt.
 
A gyógyszeripari vállalat hétfőn tartotta éves közgyűlését, ahol jóváhagyták a részvényenkénti 450 forint osztalék-javaslatot. Tavaly részvényenként 690 forintot fizetett a cég. A Magyar Telekom árfolyama 5 forinttal, 0,59 százalékkal 853 forintra erősödött, a részvények forgalma meghaladta a 790 millió forintot.
 
A kis papírok közül kiemelkedő, 1,17 milliárd forintos forgalmat bonyolított az ÉMÁSZ, árfolyama 180 forinttal, 0,75 százalékkal 23 700 forintra csökkent.
 
Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.