Kissé erősödött a forint

Délután 252,25/35 forintot ért egy euró; a forint kissé erősebb lett a reggeli 252,45/85-nél is; péntek délután még 253,00/05 forint volt az euró árfolyama.

  • MTI MTI
Kissé erősödött a forint
A bankközi devizapiacon nem okozott jelentős elmozdulást hétfőn az MNB kiszámítható kamatdöntése. A kereskedők szerint az MNB kamatdöntése szinte észrevehetetlen maradt; a 25 bázispontos emelést már jó előre beárazta a piac, az adásvételre ennél sokkal inkább hatott a kedvező euróhírek nyomán rekordszintre javuló szlovák korona régiót erősítő hatása.
 
A nap során egyébként rendkívül szűk sávban zajlott a kereskedés: az euró napi árfolyamminimuma 252,10 forint, a maximum 253,00 forint lett. A dollár árfolyama alig változott, a nemzetközi piacokon még tart a történelmi rekordot követő korrekció, az euró/dollár árfolyam jelenleg 1,5605 körül alakul.
 
Kereskedői megítélés szerint a középtávú tendencia ellentétes előjelű, hamarosan ismét számítani lehet 1,60 feletti euró/dollár árfolyamokra. Az amerikai deviza budapesti árfolyama hétfőn délután 161,65/75 forint volt a reggeli 161,55/75 forint és a pénteki 161,85/90 forint után.
 
Nincs komoly változás a bankközi forintpiacon, tart a likviditásbőség; az O/N kamat szintje továbbra is 7,20/40 százalék. Az állampapírok másodpiacán mérsékelt, 5-8 bázispontos hozamemelkedést hozott az MNB kamatdöntése, de a kereskedés második felében már ennek a kis változásnak is enyhe korrekciójára került sor - mindez rendkívül visszafogott, alacsony forgalom mellett.
 
A kereskedők elmondták, hogy az emelkedés egyébként is inkább csak a rövidebb lejáratokra volt érvényes, mert a távoli lejáratokra kevésbé az aktuális piaci folyamatok, sokkal inkább távlatos tényezők hatnak. A jegybank megfontolt monetáris politikája erősíti a befektetői bizalmat.
Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.